Megjelent: 7 hónapja

Nyűgnek éli meg a jelenléti ív vezetését? Milliók múlhatnak rajta

A nyilvántartás vezetése a munkáltatók törvény által előírt kötelezettsége, mindemellett előfordulnak olyan esetek, amikor kiemelt jelentősége lehet ennek megfelelő vezetésének. Munkaügyi perben, munkaügyi ellenőrzés esetén millió forintok múlhatnak rajta. Dr. Szabó Orsolya, az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértőjének tanácsai példákkal.

images

A téma alapos körbejárását megelőzően elengedhetetlen néhány alapvető, a mindennapi életben gyakran használt fogalom tisztázása, mint a munkaidő-nyilvántartás, valamint a jelenléti ív fogalma. A gyakorlatban kialakult szóhasználat szerint a munkaidő-nyilvántartás a munkaidőt rögzíti, azaz a munkaidő előírt kezdetét és végét, ehhez képest a jelenléti ív a jelenlétet rögzíti, azaz a munkavállaló munkába való érkezésének és munkából való távozásának tényleges időpontját. Következésképpen a munkaidő-nyilvántartás által rögzített és a jelenléti ívben foglalt fenti időtartam nem feltétlen esnek egybe, sőt nehezen képzelhető el, hogy e két nyilvántartás lefedné egymást. „Gyakorlatban ezt a két fogalmat rendszeresen szinonimaként, vagy azokat felcserélve használják, azonban ahogyan az a definíciókból kitűnik, nem ugyanazon adatok rögzítését szolgálja a két nyilvántartás.” - hangsúlyozta dr. Szabó Orsolya, az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 134. § (1) bekezdése szerint a munkáltató köteles nyilvántartani a rendes, rendkívüli munkaidőt, a készenlét és a szabadság tartamát. Tulajdonképp az (1) bekezdés fogalmazza meg a munkáltató kötelezettségét a munkaidő-nyilvántartás vezetéséről, hiszen a fentiek nyilvántartásával még nem derül ki az, hogy a munkavállaló ténylegesen mennyi időt töltött munkavégzéssel.

A nyilvántartás tartalmát tekintve pedig előírja az Mt. 134. § (2) bekezdése, hogy a nyilvántartásnak naprakésznek kell lennie, abból egyértelműen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes, rendkívüli munkaidőnek, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának. A (2) bekezdés tehát a jelenléti ív vezetését írja elő, hiszen az (2) bekezdésben foglaltak vezetéséből derülnek a munkavállaló ténylegesen ledolgozott munkaórái. „Mindezek alapján az a következtetés vonható le, hogy munkáltatónak a törvényben előírt nyilvántartási kötelezettség teljesítéséhez, illetve ahhoz, hogy abból pontosan megállapítható legyen a rendes, a rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság tartama, célszerű mind a jelenléti ív, mind pedig a munkaidő-nyilvántartást vezetni.” - ismertette dr. Szabó Orsolya.

Az Mt. a munkáltató nyilvántartásvezetési kötelezettségére egyébként nem határoz meg speciális formai követelményeket, hogy azt milyen formában és hol kell vezetni. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak a törvényi kötelezettségének teljesítése érdekében nem kell két külön nyomtatványon vezetnie a munkaidő-nyilvántartást és a jelenléti ívet, a lényeg, hogy kiderüljön munkaidő és jelenlét ideje milyen időtartamot ölel fel a vezetett nyilvántartásból.

Az Mt. teret enged a munkáltatónak azzal kapcsolatban, hogy a nyilvántartási kötelezettségének miként tesz eleget, azonban azt egyértelműen a munkáltató felelősségévé teszi. Ez a törvényi kötelezettség azt vonja maga után, hogy amennyiben kialakul olyan munkahelyi gyakorlat, hogy a munkáltató kihelyezi a munkavállalók számára a nyilvántartást, hogy azon vezessék jelenlétüket, és az később a munkavállalóknak felróható okból nincs kitöltve vagy hibás a tartalma, akkor a munkáltató eredménytelenül hivatkozik arra, hogy a munkaidő-nyilvántartás kihelyezésével biztosította a nyilvántartás vezetését.

Miért is fontos a nyilvántartás pontos és egyértelmű rögzítése?
Peres eljárásokban kiemelt szerepe lehet a bizonyítás során a nyilvántartásnak
Elsődlegesen nyilván, ahogyan azt korábban kiemeltük, a törvény által támasztott munkáltatói kötelezettségek teljesítése érdekében fontos vezetni a nyilvántartást. Mindemelett pedig előfordulhat a gyakorlatban, hogy a munkavállalók munkarendjükben előírt munkaidőt nem tartják be és az arra előírtakat megszegik. Miként léphet fel jogszerűen a munkáltató? A kötelezettségsértés súlyától függően a munkáltató akár azonnali hatállyal jogosult megszüntetni a munkaviszonyt, ha annak feltételei fennállnak, illetve felmondással jogosult megszüntetni a munkaviszonyt, hiszen ez lényeges kötelezettségszegésnek minősül. A későbbi nehézségek abból adódhatnak, ha ezzel összefüggésben egy munkaügyi vita alakul ki a felek között, ugyanis egy munkaviszony megszüntetéssel összefüggő peres eljárásban, a munkavállaló kötelezettségszegéseit a munkáltatónak kell okszerűen, bizonyítékokkal alátámasztania. Ez viszont a munkaidő-nyilvántartás hiányában megnehezíti a bizonyítást.

