Motiváció: vállalati részvények helyett készpénz
A Deloitte 24 országban, 136 nagyvállalat megkérdezésével végrehajtott felmérése a részvényjuttatási programoknak jellemzően két fajtája terjedt el, amiben a nemzetközi és a magyar trendek megegyeznek. A vállalatok vagy a felső vezetőknek és a topmenedzsmentnek, vagy pedig a cég összes dolgozójának, de mindenképpen a munkatársak jelentős részének kínálnak fel részvényvásárlási opciót. A programban résztvevők ilyenkor jellemzően ingyen, vagy jelentős kedvezményekkel juthatnak hozzá részvényvételi joghoz - és ezen keresztül végső soron a cég saját, vagy nemzetközi anyavállalatának papírjaihoz - olvasható a portálunknak eljuttatott közleményben.
- Ehhez szinte minden esetben hosszabb távú elköteleződés, illetve a Deloitte felmérése szerint 2013-hoz képest idén már egyre többször valamilyen teljesítménykritérium, előre rögzített célok teljesítése is kötődik a gyakorlatban a felsővezetői programok esetében. A részvények tartási időszaka, vagy a joggyakorlásra vonatkozó várakozási időszak – amelynek lejárta után a munkavállalók szabadon rendelkezhetnek a részvényekkel - átlagosan 3 év külföldön és Magyarországon egyaránt - emelte ki Horváthné Szabó Beáta, a Deloitte Zrt. adóosztályának igazgatója.
Magyarországon egyelőre kevéssé elterjedt motivációs eszköz
A felmérés szerint a megelőző év adataihoz képest világszerte nőtt a felsővezetői részvényjuttatási programok elterjedtsége. A szélesebb körben működtetett programok száma mindeközben némileg csökkent a tavalyi évhez képest, és ezek továbbra is jellemzően a brit tulajdonú cégeknél a legelterjedtebbek.
A különböző típusú programok elterjedtsége - Felsővezetői programok
A különböző típusú programok elterjedtsége - Szélesebb dolgozói réteget megcélzó programok
Forrás: Deloitte Zrt.
A diagramok azt szemléltetik, hogy a válaszadók hány százaléka tart fenn legalább egy programot az adott típusból.
Európán belül a Deloitte Zrt. tapasztalatai szerint továbbra is Nyugat-Európa országaiban elterjedtebbek az effajta programok. Magyarországon a többi közép-kelet európai országhoz hasonlóan a tömeges alkalmazásuk továbbra sem jellemző, és ha létezik is valamilyen program a hazai cégeknél, azok a legtöbb esetben inkább csak a felsővezetők és a top-menedzsment motiválására szolgálnak.
A Deloitte Zrt. tapasztalatai szerint a nemzetközi nagyvállalatok magyarországi leányvállalatai esetében jellemzően az anyacég dönti el, hogy az itteni cégek rendelkeznek-e saját részvényjuttatási programmal. A társaságok ilyenkor általában azt vizsgálják meg, hogy a több országban működtetett rendszerek átültetése után, a magyarországi környezetben is működnek-e majd a különféle adó- és járulékelőnyök, illetve továbbra is egyensúlyban tarthatók-e a bevezetéssel és működtetéssel járó pluszkiadások a részvényjuttatási program által hordozott pénzügyi előnyökkel, és az üzleti kultúrában tetten érhető fejlődéssel.
A részvényjuttatási programokkal járó adózási kedvezmények
Amennyiben a részvényjuttatási program megfelel bizonyos feltételeknek a munkabérhez képest lényegesen kedvezőbb adó- és járulékterhek mellett értékesíthetők a program keretében megszerzett részvények. 2014. január 1-től már a program Nemzeti Adó-és Vámhivatal általi nyilvántartásba vétele sem szükséges, vagyis a juttatások adóadminisztrációja is jelentősen leegyszerűsödött.
Ha Magyarországon egy magánszemély úgy szerez részvényt, hogy a szerzés évét követő második év végéig letétben tartja a részvényeit, akkor akár járulékmentesen juthat hozzá a papírokhoz. Ekkor ugyanis nem a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok, hanem a részvények értékesítésekor az árfolyamnyereségre vagy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre vonatkozó, kedvezőbb megítélés lép életbe. Mindkét fél jól járhat így, hiszen a munkavállaló tulajdonosi szemléletének erősítése mellett, a jövedelem egy részét részvényben (-opcióban) juttató munkáltató és a munkavállaló is jelentős megtakarítást érhet el a járulékmentességnek köszönhetően.
- A részvényjuttatási programok bevezetését fontolgató vállalatoknak cégmérettől függetlenül azt is kell mérlegelniük, hogy a dolgozók motivációjának és hosszú távú érdekeltségének megteremtése mellett egy program bevezetése milyen adminisztrációval jár. Különös figyelmet kíván annak eldöntése, hogy a program maradéktalanul megfeleljen a törvényi feltételeknek, ellenkező esetben a hátrányos jogkövetkezményekről sem szabad elfeledkezni - tette hozzá Horváthné Szabó Beáta.
Elégedettek a cégek a meglévő programjaikkal
A részvényjuttatási programok a munkavállalói motiváció mellett a vállalat iránti lojalitásra, a kulcspozícióban lévő dolgozók megtartására is jó hatással vannak. A felmérés megmutatta, a vállalatok szemszögéből a jobb teljesítményre való motiválás, a cég eredményességének növelésében való közvetlen érdekeltség, továbbá a piaci versenyképesség fokozása a felsővezetői részvényjuttatási program első számú mozgatórugói. A munkavállalók szélesebb körében lehetővé tett részvényvásárlás ezzel szemben inkább a tulajdonosi szemlélet kultúráját erősíti.
