Neveljük egymást! - generációk és jó gyakorlatok

Mostanság nagyon felkapott téma a generációk együttdolgozásának kérdése, ugyanakkor gyakran nem a lehetőségek, hanem a sztereotípiák mentén működik a kommunikáció. Így üdítő volt hallani a működő jó gyakorlatokat a következő kerekasztalbeszélgetésen, amelyben Kovácsházi Zsolt vett részt az Exxon Mobiltól, Sulyok László, a Provident értékesítési és ügyfélszolgálati vezetője valamint Hampuk Richáárd, a Person Group CEO-ja.

Az Exxonnál minden generáció jelen van, vannak, akik több évtizede dolgoznak a cégnél, így fontos, hogy mindig meg tudják találni a közös hangot azzal is, aki éppen érkezik. Ennek a kulcsa abban van Kovácsházi Zsolt szerint, hogy minden generációnak meg kell találni a hozzáadott értékét, ami a cégnél felhasználható és üzletileg is jó. Persze nem könnyű olyan vállalati kultúrát kialakítani, ami 80 ezer embernek egyformán jó, ezért fontos tisztázni, hogy mik az alapértékek, amihez gondolatilag illeszkedni tud az érkező munkaerő - hangsúlyozta Kovácsházi Zsolt. A fiatalabb generációkra jellemző, hogy szükségük van azonnali reakciókra, visszajelzésre, így plusz energiát kell abba fektetni, hogy mindenkit el tudjanak érni. A hierarchia a fiatalokat nem érdekli, bárkihez odamennek. A vezetőknek is jót tesz annak tudatosítása, hogy nem csak egyetlen jó válasz létezik, a főnök verzióját is meg lehet kérdőjelezni, mert nem biztos, hogy övé a legjobb válasz. „Neveljük egymást” - ez a mottó.

Sulyok László szerint jelenleg a legnagyobb kihívás munkaerőt találni. Számukra fontos, hogy a technológiai fejlesztéseket, applikációkat mindenkinek ugyanúgy kell tudnia használni, erre tréningezni, oktatni kell a munkavállalókat, korosztálytól függetlenül. Az angol anyacég egy nagyon fontos szervezeti kulturális tényezőt hagyott a magyar vezetésre, ami itthon általában is nehezebben megy, hogy meg kell ünnepelni a sikereket. Ami számukra természetes volt, azt a magyar vezetőknek, amikor átvették az irányítást meg kellett tanulni, hogy értékeljék az eredményeket.

Hampuk Richárdnak az jelentett kihívást, hogy a nála idősebbek is elfogadják vezetőnek, és mint mondta, bár a cég szervezete lapos, mégsem tud vezetőként mindenkivel állandó kapcsolatban lenni. Ezért bevezették a CEO kávézást, amire bárki jelentkezhet, és elbeszélgethet a főnökkel. Akinek ez azonban kívül esik a komfortzónáján, azokkal chaten kommunikál. Mint a Pearson Group vezetője elmesélte, érdekes tapasztalat volt, hogy az Y-hoz képest a Z-vel is már mennyire másként kell kommunikálni, más a platform, elsősorban a chat működik, az azonnali visszajelzés, sőt az emojik is kellenek, különben esetleg a másik oldalon félreértik az iróniát.

Önreflexióra képes vezetők kellenek

Végül, de nem utolsó sorban, érdemes volt meghallgatni Károlyi László, a Legrand Zrt. vezérigazgatója, Morcsányi Géza, aki 20 évig volt a Magvető Kiadó igazgatója, (és az Oscar-díjra jelölt Testről és lélekről egyik főszereplője), Králik Samu, az Euro Atlantic Capital társalapítója és Havér Judit, a BT Senior Operations Menedzserének beszélgetését a jövő vezetőiről. Közös véleményük szerint a jövő vezetői szempontjából nagyon fontos, hogy lehessen tőlük kérdezni, képesek legyenek önreflexióra és hitelesek legyenek, abban, amit képviselnek.

Össze kell házasítani a tradíciót és az innovációt, mondta el meglátását Károlyi László. Morcsányi Géza az üzleti élet morális kihívásaira hívta fel a figyelmet. Havér Judit szerint, bár kényszerhelyzet szülte sok cégnél - a hiány -, hogy érték lett az ember, ennek következtében a vállalati szemlélet is alakul. A vezetőknek fejlődniük kell, és fejleszteniük kell az embereiket is. A változásra hajlandónak kell lenni és egymás erősségeire építeni, a generációk, mint mondta, hatékonyan tudnak együttműködni, ha jó a környezet, amelyben dolgozhatnak. Králik Samu és cége kockázati tőkebefektetéssel foglalkozik, elsősorban kkv-k körében, aki égető problémának látja ezen a területen a generációs válságot, vagyis nagy kérdés, hogy ki fogja majd átvenni ezeket a cégeket. Ugyanis a fiatalabb generációkból szerinte, (ő sem tűnt éppen idősnek), hiányzik a kockázatvállalási hajlandóság és a felelősségvállalási képesség, így komoly gondot jelent az utódlás.

Végül szóba került egy külföldi kutatás, melynek során 300 embert vizsgáltak 70 évig, annak fényében, hogy a vágyak megvalósulása milyen hatással van a boldogságra. Évente tették fel a vizsgálatba bevont embereknek a kérdést, amiből az derült ki, hogy a pénznél és a sikernél is nagyobb hatással van a boldogságra és az egészségi állapotra a közösség, a kapcsolati háló megléte. A csapat értéke az egyén értéke szempontjából is meghatározó, hiszen ez adja a kapcsolódási, viszonyítási pontokat.

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Utódok? Tehetségek? Nemzedékek
2. oldal - Neveljük egymást! - generációk és jó gyakorlatok