Önérvényesítés vagy versengés?

A mai napig rendszeresen eszembe jut egy konfliktuskezelési tréningem, amikor a résztvevőknek az volt a feladata, hogy konszenzusos döntéssel határozzák meg, hogy egy repülőbaleset után, melyik az a 10 eszköz, amire leginkább szükségük van a túléléshez. Az 5 fős csapatból 4-en hasonló logika mentén választották ki az eszközöket, de az 5. ember nagyon máshogy gondolkodott. Próbálta meggyőzni a csapatot, és nem igazán akarta beadni a derekát annak ellenére, hogy kisebbségben maradt. Pár perc alatt ő lett a „megoldás kerékkötője”. És bár hitt a megoldásában, a csoportnyomásnak köszönhetően 15 perc után feladta, és elfogadta a többiek megoldását. A csoport számára egy komoly „AHA” élményt jelentett, amikor felolvastam a megoldást, amit egy sivatag-szakértő készített, és kiderült belőle, hogy a lánynak volt igaza.

Éppen ezért, amikor valaki a saját érdekét, álláspontját képviseli, különbséget kell tenni versengés és önérvényesítés között!

Példák a versengésre, avagy az önérvényesítés negatív formájának megjelenése:

1. Ha egy szakmai vita során az egyik fél már belátja, hogy tévedett, de ezt kellemetlen lenne beismernie, így továbbra is ragaszkodik az álláspontjához.
2. Ha a főnök egy döntése kapcsán, a beosztott valódi meghallgatása nélkül azt mondja, hogy „márpedig így lesz, mert én vagyok a főnök”.
3. Amikor egy vezető rendszeresen túlóráztatja az alkalmazottját úgy, hogy nem fizet a cég túlórapénzt.
4. Amikor egy cég döntéshozó vezetője nem valós indokokra alapozva szabadul meg egy szerződéssel rendelkező szolgáltatójától.

És a példák még hosszasan sorolhatók. Ezzel szemben kérdezem én, hogy versengő attitűd-e, vagy csupán pozitív értelemben vett önérvényesítés:

1. Ha egy szakmai vita során, amikor a másik nem enged az álláspontjából, akkor ragaszkodunk olyan tényekhez például, hogy 2x2 mindig 4?
2. Ha a beosztott eszkalálja a problémát a főnöke főnökének, mert tudja, hogy az a döntés negatív hatással lenne a vállalatra?
3. Amikor a nem kifizetett túlórák miatt a beosztott munkaügyi bíróságra megy?
4. Amikor a szolgáltató képviselője szintén eszkalál, vagy jogi útra viszi az ügyet?

A fenti esetekből háromnál a hatalommal való visszaélésről van szó, amit a legtöbb ember szó nélkül elenged, mert nem mer kiállni saját magáért. A legtöbb cég szervezeti kultúrájában és az emberek fejében sincs benne, hogy ilyen esetekben van lehetőségünk megvédeni önmagunkat, és ez nem versengés, csupán kiállunk az igazunkért. (Az „igazság” persze sok esetben szubjektív, de ennek a témának a tárgyalása meghaladja ennek a cikknek a kereteit.)


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Önérvényesítés vagy versengés?
2. oldal - Ilyen a pozitív önérvényestés