Y generáció: öt perc alatt kiderül, ki alkalmas egy állásra

Öt perc alatt kiderül, hogy alkalmas-e az illető a munkára - mondják az Y generációt interjúztató HR-esek. Ez a korcsoport azért különösen fontos a munkaerőpiacon, mert a cégek egyik legnagyobb problémája a tehetségek megtalálása, kiválasztása és megtartása, a tehetségeket pedig éppen a húszévesek, és a fiatal harmincasok jelentik. De mi a baj a mai generációval? Tényleg ennyire nincsenek meg bennük a munkavégzéshez szükséges kompetenciák? - tették fel a kérdést a szakemberek a TESK HR Cafén. Abban természetesen egyetértettek, hogy általánosítani egyik generációval kapcsolatban sem szabad, hiszen minden nemzedéknek van jobban és kevésbé képzett, illetve jobban és kevésbé tehetséges tagjai.

Joó Zsuzsanna karrier tanácsadó elmondása szerint az Y generációs jelenségre a tanárok figyeltek fel először, akik azt tapasztalták, hogy a mai fiatalokat nem lehet úgy tanítani, mint korábban. Ezután a pszichológusok, oktatáskutatók is vizsgálni kezdték, mi is a helyzet velük, mit lehet kezdeni a másságukkal.

Miben más az Y generáció?

Az Y generációt elsősorban az különbözteti meg az előző generációtól, hogy már gyermekkorukban találkoztak az internettel, a digitális nemzedék első hullámaként tartjuk számon őket. Sokan közülük azt tartják, hogy amit nem találnak meg az interneten, az nem is létezik. Idejük jelentős részét a számítógép előtt töltik, a közösségi oldalak jelentik számukra a kapcsolatteremtés lehetőségét, a valahova tartozás közösségi élményét, a szórakozást, a tanulást, a társas kapcsolatok megtalálását, a magánéletet.

Az Y generáció már egy fogyasztói társadalomba született bele, szüleik vagy baby boomerek, vagy az idősebb X generáció tagjai, akik nehezen, kemény munka árán küzdötték fel magukat oda, ahol tartanak. A fiatalok azt látják, hogy mindezért nagy árat fizettek a szüleik, tönkrementek egészségileg, kiszolgáltatottá váltak a munkaerőpiacon. - Ők már nem hajlandóek erre, nem akarnak "robotolni", magától értetődik számukra, hogy karriert érnek el, jól keresnek. Felszínes életet élnek, a lojalitást, engedelmességet nem ismerik - ecsetelte Joó Zsuzsanna. Hiába könnyíti meg azonban a technika az életüket, az Y nemzedék olyan világban vált felnőtté, ahol örökké sietnie, önmagát megvalósítania kell, karriert kell építenie. Egy érdekvezérelt világban élnek, ahol ha nem igyekeznek, elvesztik értéküket, és partvonalra kerülnek.

Elvárt és valós kompetenciák

Joó Zsuzsanna szerint elsősorban az ismeretszerzésben, oktatásban kell keresni annak az okát, miért találnak nehezen fiatal munkaerőt a vállalatok, és miért panaszkodnak hiányzó képességeikre. Példaként a mérnökökkel és informatikusokkal, valamint a marketingesekkel és értékesítőkkel szembeni elvárásokat hozta fel. Előbbiekkel szemben feltétel például, hogy tudjanak strukturáltan, logikusan gondolkodni, legyenek pontosak, tudjanak problémákat megoldani, legyen nagy a munkabírásuk, legyenek motiváltak és céltudatosak, az utóbbiaktól pedig azt várják, hogy legyenek nyitottak, jól kommunikáljanak, gondolkodjanak lineárisan, tudják megosztani a figyelmüket és tudjanak bizonyos dolgokra fókuszálni.

Ezen kompetenciák nagy része hagyományos oktatást feltételez. Vagyis a könyvekből szerzett ismeretanyagot, lineáris olvasást, strukturáltságot, amikor a szöveg nyújtja az információt, és nagy a hangsúly a szöveg teljes megértésén. Ezzel szemben a mai fiatalok különböző helyekről szerzik be az információkat, egyszerre több oldal is előttük van, megosztják a figyelmüket. A szemmozgás, agymozgás miatt létre sem jöhet a lineáris gondolkodás - hívta fel a figyelmet a karrier tanácsadó. Nem az egészre koncentrálnak, nem a teljeset akarják megérteni, hanem csak egyes információkat keresnek. Az interneten történő ismeretszerzés ugrásszerű, ugrál a szem és a gondolat is. A verbalitás helyét átvették a képek, erre épülnek a szövegek, amelyek a képi mondanivalót csak kiegészítik. Gyorsabbá vált az ismertszerzés, nincs jegyzetelés, mert mindent le lehet tölteni az internetről, megszűnt az írásbeliség, ami mélyítette, jobban rögzítette a tudást - mondta Joó Zsuzsanna, hozzátéve, nem lehet azon csodálkozni, hogy nem ismerik a linearitást és csapnivaló a kommunikációs készségük.

Az Y generáció abban is különbözik az előző generációtól, hogy még több inger éri őket. Egy statisztika szerint naponta 4,5 órát hallgatnak zenét, amelyhez annyira hozzászoknak, hogy ha csend van, feszengenek, kényelmetlenül érzik magukat. A vizuális élmény utáni vágyból eredően fontos számukra, hogy a munkaterület berendezése és dizájnja is ingergazdag legyen.

Joó Zsuzsanna szerint ezekkel a különbségekkel sok munkáltató nincs tisztában, miközben a fiatalok nem tehetnek arról, hogy ilyenek. Egész egyszerűen másképp oldják meg a feladatokat, másképp lesznek sikeresek. Mivel megváltozni nem tudnak, a munkáltatóknak kell a termelést, a munkafolyamatokat hozzájuk igazítani. Kutatók szerint az infokommunikációs technológia, a hálózat alapú kommunikáció, a mobilkommunikáció olyan minőségű változásokat hoz, amelyek példa nélküliek és gyökeresen meg fogják változtatni az emberiség történetét, az emberi csoportok kapcsolatrendszerét.

Versenyszellem és kapunyitási pánik

Habár a munkaerőpiacon erős a verseny a fiatalok körében az állásokért, a ranglétrán való feljebb jutásért, egy másik jelenségre, az úgynevezett kapunyitási pánikra is fel lehet figyelni. Erről többek között Tari Annamária klinikai szakpszichológus írt az Y generációról szóló könyvében. Ez azt jelenti, hogy a fiatalok ahelyett, hogy munkába állnának, családot alapítanának, diplomákat és ösztöndíjakat halmoznak, otthon maradnak és eltartatják magukat. A kapunyitási pánik azonban abból is következik, hogy a pályakezdés ma sokkal bizonytalanabb, mint például harminc évvel ezelőtt, és a munkanélküliség reális esélye egy diplomás pályakezdőnek.

Idejétmúlt az oktatási rendszer

Az Y generáció a hagyományos, poroszos oktatási rendszer helyett az interaktivitást, a sokszínűséget, a technikai eszközök használatát igényli, ami a munkahelyi képzésekre, tréningekre is igaz. Jelenleg hatalmas ellentét van a mindennapi élethez szükséges készségek és tudásanyag, valamint az oktatott tananyag között, sokan 23-25 évesen a munkahelyekre belépve döbbennek rá, hogy felesleges dolgokat tanultak. A karrier tanácsadó úgy véli, az oktatásnak egyre inkább a holisztikus gondolkodás irényába kell elmozdulnia.