Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 9 hónapja

Nem az életkor, hanem a személyiség számít

A személyiséget az életkorral összekeverni csapdahelyzetet jelenthet. Kristóf Györgyi a Hammel & Hochreiter képviseletében beszélt erről.

images

A Digitália-geneRÁCIÓk őszi konferencia kerekasztal-beszélgetésén a Hammel & Hochreitert Kristóf Györgyi képviselte. Az interim menedzsment szolgáltatásokra specializálódott cég ügyfelei és munkatársai között is egyre több generációs téma merül fel: a rendezvényen ezek körbejárására adódott lehetőség.

Kristóf Györgyi rámutatott, hogy a generációs kérdés nem napjainkban lett divatos és elterjedt: mindig is az volt. Már több ezer évvel ezelőtt írtak le olyan mondatokat, hogy „ezek a mai fiatalok…”, és mindig voltak kiemelkedő fiatalok: Nagy Sándor, Mátyás király, Rákóczi - hosszan folytathatnánk a sort. Csakhogy ma több ezer csatornán, és öt kontinensen keresztül érkezik az üzenet, így nagyobbnak tűnik, mint amilyen valójában. Ráadásul a klasszikus szerkesztőségek szerkesztői idősebbek, így emiatt van is egy hangsúlyeltolódás: elég csak arra gondolni, hogy a vloggereknek, youtubereknek mennyi az átlagéletkora, és hány követőjük van!

Mindamellett a téma roppant fontos, és egyre inkább az lesz. Hogy minden részlete a helyére kerüljön, szerencsésebb lenne, ha az idősebbek nem idősebbekkel beszélgetnének erről, a fiatalabbak pedig nemcsak a fiatalokkal. Jobb lenne, ha egymással kommunikálva megismernék egymás elképzeléseit, sőt egymás világát - még akkor is, ha ugyanabban a világban él mindegyik nemzedék. A különbségeket a technológia-használati különbségek is felerősítik: illetve, megnehezítik a kommunikációt, holott erre lenne szükség.

A beszélgetés során felmerült, hogy a negyvenöt éven felülieket sokan hajlamosak leírni, a harmincon aluliakra pedig gyakran mondják, hogy a social media rabjai. Kristóf Györgyi rámutatott, hogy a személyiséget az életkorral összekeverni csapdahelyzetet jelenthet. A személyiség, az iskolázottság, a társadalmi hovatartozás: ezek mind-mind meghatározzák a viselkedésünket. Van merev és rigolyás tinédzser, és van hangos, vidám és innovatív hatvanéves. Ha a generációk mégis, ideális esetben együtt tudnak működni, akkor kölcsönösen tanulhatnak egymástól: a stabilitás és a dinamika egyaránt fontos értékek. Dinamika nélkül megmerevedik és életképtelenné válik a stabilitás, stabilitás nélkül pedig szétesik a dinamika. Az idősebbek és a fiatalok kiegészíthetik egymás kompetenciáit: a jó együttműködésre igaz, hogy az egész több, mint a részek összessége. És ezek nemcsak szakmai kompetenciák: egy fiatal az idősebbtől türelmet, az idősebb a fiatalabbtól pedig lelkesedést tanulhat.

Mi történik akkor, ha nincs együttműködés a különböző életkorú munkatársak között? Kristóf Györgyi tapasztalatai alapján a fiatalok hajlamosak arra, hogy gyakran újra felfedezzék a spanyolviaszt, és rácsodálkoznak azokra az evidenciákra, amit egy idősebb kollégától a napi munka során természetes ismeretként vehettek volna át. Ez a távolság egészségtelen versenyt generál: az idősebbek elkezdenek fiatalosan viselkedni, a fiatalok pedig a valósnál tapasztaltabbnak mutatják magukat. Így aztán hamis kép alakul ki az Y-ban az X-ről, és fordítva. Ha nem beszélünk egymással, nem is tudjuk, hogy milyen a másik, mire képes.

A HH vezetője határozottan leszögezte az is, hogy a munkaerőpiacon el kell felejteni azt, hogy ötvenöt, hatvanéves korban leírunk embereket, és a nyugdíjas címkével passziváljuk őket. Nem véletlenül terjedt el a mondás, hogy az ötven az új harminc. A mai ötvenesek közül jóval többen sportolnak, és figyelnek az egészséges életmódra, mint egy generációval korábban, és ez látszik is az állóképességen, a munkabíráson. Meg azon is, ahogy az élmények felé fordul ez a generáció, vagy ahogy a work-life-balance kérdését kezeli. Ma egy ötven pluszos még évtizedekre tervez, számos új tudást sajátíthat el, és olyan tapasztalata van, ami nélkül a vállalatnak vesztesége lehet. Ők már tudják, hogy van idejük a lifelong learning parancsát teljesíteni.

Mindezt érdemes figyelembe venni a cégvezetőknek is: elfelejtve a régi beidegződéseket, és monitorozva a munkaerő-piaci helyzetet, ami ma hangsúlyosan keresleti - ezt még mindig sokan nem akarják tudomásul venni. Ma se az ötven pluszos munkavállaló nem engedheti meg magának, hogy mihamarabb nyugdíjba menjen, se a cégvezető, hogy lemondjon erről a generációról.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Az új technológiai beruházás a céges kultúra fejlesztésével együtt lehet sikeres

Nem elég a technológiai beruházás az üzleti sikerhez; kétharmaddal növelhető az üzleti hatékonyság, ha az új technológiák bevezetéséhez a... Teljes cikk

Miben mérjük egy ország családbarát jellegét?

Mi az, amit a munkavállaló érez abból, hogy családbarát egy ország? Mit nyerhetnek mindebből a vállalatok/vállalkozók? Hiszen nem csak attól lesz... Teljes cikk

Országos kutatás az inaktív rétegek, kismamák és kispapák munkaerőpiaci reintegrációjáról

Az idén 10 éves Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom Balansz Programja keretében országos felmérést végez. Munkavállalók és munkáltatók... Teljes cikk