A felmérésben résztvevő 136 nagyvállalat túlnyomó hányada nem tervez komolyabb változtatást a részvényjuttatási programját illetően. Jelentős többségük, amennyiben újra felmerülne a program lehetősége, ismét annak bevezetése mellett döntene.
Forrás: Deloitte Zrt.
- Ehhez szinte minden esetben hosszabb távú elköteleződés, illetve a Deloitte felmérése szerint 2013-hoz képest idén már egyre többször valamilyen teljesítménykritérium, előre rögzített célok teljesítése is kötődik a gyakorlatban a felsővezetői programok esetében. A részvények tartási időszaka, vagy a joggyakorlásra vonatkozó várakozási időszak – amelynek lejárta után a munkavállalók szabadon rendelkezhetnek a részvényekkel - átlagosan 3 év külföldön és Magyarországon egyaránt - emelte ki Horváthné Szabó Beáta, a Deloitte Zrt. adóosztályának igazgatója.
Magyarországon egyelőre kevéssé elterjedt motivációs eszköz
A felmérés szerint a megelőző év adataihoz képest világszerte nőtt a felsővezetői részvényjuttatási programok elterjedtsége. A szélesebb körben működtetett programok száma mindeközben némileg csökkent a tavalyi évhez képest, és ezek továbbra is jellemzően a brit tulajdonú cégeknél a legelterjedtebbek.
A különböző típusú programok elterjedtsége - Felsővezetői programok
A különböző típusú programok elterjedtsége - Szélesebb dolgozói réteget megcélzó programok
Forrás: Deloitte Zrt.
A diagramok azt szemléltetik, hogy a válaszadók hány százaléka tart fenn legalább egy programot az adott típusból.
Európán belül a Deloitte Zrt. tapasztalatai szerint továbbra is Nyugat-Európa országaiban elterjedtebbek az effajta programok. Magyarországon a többi közép-kelet európai országhoz hasonlóan a tömeges alkalmazásuk továbbra sem jellemző, és ha létezik is valamilyen program a hazai cégeknél, azok a legtöbb esetben inkább csak a felsővezetők és a top-menedzsment motiválására szolgálnak.
A Deloitte Zrt. tapasztalatai szerint a nemzetközi nagyvállalatok magyarországi leányvállalatai esetében jellemzően az anyacég dönti el, hogy az itteni cégek rendelkeznek-e saját részvényjuttatási programmal. A társaságok ilyenkor általában azt vizsgálják meg, hogy a több országban működtetett rendszerek átültetése után, a magyarországi környezetben is működnek-e majd a különféle adó- és járulékelőnyök, illetve továbbra is egyensúlyban tarthatók-e a bevezetéssel és működtetéssel járó pluszkiadások a részvényjuttatási program által hordozott pénzügyi előnyökkel, és az üzleti kultúrában tetten érhető fejlődéssel.
A részvényjuttatási programokkal járó adózási kedvezmények
Amennyiben a részvényjuttatási program megfelel bizonyos feltételeknek a munkabérhez képest lényegesen kedvezőbb adó- és járulékterhek mellett értékesíthetők a program keretében megszerzett részvények. 2014. január 1-től már a program Nemzeti Adó-és Vámhivatal általi nyilvántartásba vétele sem szükséges, vagyis a juttatások adóadminisztrációja is jelentősen leegyszerűsödött.
Ha Magyarországon egy magánszemély úgy szerez részvényt, hogy a szerzés évét követő második év végéig letétben tartja a részvényeit, akkor akár járulékmentesen juthat hozzá a papírokhoz. Ekkor ugyanis nem a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok, hanem a részvények értékesítésekor az árfolyamnyereségre vagy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre vonatkozó, kedvezőbb megítélés lép életbe. Mindkét fél jól járhat így, hiszen a munkavállaló tulajdonosi szemléletének erősítése mellett, a jövedelem egy részét részvényben (-opcióban) juttató munkáltató és a munkavállaló is jelentős megtakarítást érhet el a járulékmentességnek köszönhetően.
- A részvényjuttatási programok bevezetését fontolgató vállalatoknak cégmérettől függetlenül azt is kell mérlegelniük, hogy a dolgozók motivációjának és hosszú távú érdekeltségének megteremtése mellett egy program bevezetése milyen adminisztrációval jár. Különös figyelmet kíván annak eldöntése, hogy a program maradéktalanul megfeleljen a törvényi feltételeknek, ellenkező esetben a hátrányos jogkövetkezményekről sem szabad elfeledkezni - tette hozzá Horváthné Szabó Beáta.
Elégedettek a cégek a meglévő programjaikkal
A részvényjuttatási programok a munkavállalói motiváció mellett a vállalat iránti lojalitásra, a kulcspozícióban lévő dolgozók megtartására is jó hatással vannak. A felmérés megmutatta, a vállalatok szemszögéből a jobb teljesítményre való motiválás, a cég eredményességének növelésében való közvetlen érdekeltség, továbbá a piaci versenyképesség fokozása a felsővezetői részvényjuttatási program első számú mozgatórugói. A munkavállalók szélesebb körében lehetővé tett részvényvásárlás ezzel szemben inkább a tulajdonosi szemlélet kultúráját erősíti.
A felmérésben résztvevő 136 nagyvállalat túlnyomó hányada nem tervez komolyabb változtatást a részvényjuttatási programját illetően. Jelentős többségük, amennyiben újra felmerülne a program lehetősége, ismét annak bevezetése mellett döntene.
Forrás: Deloitte Zrt.
Egy-egy kérdést alapul véve vezet el a megoldásig
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Visszatérnek a Dolgozó anyák