A készségek fejlesztése manapság létszükséglet és a megtartás kulcsa lehet

A vállalatok számára az egyik legnagyobb kihívást a munkaerő megtartása jelenti jelenleg. Különösen azé a munkaerőé, akiből a piacon egyébként hiány van, úgy csábítják őket el egymástól a cégek. Éppen ezért nem mindegy milyen eszközöket igyekeznek bevetni a megtartásuk érdekében. A bér és a juttatások ebben döntő tényezőt jelentenek, azonban, ha ezt egy teljesülő alapnak tekintjük, akkor főleg képzett munkavállalók esetén az értelmes, hozzáadott értéket jelentő munkának, a tanulási-fejlődési lehetőségnek, és így a karrierben történő előre lépésnek szintén jelentős megtartó ereje van. A 2023. október 3-án megrendezésre kerülő Tréning Kerekasztal Konferencia témája éppen az lesz, hogy hogyan tudják támogatni a képzési és fejlesztési programok a cégeket abban, hogy eredményesek legyenek a megtartásban. 

A 13 vezető tréningcéget tömörítő Tréning Kerekasztal a konferenciára számos izgalmas előadással készül, ahol gyakorlati tapasztalataikat is megosztják, illetve a workshopokon lehetőség van élesben is betekinteni ezeknek a módszereknek a használatába. 

Egy csomó új készséget kell mindenkinek elsajátítania, hogy alkalmazkodni tudjon a jelen és a jövő kihívásaihoz a munkahelyeken (is). Ez azért különösen nehéz, mert számos munkakör, ami a jövőben kialakul majd, a jelenben még nem, vagy akár csak egy kezdetleges, más formában létezik. A trendek azonban már láthatók – jelzi Szabó Csaba a Develor vezérigazgatója és senior tanácsadója, aki azokra a kompetenciákra is rávilágít majd, amelyekre fókuszálni érdemes a vállalati és önfejlesztés szempontjából egyaránt.

„A fejlődés a mai környezetben szinte már egy alapvető emberi szükségletnek számít. A megtartás szempontjából fontos, hogy a munkatárs azt érezze, hogy van lehetősége tanulni, jobbá válni, számít a véleménye, és tudásával értéket tud teremteni” – mondja Pintér Henrietta, a Concordia vezető tanácsadóját, trénere, aki fejlődéshez való vezetői hozzáállásról fog beszélni a konferencián. 

Ha pedig szóba kerültek az értelmes feladatok, értelmes célok, akkor ezek komoly motivációt jelentenek a munkavállalók számára. „Az emberek hajtóerejét leginkább úgy tudjuk kibontakoztatni, ha értelmes célokat adunk nekik, megadjuk az elérésükhöz szükséges önrendelkezést és az eszközöket ahhoz, hogy magas szinten teljesítsenek. Mivel pedig időközben rendkívül felgyorsult, és egyidejűleg bizonytalanná is vált a világ, ehhez hozzájött a fejlődés igénye – hogy a jövőben is meg tudjunk felelni a folyamatosan fokozódó elvárásoknak” – folytatja Czinege Andor, az Ad Sidera Csoport senior partnere. A belső motiváció munkára fogása több időt vesz igénybe és erősebb vezetői készségeket igényel, mint mondjuk egy bónusz ígérete, hatása viszont tartósabb és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a munkatársaink jó munkahelyként tekintsenek a cégre. Czinege Andor a legújabb módszerekről is beszél majd, amelyet a munkatársak motiválására bármelyik vezető azonnal át is ültethet a gyakorlatba. 

