kapubanner for mobile
Megjelent: 3 éve

Személyre szabott munkaélmény - a nagy újratervezés

Az elmúlt év ellentmondásokkal volt teli. Mit tanultunk ebből az időszakból, magunkról, a cégünkről, a csapatunkról? Mit viszünk tovább? Visszatérünk a régi működési modelljeinkhez vagy egészen másképp szervezzük majd az életünket? Az új normálishoz a munka terének is alkalmazkodnia kell. A hogyanról ír Kiss Ida, a DVM Group design direktora.

Hiányoznak már a közös kávészünetek, hogy az asztal fölött átdobott poénon együtt nevessünk. Örülök, hogy a megbeszélések közötti szüneteket a kertemben tölthetem, hogy nem kell napi 2 órát utaznom, hogy a családommal több minőségi idő adatott meg, és a pihenésre, kikapcsolódásra is marad még. Közben kifolyik a szemem és zsibbad a fülem a videokonferenciáktól, a fejem is gyakrabban fáj. Egyre türelmetlenebb vagyok attól, ha szakadozik a kép, a hang, a másik oldal nem kapcsolja be a kameráját, hogy lefagy a rendszer.

Az irodák jövőjével kapcsolatban sokan néztek már bele az üveggömbjükbe és a legkülönfélébb jóslatokba bocsátkoztak. Világszerte legtöbb közéleti, ingatlanpiaci és design portál lehozta már megállapításait, nyilatkoztak cégvezetők, tervezők, szakértők és tanácsadók újra és újra feltéve a kérdést, hogy vajon milyen lesz az irodák jövője, a jövő irodája. Kay Sargent (HOK) az irodák Kodak momentumaként jellemzi ezt az időszakot.

Hogyan használjuk ki hatékonyan a teret?


Cégvezetőkkel, HR-vezetőkkel beszélgetve is sokféle szempont merül fel, amikor arról beszélgetünk, hogy hogyan képzelik el visszatérésüket az irodába. Van, aki kontrollvesztésként élte meg ezt az időszakot, mások nagyobb fokú bizalmat tudtak kialakítani csapatukon belül, nagyobb felhatalmazással. Vannak cégek, akik irodai környezetüket inkább a hatékonyabb munkavégzéshez és térkihasználáshoz szeretnék majd átalakítani; a biztonságos, egészséges környezet és higiénia kérdése általában előtérbe került; mások teljesen átformálják tereiket és a közös kikapcsolódást, közös gondolkodást és együtt töltött időt szeretnék a fókuszba helyezni. Komoly technológiai és kulturális gátak szakadtak át olyan cégeknél, ahol az otthoni munkavégzés egyáltalán nem volt jelen, és ennek pozitív, negatív következményeit egyaránt elemezni kell.

Komoly kihívás ez az irodaházakat fejlesztők számára, megrengette a gazdasági portálokat a hír , amikor a Deutsche Bank a közelmúltban felmondta frankfurti székháza bérleti szerződését, iroda területeinek optimalizálása érdekében, a home office nagyobb arányának hosszútávú megtartása miatt.

Az egyértelműen és általánosan teret hódító távoli munkavégzés ellenére nincs univerzális válasz arra, hogy mi lesz a legjobb irodai térstratégia a cégek számára a COVID után.

A jó design számos munkahelyi probléma megoldását segíti. Általában az ügyfél fő problémája a terek hatékony kihasználása. A tervezők kreatívan maximalizálhatják az egy főre eső négyzetmétert, most olyan fogalmak kerülnek előtérbe, mint a hot desking és a mobil, megosztott munkaterek. Valójában azonban ennél sokkal komplexebb kérdésre kell a tervezés során gondolnunk. A design valódi értéke abban rejlik, hogy az általunk létrehozott terekben hogyan érzik magukat az emberek. A jó munkaterek csökkentik a stresszt és erősítik a kapcsolatot az emberek és maga a szervezet, valamint az egyes kollégák között. Ez hozzájárul a mindennapi pozitív élményekhez, a munkavállalók jobban teljesítenek, és ezáltal jobb üzleti eredmények születhetnek.

Kiss IdaKiss Ida

Így érezzük magunkat jobban az irodában


A paradigmaváltás már tíz éve jól látszik: a virágzó startupok megjelenése és a hordozható digitális eszközök tárházának bővülése az együttműködésen alapuló irodaterek felé vitte az irodatervezést, amelyhez a COVID-19 inkább csak felzárkóztatja ma azokat a cégeket, akik számára eddig láthatatlan maradt az igény a home office-ra, a kollaborációs terek sokszorozására, a vállalati márkaépítés, imázs hangsúlyosságára, az emberközpontú tervezésre, amely fókuszába ma lassan a Z generáció kerül, jelentős számú újszerű igénnyel. Az már most biztos, hogy a jövő munkatereinek tervezésében az alkalmazkodás és a kapcsolatok kulcsszavakká válnak.

