Új Mt.: csorbultak a jogok, de minek?

Az adatfelvételkor végzett interjúk megerősítették azokat a korábbi kritikákat, hogy az új Mt. előkészítése nélkülözte az érintettek bevonásával történő széleskörű és szisztematikus szakmai, illetve társadalmi konzultációkra épülő egyeztetést.

Bár az új Mt. a munkavállalók hátrányára változtatta meg a munka világára vonatkozó szabályokat a versenyszférában, ezek a munkavállalók többségét nem érintették - írja a Napi Gazdaság a tanulmányra hivatkozva.

A munkaadók mindössze egynegyede tapasztalt az új Mt.-vel összefüggő változásokat. A munkavállalóknak pedig mindössze 18 százaléka szerint rosszabbodott a munkahelyükön a dolgozók helyzete, 73 százalék szerint nem változott, 9 százalék szerint pedig javult.

A munkavállalók számára kedvezőtlen változások elsősorban a nagy létszámú, többnyire részvénytársasági formában, működő részben vagy egészben állami-önkormányzati tulajdonú, részben vagy egészben külföldi tulajdonú cégnél dolgozókat érintették. Ágazati szempontból pedig a szállítás, posta, távközlés és raktározás területén dolgozókra van leginkább kedvezőtlen hatással.

Mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldal a kiegészítő juttatások és a bérezés terén érzéklete elsősorban a negatív változásokat. A munkaadók 14 százaléka gondolta úgy, hogy a kiegészítő juttatások terhei a cég számára kedvezőbben alakultak, míg a munkavállalók 11 százaléka tapasztalt számára kedvezőtlen változást (csökkentek a kiegészítő juttatások). A munkaadók 5 százaléka számolt be a dolgozóik többségét érintő bércsökkenésről, ami a munkavállalók 9 százalékát személyesen is érintette.

A munkaviszonyok más komponensei (munkaidő-, munkarend-szabályozás, szabadságok- , munkaközi szünetek- , heti pihenőnapok kiadása) tekintetében még ennél is alacsonyabb volt a kedvezőtlen változásokról beszámolók aránya.

A tanulmány arra is rávilágított, hogy az új szabályozás elsősorban a rosszabb szociális helyzetű, gyengébb érdek-képviseleti erővel, képességgel rendelkező, egészségügyi problémákkal küzdő, a munkaszervezetbe gyengébben beintegrálódó munkavállalókat érintette markánsabban, azaz pont azt a réteget, amelynek kollektív érdekképviseletére a legnagyobb szüksége lenne - fogalmaz a Liga.

Ugyanakkor azt is kiderül a tanulmányból, hogy a munkavállalók egyharmada szerint nincs szükség érdekvédelmi szervezetek munkájára, egynegyedük szerint az érdekvédelmi szervezetek nem tesznek meg minden tőlük telhetőt, 60 százalékuk szerint pedig ha meg is tesznek mindent, ennek nincs eredménye. A munkavállalók 54 százaléka tartja elfogadhatónak a sztrájkot érdekeik végső érvényesítési eszközeként.

A tanulmány készítői feltételezésével ellentétben az új Mt. nem erősítette az atipikus foglalkoztatás elterjedését. Vagyis ami az eredeti célokat illeti, a szabályozás a munkaerőpiac rugalmasságát a felmérés pillanatáig nem segítette elő, a versenyszféra foglalkoztatási szintjének növelését pedig egyelőre mérsékelt eredménnyel támogatja. Továbbá arra sincs egyértelmű bizonyíték, hogy a munkaviszonyok munkavállalók számára hátrányos Mt. szigorításai hozzájárultak volna a cégek eredményességének javulásához illetve a foglalkoztatás bővüléséhez.


Napi Gazdaság