Szerző: Gál István
Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 8 hónapja

400 óra árnyékában

A napokban látott napvilágot az a törvényjavaslat, amely az évi 250 órás rendkívüli munkavégzés időkorlátját 400 órára emelné. A szakszervezetek tiltakoznak, a Közúti Közlekedési Szakszervezet egyenesen életveszélyesnek titulálta a javaslatot. Ez utóbbi jelző az ő esetükben nem jellemezhető úgy, hogy hatásvadász módon jellemzik a javaslatot, hiszen itt adott esetben plusz - Kollektív Szerződésben rögzítette 300 órához viszonyítva - 100 órányi forgalomban eltöltött időt jelenthet.

A 400 órányi túlóra azt jelenti, hogy éves szinten 50 nappal nőhet meg a munkanapok száma, ami nagyjából ekvivalens a 6 napos munkahét intézményével, úgy, hogy ez még Kollektív Szerződés megkötéséhez sem kötött. A javaslat ugyanis az Mt. 109.§ (1) bekezdésében meghatározott számot írja felül, nem pedig a 135.§ (3) bekezdésben leírt - KSZ rendelkezése alapján megemelt- 300 órás számot. Sőt a jelenleg hatályos Mt. ezen bekezdése így hatályát veszti. Ezzel az a helyzet áll elő, hogy minden vállalat, kollektív szerződés nélkül, jogosult lesz éves szinten 400 órát túlóráztatni a dolgozóját. A munkavállalóknak védekezési lehetőségük nincs, gyakorlatilag papírtalpú bakancsban állnak a csatatér közepén.

Optimista hozzáállással mondhatnánk azt is, hogy a munkavállaló több túlórával több pénzt vihet haza, azonban eme optimizmust beárnyékolja az a - szintén ebben a javaslatban benyújtott - lehetőség, hogy 2019-től a munkáltató 36 hónapban is meghatározhatja a munkaidő keretet. Azaz a 2019-ben keletkezett többletóra vagy a következő két év(ek)ben „elkopik”, vagy 2021-ben kerül kifizetésre.

A három éves keret számviteli kérdést is felvet: a 2019-ben keletkezett túlóra költsége, amelyet 2021 végén fizetek ki, melyik év eredményét fogja rontani?

A pihenőnap kiadásával kapcsolatosan is tartogat meglepetéseket a javaslat. A beadvány szövege szerint:

(1) Hetenként két pihenőnapot (heti pihenőnap) kell beosztani. A heti pihenőnapok egyenlőtlenül is
beoszthatók.
(2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti
pihenőnapot be kell osztani.
(3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
a) a megszakítás nélküli,
b) a több műszakos,
c) az idényjellegű tevékenység
keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot be kell
osztani.


Ez az én értelmezésem szerint azt jelenti, hogy a fent említett munkarendek esetén havonta egy pihenőnapot kell beosztani. Egymás mellé rakva a két változtatást:

Egy megszakítás nélküli munkarendben dolgozó a havi 174 órán felül havi 33 túlórára kötelezhető úgy, hogy legrosszabb esetben a hónapban 1 pihenőnapot kap.

A pihenőnapoknak természetesen a munkaidőkeretben meg kell lennie (ami ugye lehet 3 év!) , de senki nem tud előre „rápihenni” arra, hogy egy ilyen szélsőséges hónapot, vagy időszakot ledolgozzon, amelyre a javaslat alapján 2019-től lehetőség nyílna.

A javaslat teljes szövege elérhető: ITT.

Follow hrportal_hu on Twitter

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár