Nem az iskolában tanuljuk meg a munkához szükséges kompetenciákat

Nincs elegendő, szakképzett munkavállaló a magyar munkaerőpiacon, és az állami oktatási intézmények nagyon lassan tudnak reagálni a változó piaci igényekre. Mire a szükséglet megfogalmazódik, rég másfajta struktúrában kellene oktatni a magyar szakembereket. Éppen ezért, ezekre a tényezőkre együttesen reagálva, egyre több szervezet dönt úgy, hogy elindítja a saját, duális jellegű szakmai képzését. Sokféle szinten, szakmában megvalósult már ilyen együttműködés Magyarországon is.

Nem az iskolában alakulnak ki az eredményes munkavégzési kompetenciák

Nem magyar specifikum a duális képzés, mondta a HR Portálnak Halász Gábor, felsőoktatási szakértő, az ELTE PPK Felsőoktatás- és Innovációkutató Csoport vezetője. Egy globális jelenségről van szó, amely az Európai Unió képzési politikájának kulcseleme.
„A piaci szervezetek felismerték, hogy azok a kompetenciák, amelyek az eredményes munkavégzéshez szükségesek, nem alakíthatók ki pusztán az iskolapadban, a formális, intézményi oktatás keretei közt. Nagy részük csak a tényleges helyszínen tanítható meg”.

Korábban a duális képzés csak bizonyos gyakornoki státuszokat jelentett, de amióta az élethosszig tartó tanulás (Life Long Learning- LLL) céllá vált, azóta az informális tanulás is felértékelődött. Bár, Halász Gábor szerint, korábban azoknál a bizonyos szakmáknál, ahol tétje volt a sikeresen kialakuló képességmátrixnak - például az orvosoknál- mindig is duális keretek között zajlott az oktatás.
Sajnos, a korábbi pedagógusképzést nem lehet jó példaként említeni. Az a fajta hospitálás, ahol a hallgató csak figyelte a munkát végző mentort, csak „mézesmadzagot” jelentett, hiszen az igazi pedagógusi munkára nem adott lehetőséget.

Van, ahol olcsó munkaerőként tekintenek a hallgatóra

Maga a duális képzés nem egy egyszerű képzési folyamat. Az oktató a piaci szervezet munkavállalója, és a kétféle működésmódot össze kell hangolni. Egészen más a hallgatói résztvevők viselkedése is a kétféle, szervezeti struktúrában. A képzést támogató szervezetnek nemcsak szaktudással, hanem eszközökkel, technikával is támogatnia kell a képzést úgy, hogy közben azt is szem előtt kell tartani, hogy ez az oktatási időszak az adott csoport esetében - akár - évekig is eltart.
Bár már van törvényi háttere a duális oktatásnak, de Halász Gábor szerint ez, önmagában nem elég ahhoz, hogy ne csupán jogi aktussá váljon a képzési folyamat. „Egyes helyeken csak olcsó munkaerőként kezdik használni a diákokat, ami több szempontból is káros. A diák ideje hasztalanul megy, a képzési forma meg erodálódik” - mondta a szakértő.

Ha a cég alacsonyan képzett munkavállalókkal fedi le a jelenlétét, akkor ehhez igazítja a képzést

A termelői szférában a multinacionális vállalatok rendelkeznek fejlett belső tanulási-tanítási kultúrával. Ez egyben, a sok tapasztalat miatt, kiforrott tanulás-szervezési gyakorlatot is jelent. Azonban az tény, Halász Gábor szerint, hogy ezek a szervezetek sem működnek egyformán. „Az olyan országokban, ahol egyszerű képzettségi szintű munkaerővel szeretne jelen lenni egy szervezet, ott úgy is használják ezt a kiforrott képzési struktúrát. Csak keveset adnak belőle az ott élőknek.”

Ez az „egymásra találás” viszont még egy tényezőtől függ. Az adott ország általános tanulási-oktatási kultúrájától. Ez határozza meg azt, mennyit „vesz föl” az azon részt vevő személy. Minél fejlettebb az említett LLL-infrastruktúra, annál jobban működik a szisztéma.

Együttműködés Debrecen fejlesztéséért

A BT (British Telecom), a Debreceni Egyetem és Debrecen városa olyan háromoldalú együttműködési megállapodást kötött, amelynek a célja a térség munkavállalói állományának a fejlesztése.

Ahogy a HR Portálnak Szabó Zoltán, a cég ügyvezetője elmondta, azért indították el a kezdeményezést, mert egyrészt már évek óta egy többszáz fős szervezeti egységükkel vannak jelen a városban és ezt az állományt gyarapítani is szeretnék. A terjeszkedéshez kell a képzett, felkészült munkaerő. Másrészt, megtapasztalták azt, hogy a városvezetés oldaláról nagyon jól állnak a fejlesztési koncepciókhoz. „Erős az összefogás, könnyen megtalálhatóak a kompetens személyek, és általában azt tapasztaltuk, hogy mindenki azon dolgozik, hogy prosperáljon, fejlődőn a város” - mondta a BT vezetője. Ehhez versenyképes oktatásra és a munkaerőt felszívó iparra van szükség.

