A sikeres versenyvizsga nem automatikusan jelent állást az unióban. A többszörös túljelentkezés ellenére is bejutott néhány száz magyarnak még sok mindent meg kell tennie, hogy Brüsszelbe kerüljön. És ott sincs vége...

Az EU-csatlakozás óta eltelt hónapok adatai szerint nagyon kevés magyar állampolgár vállal munkát az unió valamely országában, ezért Magyarországnak érdemes érvelnie azért, hogy a munkaerő szabad áramlására vonatkozó korlátozások két év múlva szűnjenek meg.

Bár Németországban még mindig relatív magas a munkanélküliség, a fém- és elektroiparban érdekelt cégek jelenleg mintegy 150 ezer munkahelyre nem találnak megfelelő munkaerőt.

Széleskörű hatással volt a bérszínvonalra Nagy-Britanniában, hogy bevezették a minimálbért 1999-ben, eddig azonban a jóslatokkal ellentétben a magasabb költségek következtében nem számoltak fel a cégek munkahelyeket. Most azonban emelkedik a minimálbér szintje.

Ausztriában tavaly 20,62 euróra (kb. 5200 forint) csökkent az iparban egy munkaóra ára, amivel Ausztria a kilencedik helyre került az egy évvel azelőtti tizedikről, nemzetközi összehasonlításban. Egy, a napokban publikált elemzés szerint Magyarországon 3,83 euró óránként a munkaerőköltség ára.

Alacsony a foglalkoztatási ráta Magyarországon, különösen az alulképzettek, a nők és az idősebb munkavállalók körében - állapítja meg az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai ajánlása, amely egyik pillére a most készülő Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervnek.

Szerdán tárgyalja újra az Európai Bizottság az uniós munkaidő direktíva módosítását. A szerdai döntéssel szigorúbban szabályozhatják a maximális heti munkaidőt a tagállamokban.

Stockholm szép, de drága, a svédek kedvesek és nyugodtak, a skandináv jóléti modell irigylésre méltó. A sztereotípiák mögé nézve azonban kiderülhet, hogy Svédországban az élet mégsem rózsaszín, és nincs kolbászból a kerítés.