Nem vágja meg a béreket a cégek többsége
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatBár sok vállalat tanácstalan, milyen eszközökkel kezelje a válságot, a bércsökkentések és az elbocsátások helyett a többség biztonságra és a munkatársak megtartására törekszik - derül ki a Manpower legfrissebb kutatásából.
Megdőltek a válságkezeléssel kapcsolatos sztereotípiák - állítják a Manpower munkatársai, akik februárban közel kétszáz vállalatot kérdeztek meg tapasztalataikról. Jóllehet sok szervezet tanácstalan, milyen eszközöket alkalmazzon a válságban, a szolgáltatóipar és a pénzügyi szektor még kivár, a többség felismerte, hogy a stratégiai túlélés eszköze a humánerő-forrás gazdálkodás, ezért olyan megoldásokra törekszenek, amelyek segítik a munkatársak megtartását. A cégek többségének most a biztonság a legfontosabb, ezért nem tartják jó humánpolitikai lépésnek a bizonytalanság növelését a bérezési struktúra átalakításával.
Az adatok is ezt tükrözik, a vállalatok ugyanis nem vagy csak alig kívánnak változtatni a jelenlegi béreken, sőt van, ahol növelni kívánják a jövedelmeket, és nem tervezik az egyéb bérkiegészítő juttatások emelését. A pénzügyi szektorban például a válaszadók fele alapbér-növekedéssel számolt és mintegy 20 százaléka tervezi a bérkiegészítő juttatások emelését, míg 70 százalékuk nem változat azon. Az IT szektorban viszont a vállalatok 9,4 százaléka csökkenti az alapbért és a bérkiegészítő juttatásokat is 18,2 százalékuk megvágja.
Bár a vállalatok fele létszámcsökkentést tervez, közel 20 százalékuk létszámnövekedéssel számol. Érdekes, hogy míg a termelés és az IT szektor tervezi a legmagasabb leépítést, ezekben a szektorokban prognosztizálják a legmagasabb arányú növekedést is (23,8 százalék termelés, 30 százalék IT). A pénzügyi szektorban működő vállalatok fele a létszám stagnálását tervezi.
A munkaerő megtartásának szándékát jelzi, hogy jelentősen megnőtt az érdeklődés az atipikus foglalkoztatási formák iránt. A termelés esetében a kölcsönzést igénybevevők köre 10 százalékkal, míg az IT szektorban 15 százalékkal bővülhet a felmérés szerint. A legelterjedtebb atipikus foglalkoztatási formák a munkaerő kölcsönzés mellett a részmunkaidős foglalkoztatás, a munkaidőkeret és a munkakör megosztás.
A válság ellenére a megkérdezettek 60 százaléka képezné dolgozóját, ami azt jelentheti, hogy a megtartott munkatársakra nagyon számít a cég a fellendülési időszakban. Egyébként a válaszadók 9,2 százaléka úgy nyilatkozott, hogy szerinte a válságnak motiváló ereje van, ebben a helyzetben megpróbálják a dolgozókat további fejlődésre sarkalni.
Úgy tűnik, hogy a vállalatok egy része úgy tekint a megváltozott piaci környezetre, mint esélyre, az eddig telített piacokon való térnyerés lehetőségére. Nagyon optimistának tűnnek a a cégek a fellendüléssel kapcsolatban: a válaszadók 87,7 százaléka 2010 első felében vagy még hamarabbra prognosztizálja ezt. A legpozitívabban az IT szektor látja a helyzetet.
Míg egy korábbi kutatás arra világított rá, hogy a cégek az államtól várják a segítséget, a Manpower által megkérdezett vállalatok 40 százaléka tudatosan nem tervezi a kormány által nyújtott forrásokat igénybevenni. Ezt a magas adminisztrációs terhekkel, a túlzott kötelezettségvállalással vagy a források elérhetőségében és hatékonyságban való kételkedéssel magyarázzák.
Az elemzés alapján három tényező biztosan szerepel a megkérdezett cégek válságkezelési stratégiájában. Az egyik a biztonság megteremtése, a szükséges intézkedéseket nyílt, őszinte és következetes kommunikációval kívánják végrehajtani. A válságra úgy tekintenek, mint lehetőségre, vagyis tudják, hogy költségcsökkentéssel egy idő után nem tud tovább működni a vállalat, ezért arra törekszenek, hogy megőrizzék vezető pozíciójukat.
