400 óra árnyékában
A napokban látott napvilágot az a törvényjavaslat, amely az évi 250 órás rendkívüli munkavégzés időkorlátját 400 órára emelné. A szakszervezetek tiltakoznak, a Közúti Közlekedési Szakszervezet egyenesen életveszélyesnek titulálta a javaslatot. Ez utóbbi jelző az ő esetükben nem jellemezhető úgy, hogy hatásvadász módon jellemzik a javaslatot, hiszen itt adott esetben plusz - Kollektív Szerződésben rögzítette 300 órához viszonyítva - 100 órányi forgalomban eltöltött időt jelenthet.
A 400 órányi túlóra azt jelenti, hogy éves szinten 50 nappal nőhet meg a munkanapok száma, ami nagyjából ekvivalens a 6 napos munkahét intézményével, úgy, hogy ez még Kollektív Szerződés megkötéséhez sem kötött. A javaslat ugyanis az Mt. 109.§ (1) bekezdésében meghatározott számot írja felül, nem pedig a 135.§ (3) bekezdésben leírt - KSZ rendelkezése alapján megemelt- 300 órás számot. Sőt a jelenleg hatályos Mt. ezen bekezdése így hatályát veszti. Ezzel az a helyzet áll elő, hogy minden vállalat, kollektív szerződés nélkül, jogosult lesz éves szinten 400 órát túlóráztatni a dolgozóját. A munkavállalóknak védekezési lehetőségük nincs, gyakorlatilag papírtalpú bakancsban állnak a csatatér közepén.
Optimista hozzáállással mondhatnánk azt is, hogy a munkavállaló több túlórával több pénzt vihet haza, azonban eme optimizmust beárnyékolja az a - szintén ebben a javaslatban benyújtott - lehetőség, hogy 2019-től a munkáltató 36 hónapban is meghatározhatja a munkaidő keretet. Azaz a 2019-ben keletkezett többletóra vagy a következő két év(ek)ben „elkopik”, vagy 2021-ben kerül kifizetésre.
A három éves keret számviteli kérdést is felvet: a 2019-ben keletkezett túlóra költsége, amelyet 2021 végén fizetek ki, melyik év eredményét fogja rontani?
A pihenőnap kiadásával kapcsolatosan is tartogat meglepetéseket a javaslat. A beadvány szövege szerint:
(1) Hetenként két pihenőnapot (heti pihenőnap) kell beosztani. A heti pihenőnapok egyenlőtlenül is
beoszthatók.
(2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti
pihenőnapot be kell osztani.
(3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
a) a megszakítás nélküli,
b) a több műszakos,
c) az idényjellegű tevékenység
keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot be kell
osztani.
Ez az én értelmezésem szerint azt jelenti, hogy a fent említett munkarendek esetén havonta egy pihenőnapot kell beosztani. Egymás mellé rakva a két változtatást:
Egy megszakítás nélküli munkarendben dolgozó a havi 174 órán felül havi 33 túlórára kötelezhető úgy, hogy legrosszabb esetben a hónapban 1 pihenőnapot kap.
A pihenőnapoknak természetesen a munkaidőkeretben meg kell lennie (ami ugye lehet 3 év!) , de senki nem tud előre „rápihenni” arra, hogy egy ilyen szélsőséges hónapot, vagy időszakot ledolgozzon, amelyre a javaslat alapján 2019-től lehetőség nyílna.
A javaslat teljes szövege elérhető: ITT.
Optimista hozzáállással mondhatnánk azt is, hogy a munkavállaló több túlórával több pénzt vihet haza, azonban eme optimizmust beárnyékolja az a - szintén ebben a javaslatban benyújtott - lehetőség, hogy 2019-től a munkáltató 36 hónapban is meghatározhatja a munkaidő keretet. Azaz a 2019-ben keletkezett többletóra vagy a következő két év(ek)ben „elkopik”, vagy 2021-ben kerül kifizetésre.
A három éves keret számviteli kérdést is felvet: a 2019-ben keletkezett túlóra költsége, amelyet 2021 végén fizetek ki, melyik év eredményét fogja rontani?
A pihenőnap kiadásával kapcsolatosan is tartogat meglepetéseket a javaslat. A beadvány szövege szerint:
(1) Hetenként két pihenőnapot (heti pihenőnap) kell beosztani. A heti pihenőnapok egyenlőtlenül is
beoszthatók.
(2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti
pihenőnapot be kell osztani.
(3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
a) a megszakítás nélküli,
b) a több műszakos,
c) az idényjellegű tevékenység
keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot be kell
osztani.
Ez az én értelmezésem szerint azt jelenti, hogy a fent említett munkarendek esetén havonta egy pihenőnapot kell beosztani. Egymás mellé rakva a két változtatást:
Egy megszakítás nélküli munkarendben dolgozó a havi 174 órán felül havi 33 túlórára kötelezhető úgy, hogy legrosszabb esetben a hónapban 1 pihenőnapot kap.
A pihenőnapoknak természetesen a munkaidőkeretben meg kell lennie (ami ugye lehet 3 év!) , de senki nem tud előre „rápihenni” arra, hogy egy ilyen szélsőséges hónapot, vagy időszakot ledolgozzon, amelyre a javaslat alapján 2019-től lehetőség nyílna.
A javaslat teljes szövege elérhető: ITT.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Mennyibe kerül egy sikertelen munkaerő-felvétel?
Ne csak a hirdetési költségeket számoljuk egy munkavállaló felvételénél, hanem a toborzó munkaóráinak költségét és a próbaidő alatti... Teljes cikk
Új fogalom a HR-ben: a határfelületi vezetők
Van egy olyan vezetői réteg az iparban, akikről, ha nem vesszük tudomásul, hogy egészen más bánásmódot igényelnek, mint a többi vezető, akkor... Teljes cikk
Közel 30 ezer üres állás a weben: itt a friss statisztika
Egy év alatt 13 százalékkal kevesebb a magyar weboldalakon az álláshirdetés az Állásportál.hu friss statisztikája szerint. Január közepén 29 172... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Hatályos a kollektív szerződésünk? - Egy probléma, amire kevés figyelem vetül 2 hónapja
- Hiába tölt több időt munkával a munkamániás, mégsem jobb a teljesítménye - kiderült, hogy miért! 2 hónapja
- Szlovéniában sztrájkba lépnek a török munkások 3 hónapja
- Le a túlórával! - bírságot kaphat a főnök, ha munkaidőn túl hívja a dolgozót 3 hónapja
- Egy hónapban 30 napból 28-at dolgoztak a vendégmunkások - lesz változás a magyar munkajogban? 3 hónapja
- Jogosan maradtam ki táppénz miatt a cafeteria és 13. havi jutalomból munkahelyemen? 4 hónapja
- Megszűnt az ágazati kollektív szerződés az építőiparban 5 hónapja
- DK-javaslat: vendégmunkásokat alkalmazó cég ne rúghasson ki magyar dolgozókat 5 hónapja
- Halálba kergetett dolgozók? - ezzel járhat a kötelező orvosi vizsgálat megszüntetése 6 hónapja
- Mennyi a minimális fizetés Ausztriában? 6 hónapja
- Minden, amit a túlóráról tudni kell 7 hónapja