A BT már az egyetemi programot megelőzve elindított egy saját kezdeményezést Debrecenben. A Debreceni Szakképzési Centrum Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnáziumában egy üzleti készségfejlesztő programot indítottak, mely jelenleg is folyik, és a sikeren felbuzdulva, jövő év tavaszától a Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakgimnáziumban is elindulnak ezek a képzések. „Az oktatási intézményeknél azért „állt bele” a BT a demográfiai, és oktatási területen jelentkező kihívásba, mert rájöttünk, hogy a családokat, a szülőket kell meggyőzni arról, hogy a gyerekük jövőjét akkor biztosítják, ha naprakész, gyakolati tudást szerezhetnek az iskolákban.” - mondta Szabó Zoltán.

A program során a középiskolákba olyan óraadó előadókat küldenek, akik a valós életből vett példákkal mutattak problémákra megoldásokat, és ezzel a módszerrel adtak át szaktudást. Illetve elsősorban IT, és hálózati eszközöket is biztosítottak a tanároknak, diákoknak. Mindezeket kiegészíti az üzleti angol nyelv tanulási lehetősége is. Ezt a programot egészítik most ki más, üzleti életben is fontos készségfejlesztéssel, és ültetik át egyetemi környezetbe.

Olyan munkavállalókra van szükség, akiknek nem kell az alapvető munkaeszközöket bemutatni

A középiskolai programot azért indította el a BT, mert figyelik az ország jövendő munkavállalóinak a készségeit felmérő kutatásokat. Szabó Zoltán egy fontos adatra hívta fel a figyelmet: „A mai 15 évesek 60 százaléka digitálisan írástudatlan!” Márpedig - az ügyvezető szavaival - „képezni kell a fiatalokat, hogy 5 év múlva olyan munkavállalóink legyenek, akiknek - például - egy alap-Office eszköztár működését nem kell elmagyarázni.” Tágabb perspektívába helyezve, „több, jól képzett munkavállalóval tudjuk az ipart, és a gazdaságot is fejleszteni”. Hiszen, akkor sikerül több munkát idehozni, ha felkészült munkavállalók várják, fogadják azt.

Az üzleti készségek, amelyeket a BT a Debreceni Egyetemen is fejleszt olyan tudást jelentenek, amelyet nem tanítanak a magyar iskolákban. Pedig az jelentene szerencsés helyzetet, ha egy fiatal minél hamarabb be tudná építeni az időgazdálkodást, a tárgyalástechnikát, vagy a prezentálás képességét a kompetenciái közé.
Az egyetem figyelembe veszi az ipari igényeket

Megkérdeztük a Debreceni Egyetemet(DE) is erről az együttműködésről. A Jávor András rektorhelyettes szerint az egyetem igyekszik a piac változó igényeinek megfelelő gyakorlati szempontokat is érvényesíteni a képzéseiben. Ebben az intézmény kiterjedt ipari kapcsolatrendszere, vállalati háttere nagy segítséget jelent. A visszajelzések szerint a partnerek számára is eredményes ez az együttműködés, melynek további bővítésére törekszik a Debreceni Egyetem. „Az oktatási programunk átalakítása során, az új képzési és kimeneti követelmények előírásai alapján hangsúlyozottan figyelembe vesszük ipari partnereink igényeit, olyan kompetencia alapú flexibilis képzési program kialakítására törekszünk, amely lehetőséget biztosít az informatikai ipar igényeinek gyors kielégítésére.”

A BT és az egyetem korábbi együttműködéséről is kedvezően nyilatkoztak. A cég korábban is rendszeresen megjelent a Debreceni Egyetem Informatikai Karán: állandó résztvevője volt az Informatikai Szakmai Napoknak, ahol előadásokat tartottak, céges standdal jelentek meg, és lehetőségük volt próba állásinterjút is tartani hallgatóink számára. Itt közelről feltérképezhették a hallgatók informatikai ismereteit, nyelvtudásukat, karrierelképzelésüket. Így folyamatos volt a visszacsatolás a hallgatók képességeiről, készségeiről. 

„Hallgatóink számára az együttműködés keretében kínálkozó képzési lehetőségek nagyobb rálátást, széleskörű látásmódot nyújtanak az üzleti világra. Emellett a nagyvállalati kapcsolatok egy olyan irányába nyitnak, amely a hallgatók későbbi elhelyezkedésében fontos lehet.” - mondta a rektorhelyettes.

Igényteremtés a legfontosabb tényező

Szabó Zoltán - a számok nyelvére lefordítva - most körülbelül 500 diákkal való kapcsolatról tud. Ennyi fiatal „megy át” a BT által támogatott képzési rendszeren minden évben, de jóval többen szereztek róla ismeretet. Most azt látják, hogy a korábbi, középiskolai résztvevő diákok elértek az egyetemre, és sokan már érzik az előnyét annak a tudásnak, amit tizenévesként az alma materben kaptak.
Ugyanakkor egy másik, kedvező jelenséget is megfigyelhettek. Többen mondták már, hogy ugyan nem a BT-nél kötöttek ki, nem ott dolgoznak, de mégis sokat segített nekik ez a fajta oktatás. „Az oktatásban, és a fiataloknál is igényt szeretnénk teremteni ezekre a tudásokra. Hiszen erre valóban szükség van a sikerhez” - foglalta össze a képzésről alkotott elképzelését, motivációját a BT ügyvezetője.