A harmadik tényező pedig, hogy a cégek többsége olyan, hosszú távú, külső segítségektől mentes megoldásokat próbál találni, amelyek saját erőből fenntarthatóak, a válságot követő időszakban pedig szabadságot és versenyelőnyt biztosító stratégiai elemként tudnak funkcionálni. A piaci szereplők érettnek és önállónak érzik magukat ahhoz, hogy a munkahelyek védelmében saját erőből hozzanak stratégiai döntéseket és az államtól nem segítséget, csupán kedvezőbb, a kritikus időszaknak megfelelő piaci feltételeket várnak.
Az adatok is ezt tükrözik, a vállalatok ugyanis nem vagy csak alig kívánnak változtatni a jelenlegi béreken, sőt van, ahol növelni kívánják a jövedelmeket, és nem tervezik az egyéb bérkiegészítő juttatások emelését. A pénzügyi szektorban például a válaszadók fele alapbér-növekedéssel számolt és mintegy 20 százaléka tervezi a bérkiegészítő juttatások emelését, míg 70 százalékuk nem változat azon. Az IT szektorban viszont a vállalatok 9,4 százaléka csökkenti az alapbért és a bérkiegészítő juttatásokat is 18,2 százalékuk megvágja.
Bár a vállalatok fele létszámcsökkentést tervez, közel 20 százalékuk létszámnövekedéssel számol. Érdekes, hogy míg a termelés és az IT szektor tervezi a legmagasabb leépítést, ezekben a szektorokban prognosztizálják a legmagasabb arányú növekedést is (23,8 százalék termelés, 30 százalék IT). A pénzügyi szektorban működő vállalatok fele a létszám stagnálását tervezi.
A munkaerő megtartásának szándékát jelzi, hogy jelentősen megnőtt az érdeklődés az atipikus foglalkoztatási formák iránt. A termelés esetében a kölcsönzést igénybevevők köre 10 százalékkal, míg az IT szektorban 15 százalékkal bővülhet a felmérés szerint. A legelterjedtebb atipikus foglalkoztatási formák a munkaerő kölcsönzés mellett a részmunkaidős foglalkoztatás, a munkaidőkeret és a munkakör megosztás.
A válság ellenére a megkérdezettek 60 százaléka képezné dolgozóját, ami azt jelentheti, hogy a megtartott munkatársakra nagyon számít a cég a fellendülési időszakban. Egyébként a válaszadók 9,2 százaléka úgy nyilatkozott, hogy szerinte a válságnak motiváló ereje van, ebben a helyzetben megpróbálják a dolgozókat további fejlődésre sarkalni.
Úgy tűnik, hogy a vállalatok egy része úgy tekint a megváltozott piaci környezetre, mint esélyre, az eddig telített piacokon való térnyerés lehetőségére. Nagyon optimistának tűnnek a a cégek a fellendüléssel kapcsolatban: a válaszadók 87,7 százaléka 2010 első felében vagy még hamarabbra prognosztizálja ezt. A legpozitívabban az IT szektor látja a helyzetet.
Míg egy korábbi kutatás arra világított rá, hogy a cégek az államtól várják a segítséget, a Manpower által megkérdezett vállalatok 40 százaléka tudatosan nem tervezi a kormány által nyújtott forrásokat igénybevenni. Ezt a magas adminisztrációs terhekkel, a túlzott kötelezettségvállalással vagy a források elérhetőségében és hatékonyságban való kételkedéssel magyarázzák.
Az elemzés alapján három tényező biztosan szerepel a megkérdezett cégek válságkezelési stratégiájában. Az egyik a biztonság megteremtése, a szükséges intézkedéseket nyílt, őszinte és következetes kommunikációval kívánják végrehajtani. A válságra úgy tekintenek, mint lehetőségre, vagyis tudják, hogy költségcsökkentéssel egy idő után nem tud tovább működni a vállalat, ezért arra törekszenek, hogy megőrizzék vezető pozíciójukat.
A harmadik tényező pedig, hogy a cégek többsége olyan, hosszú távú, külső segítségektől mentes megoldásokat próbál találni, amelyek saját erőből fenntarthatóak, a válságot követő időszakban pedig szabadságot és versenyelőnyt biztosító stratégiai elemként tudnak funkcionálni. A piaci szereplők érettnek és önállónak érzik magukat ahhoz, hogy a munkahelyek védelmében saját erőből hozzanak stratégiai döntéseket és az államtól nem segítséget, csupán kedvezőbb, a kritikus időszaknak megfelelő piaci feltételeket várnak.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek


Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?