Különösen nehéz helyzetben vannak gyakran a motiválás és a vezetői készségek szempontjából a középvezetők, például a gyártó-termelő cégeknél, ahol egyszerre kétfelől nehezedik rájuk nyomás, egyrészt a felsővezetés részéről, másrészt „alulról”, a munkavállalók irányából. Győrfi Péter, a SKULL Tréning és Tanácsadás senior trénerének tapasztalatai szerint ezek a középvezetők bár nyilván nagyon jó szakemberek, mégis azok a készségeik egyszerűen hiányoznak, amik az emberek irányításához szükségesek. „Hiszen főként kiemeléssel váltak vezetővé. Ezzel a kiemeléssel viszont előáll az a szituáció, hogy egyik napról a másikra kell azokat az embereket irányítaniuk, akikkel korábban együtt dolgoztak. Így egy olyan megküzdési helyzetbe kerülnek, amelyhez nincsenek eszközeik.” Ha pedig hiányoznak ezek a készségeik, akkor a beosztottak nem veszik őket komolyan, így nem tudják betölteni a rájuk kiosztott szerepet. Vagyis ezeknek a munkavállalókkal közvetlen kapcsolatban lévő középvezetőknek, akiknek kulcsszerepe lehet a megtartásban, eszközkészletet – készségeket - kell a kezébe adni, amivel eredményesen működhetnek. Ez pedig végsősoron csökkenti a fluktuációt és növeli a munkamorált is a dolgozók körében. 

Tudatosság a megtartás és a szervezeti folyamatok terén

A vállalati hierarchián túl érdemes az szervezet informális hálózataira is rátekinteni. Hiszen a megtartásban fontos szerepe van a kialakuló személyes kapcsolatoknak, és az ezeken a kapcsolódásokon keresztül folyó információáramlásnak. Ha ezt vezetőként látjuk, megértjük, elemezzük, sokkal jobban lehet ezeket a kommunikációban is használni. Az informális hálózatok kutatásáról és erejéről beszél Kosztra Balázs, a Concordia Kft. tréningcég ügyvezető partnere. „A szervezetek informális világa mindenképpen aktív, befolyásolja a hétköznapi működést, például a szervezet hatékonyságát, eredményességét. Ha ezt meg is tudjuk jeleníteni, akkor szükség esetén célzottan be is tudunk avatkozni. Láthatjuk, hogy hol akad el, vagy torzul az információ, kik a kulcsszereplők - brókerek, véleményvezérek, mentorok, tanácsadók, gyógyítók stb. - hol vannak szűk keresztmetszetek, kinél áll(hat) fenn az ún. figyelmi kimerültség, és mekkora a lemorzsolódás veszélye a szervezetben.”

Ha tudatosan akarja felépíteni egy szervezet a vállalat képzési struktúráját, stratégiaként kezelni a megtartást, akkor érdemes fókuszált elégedettségfelméréseket készíteni. Amikor tiszta a cél, hogy mit szeretnénk vele mérni, utána pedig az eredmények ismeretében hajlandóak vagyunk tenni a fejlesztendő területekért. Fontos, hogy a felmérés ne egy kipipálandó feladat legyen, hanem valóban kíváncsiak legyünk a munkavállalók visszajelzésére, különben csak az időt és az erőforrásokat pazaroljuk. A jól célzott kérdések és az őszinte válaszok segíthetnek rávilágítani arra, hogy mi tartja a munkatársakat egy cégnél vagy éppen mi okozza a fluktuációt. „Az elégedettségi felmérés eredményei csak akkor adnak tűpontos képet a szervezet helyzetéről, ha azok értékelése túlmutat az átlagszámítások és százalékos eloszlások kimutatásán. Éppen ezért elemzésünk során a legnagyobb hangsúlyt arra fektetjük, hogy az egész szervezetre kiterjedő mintázatokat és összefüggéseket tükrözzünk vissza a megrendelő számára” – mondja Márton Mónika és Forrási Boglárka, a Legacy tréningcég két szakértője.

Mindemellett pedig figyelmet kell fordítani a munkavállalói jóllétre, hiszen tudjuk, hogy a munka világa stresszesebb, mint valaha. Ebben többek között a tudatos jelenlét, a mindfulness gyakorlása segíthet. „Ebben a magas elvárásokat támasztó világban gyakran a múlt terhei vagy a jövő aggodalmai közé ragadunk, és a jelen lehetőségei nem tudatosodnak bennünk. Egy mindfulness tanfolyam arra ad praktikus, jól begyakorolható eszközöket, hogy miként vegyük észre, amikor elkalandoztunk és hogyan térjünk vissza figyelmünkkel a jelenbe – hangsúlyozza Kézdi-Kovács Bernát, a GROW csoport vezetőfejlesztésért felelős trénere, aki a Tréning Kerekasztal Konferencián bepillantást enged majd a módszerbe. 

És sok-sok téma előkerül még a konferencián:

Nyitókép: Gerd Altmann képe Pixabay-en