Miért érdemes teljesen új irányból ránézni a 360 fokos felmérésekre?

Milyen céllal kezdenek bele egy 360 fokos felmérésbe a szervezetek?

Jellemzően vezetésfejlesztési folyamatok „bemenete” szokott lenni egy ilyen felmérés, de jó kiegészítője lehet egy teljesítményértékelési rendszernek is. A vállalatok, a HR szeretnének egy átfogó és méréssel, számokkal is alátámasztott képet kapni a vezetőkről. És fontos szempont, hogy a vezetői működés „lenyomata” is látható legyen, azaz miként éli meg a környezete az adott vezetőnek a működését. Sok esetben inkább csak egy megérzés van, hogy valahogy nem működnek elég jól a vezetők, és keresik, hogy hogyan lehet ezt megfogni és visszatükrözni. 

Miért merül fel, hogy változtassunk rajta?

A 360 fokos felméréseknek két gyenge pontja van. Az egyik achilles pontja a kiszámíthatóság (tudom, hogy mi a jó válasz), a másik pedig az erőforrásigénye (sok kérdőív kitöltése). Az előbbi aláássa a célok teljesülését. A kiszámíthatóság azért vihet be torzítást az eredményekbe, mert a válaszolók különböző okokból, motivációkból gondolhatják úgy, hogy pozitív vagy negatív irányba ferdítenek az eredményeken. Ennek oka lehet a konformizmus, a félelem, a bizalmatlanság, a konfrontáció kerülése, személyes szimpátia vagy antipátia. Inkább a pozitív torzítás a jellemző, aminek eredménye, hogy szervezeti szinten magas átlagok jönnek ki, kis szórással, és nem kerülünk közelebb ahhoz, hogy valójában hogyan működnek a vezetők. Az erőforrásbeli nehézséget következő interjúnkban járjuk alaposabban körül.

Hogyan segíti a célok megvalósulását a hálózatelemzés és a technológia?

A hálózatelemzés módszeréből kifolyólag megfordul a 360 fokos felmérés logikája. A módszer ugyanis kapcsolati kérdésekkel dolgozik (pl.: Kitől kapsz visszajelzést a munkáddal kapcsolatban?), amelyre tetszőleges számú embert meg lehet jelölni a szervezetből. Vagyis nem azt kérdezzük meg a peerektől, beosztottaktól, hogy az adott vezető mennyire ad nekik visszajelzést, hanem azt, hogy kitől kapnak visszajelzést, és vagy jelölik az adott vezetőt, vagy nem. Így egy sokkal differenciáltabb és reálisabb képet kapunk a vezetőkről. A technológia pedig leginkább abban segít, hogy az egyébként láthatatlan kapcsolati világot felteszik egy térképre (ún. gráf), amely tovább mélyíti az eredmények értelmezését. Olyasmit tesz láthatóvá, amit a szervezet csak részben, és sokszor csak zsigeri szinten érzékel.