A digitális, távoli, magán, nyilvános és interperszonális munkaterület átfogóbb újratervezésének részeként lehetőségünk van arra, hogy személyre szabott munkaélményt alakítsunk ki a téri élmény egyéni igényekre és felhasználói preferenciákra való optimalizálásával. Amikor olyan munkahelyeket fejlesztünk, amelyek az emberi szükségletekre összpontosítanak - választási lehetőséget és irányítást kínálnak - valóban javíthatunk az irodai közösségek hétköznapi életminőségén.

Az irodába való visszatérés a működési kérdések mellett a terek újradefiniálását és az iroda megváltozott szerepének pontosítását is magával vonzza. Most nyer igazán értelmet a tevékenységen alapuló iroda (activity based) fogalma, ahol munkahelyünk segíti, támogatja munkafolyamatainkat, és egészséges környezetet teremt az ott dolgozók számára. Eddig talán észre sem vettük, hogy a hely, ahol dolgozunk nemcsak a munkánk végzését szolgálja, de a társadalmi, társasági életünk egyik fontos színtere is. A véletlen találkozások, az ad-hoc beszélgetések, a hirtelen felmerülő ötletek, az egyéb társas kapcsolódások kialakulása mind ehhez a helyhez kapcsolódnak, és ez jelenti az ott megélt élményt is.

A következő időszakban az irodák szerepe tehát nem csak abban nyilvánul meg, hogy minél több munkaállomást el tudjunk helyezni (desk-farming).Az irodának a legfőbb találkozási pontnak kell lennie, ahol az új ötletek megszületnek az emberi kapcsolatokon keresztül. Ezért a találkozás és a gondolatok megosztása kerül fókuszba. Ehhez új kialakításokra van szükségünk az irodatérben. Olyan tereket kell terveznünk, amelyek központjában a rugalmasság, az átalakíthatóság, a tevékenységek, az emberi kapcsolódások és a közös munka állnak.

Az új kulcsfogalom: emberközpontú munkakörnyezet


A munkavégzés módja folyamatosan változik, és egészen pontosan nem látjuk előre, mi vár ránk a jövőben. Az viszont biztos, hogy a rugalmas, emberközpontú munkakörnyezetbe történő befektetés osztalékot jelent a munkavállalók elégedettségében, és ezzel együtt a termelékenységben és a pozitív üzleti eredményekben, melynek következtében az első lépés, a jó tervezési stratégia alkotása kiemelten fontossá válik az építészeti tervezésben. A tervezési stratégiának viszont egyre komplexebb kérdésekre kell válaszolnia, melynek illeszkednie kell a cégek üzleti stratégiájához, de emellett egyre mélyebben érintik a környezetpszichológiát: Mit csinál a térben az ember? Mi számára a hatékony és jó eredményeket hozó munkakörnyezet? Mitől érzi jól magát? Milyen élményre vágyik? A megfelelő tevékenységekre és kultúrára tervezés, hosszabb élettartalmú, zöldebb, az igényekhez illeszkedő méretű tereket és épületeket jelenthet.

Az elmúlt időszak alapvetően átértékeli a munkahely fogalmát, a korábbi kizárólagos munkakörnyezetünk olyan hellyé válik, ahová találkozni megyünk, megosztani új ötleteinket. Az irodák tervezésében az élményközpontúság egyre központibb szerepet játszik. Ezek a terek serkentik kreativitásunkat, élettel teli közösségi helyszínek lehetnek, amelyek mindennapjaink egy-egy fontos megállói.

Kiss Ida, design director; Hodován Zsuzsanna, service designerDVM group, a DVM Discovery módszertanának létrehozói
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Honnan tudhatjuk, hogy már nem egészséges az, amennyit dolgozunk?

"Ha elfelejtjük, hogy kell feltöltődni. Elfelejtjük, hogy az este nem arra való, hogy hazavigyük a munkát és otthon folytassuk, hanem arra, hogy... Teljes cikk

Hogyan támogassuk a stresszel küzdő kollégát? - Ezt tanácsolja a mentálhigiénés szakértő

Egy friss felmérés szerint az Egyesült Királyság tízből kilenc dolgozó érzett magas vagy extrém mértékű nyomást és stresszt az elmúlt egy... Teljes cikk

Rekordmennyiségű ember hagyja el hosszan tartó betegség miatt a munkahelyét

Egy jelentés szerint az 1990-es évek óta most emelkedett az eddigi legmagasabb szintre a munkaerőpiacot hosszú távú betegség miatt elhagyó emberek... Teljes cikk