Egy nemrég megjelent kúriai elvi döntésben is előkerült ennek esete, ahol az alperes munkáltató nem tudott bemutatni a bíróságon egy pontosan rögzített, naprakész nyilvántartást. A Kúria elvi éllel megállapította, hogy a munkáltató által vezetett nyilvántartásnak olyannak kell lennie, hogy a törvényben előírtak megtartására egyértelmű következtetést tudjon levonni a bíróság vagy más hatóságok. Amennyiben a perben nincsenek tanúk, illetve más bizonyítékok, amelyek alátámasztanák a volt munkavállaló késéseit, kötelezettségszegéseit, akkor rendkívül felértékelődik egy pontosan vezetett nyilvántartás szerepe a bizonyításban.

Másik fontos szempont pedig, amely a nyilvántartás megfelelő vezetése mellett szól a munkaügyi ellenőrzések köre, illetve az annak során esetlegesen kiszabott munkaügyi bírság.

Egy nemrég megjelent bírói határozatban, a leírt tényállásban a munkaügyi ellenőrzés során megállapításra került, hogy a munkáltató nem tartotta be a munkaidőre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, vagyis nem biztosított munkavállalói részére elegendő pihenőidőt, ennek következményeként pedig 4.000.000,- Ft összegű bírságot szabott ki a hatóság.

A munkáltató a perben, a hatósággal szemben előadta, hogy a törvényben meghatározott pihenőidő - amelynek előírt tartama 11 óra - biztosításának vonatkozásában előfordultak 20-40 perces eltérések a munkaidő-nyilvántartásban vezetettekhez képest, azonban a valóságban a munkavállalók abban az időben már nem végeztek munkát, hanem pihenőidejüket töltötték. A csúsztatott időtartamban kizárólag saját vásárlásaikat, átöltözésüket bonyolították le, így a munkáltató betartotta a pihenőidőre vonatkozó törvényi előírásokat. A munkáltató továbbá arra hivatkozott, hogy „csúsztatások” oka az, hogy a munkahely gyakorlata alapján a munkavállalók vezetik a nyilvántartásban jelenlétüket. A bíróság megállapította, hogy a nyilvántartás szabályszerű vezetésének biztosítása és annak ellenőrzése is a munkáltató kompetenciájába esik, így nem fogadta a munkáltató azon okfejtését, hogy nem tudta kiküszöbölni a munkavállalók figyelmetlenségét.

Az ügyben továbbá felmerült kérdésként, ami szintén elgondolkodtató lehet a gyakorlatban, hogy a munkavállalók gyakran műszakcseréről állapodtak meg egymás között felettesük jóváhagyásával, azonban a munkáltató jóváhagyása nélkül. Az, hogy a munkáltató ezekről nem tudott, így pedig a nyilvántartás nem lett megfelelően rögzítve, végső soron az ő kötelezettségszegését eredményezte a hatályos munkajogi szabályok alapján. A bíróság pedig megállapította ezzel a kérdéssel összefüggésben, hogy a munkaidő-beosztásban történt bármilyen változást mindig dokumentálni kell, de egyébként önmagában sem helyeselhető az a gyakorlat, ha a munkavállalók a munka - és pihenőnapokat gyakorta, vagy rendszeresen cserélgetik, hiszen ebben az esetben a munkavégzés szervezhetősége szenved csorbát.

„Jóllehet a munkáltatók felesleges nyűgnek élik meg a munkaidő-nyilvántartás vezetését, azonban a fenti példákból egyértelműen kitűnik, hogy ennek az adminisztratív feladatokon túlmutató haszna és jelentősége van. A gyakorlatban ennek kiemelt szerepe van egyrészt a munkaügyi ellenőrzések során kiszabható bírság elkerülése, másrészt pedig a munkavállalókkal esetlegesen kialakuló jogviták bizonyíthatósága érdekében.” - zárta dr. Szabó Orsolya.

A nyitóképen dr. Szabó Orsolya
  • 2020.09.24Adókonferencia Jöjjön el a SALDO Adókonferenciájára és ismerje meg az új TB törvény szabályait, valamint a külföldi partnereivel kötött szerződések ÁFA előírásait! Szerezzen biztos tudást, kreditpontokat, tájékozódjon szakértőinktől. Országosan 7 helyszínen várjuk. Részletek Jegyek
  • 2020.10.06Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Szabadság járványügyi helyzetben - a munkáltató és a munkavállaló lehetőségei, kötelezettségei

Az elkövetkező hetekben számos munkavállaló megy szabadságra, és lesznek közöttük, akik ezt az időt külföldön fogják eltölteni. 2020. július... Teljes cikk

Mikor menjen perre a munkáltató és mi jöhet még szóba?

Megegyezés vagy per? Érzelmi, HR-es és racionális szempontok is szerepet játszanak a döntésben a munkaadónál, amikor vitás helyzetbe kerül a... Teljes cikk