A munkába való bevonódás árnyoldala
Mennyire vonódjunk be a munkába? Ezt vizsgálta Molnár Nikolett HR-szakos hallgató szakdolgozatában, amelyben mások mellett a HR Portal olvasóit is megkérdezte a munka-magánélet egyensúlyáról. Ebből kiderült: aki a családjára koncentrál, elégedettebb lesz az életével, de a legnyugodtabbak azok, akik a családjuk és a munkahelyük életébe is csak kismértékben vonódnak be, mert kevesebb a stressz az életükben. Az eredményekből úgy tűnik, a munkahelyi stresszel nehezebben birkózunk meg, mint a családi konfliktusokkal.
Vizsgálatomban a munka-család konfliktust, annak káros hatásait, a munkahelyi versengést, illetve a munkába és a családba való bevonódást vizsgáltam. A munka-család konfliktus felosztható munka-család és család-munka interferenciára. A kettő közötti különbség az, hogy előbbit munkahelyi, míg az utóbbit családi előzmények váltják ki. Ezen kívül a munkahelyi versengésen belül megkülönböztetünk konstruktív és destruktív versengést. Az előbbi egy pozitív, élvezetes élmény, míg az utóbbi káros és feszült, ellenséges légkört szül.
Eredményeim szerint a munka-család konfliktus, ezen belül is a munka-család interferencia számottevő negatív hatással van mind az élettel, mind a munkával való elégedettségre. Emellett a munkába való bevonódás növeli a munka-család konfliktust, míg a családba való bevonódás inkább az élettel való elégedettséget növeli. Ezen kívül a konstruktív versengés pozitív hatással van a munkába való bevonódásra, a destruktív versengés pedig számottevően csökkenti a munkával való elégedettséget. A destruktív versengés pozitívan függ össze a munka-család konfliktussal, és ezen belül a munka-család interferenciával, valamint erőteljes negatív hatással van az élettel való elégedettségre. Ezen kívül az a személy a legelégedettebb az életével, aki a munkába és családba is csak csekély mértékben vonódik be, mert ilyenkor kevesebb stresszt él át. Emellett annál a személynél a legmagasabb a munkával való elégedettség, aki mind a családba, mind a munkába a legnagyobb mértékben bevonódik. Ilyenkor a munkahelyi stresszt a családtagok segítenek enyhíteni. Emellett a legnagyobb mértékű munka-család konfliktust az éli át, aki a munkába a legnagyobb mértékben, a családban viszont csak közepesen, vagy kis mértékben vonódik be. Az efféle személyre igaz az is, hogy a legnagyobb mértékű munka-család interferenciát éli át. Ebben az esetben az egyén erőteljesen ki van téve a munkahelyi stressznek, ami ellen hiányzik a család támogató, védelmező hatása.
Láthatjuk tehát, hogy munka-család konfliktusnak káros hatásai vannak az egyénre nézve. Ezen belül is a munka-család interferencia az, ami csökkenti a munkával és az élettel való elégedettséget, és ennek munkahelyi előzményei vannak. Ebből arra következtetek, hogy a munkahelyen történt események és a munkahelyi stressz negatívabb hatással van az egyén jóllétére, mint a családban történt események. Legalábbis a munkahelyen történt negatív eseményekkel nehezebb lehet megküzdeni, mert nincs ott egy támogató családtag, aki csökkentené a stresszt. Ehhez járul hozzá az az eredményem is, hogy a munkába való bevonódásnak inkább negatív, míg a családba való bevonódásnak inkább pozitív hatásai vannak az egyénre nézve. Ezért fontos tehát az olyan munkahelyi tényezők hatásának feltárása a munka-család konfliktusra, mint a munkahelyi versengés.
Emellett elmondható, hogy a munkába és családba való kismértékű bevonódás magasabb élettel való elégedettséget okoz, mert ritkábbak a stresszes helyzetek, viszont a munkával való elégedettséghez szükséges mind a munkába, mind a családba való bevonódás. Káros viszont az, ha csak a munkába vonódik be nagyobb mértékben a személy, a családba viszont nem. Tehát ha fontos az egyénnek a munkája, akkor az is fontos, hogy a családi életet is intenzíven átélje, és ne váljon esetleg munkafüggővé és ne hanyagolja el a családját, mert ez rontja az általános jóllétét. Ez kiemelten érinti a nőket, és főleg azokat, akik olyan stresszes munkakörnyezetben dolgoznak, mint az egészségügy.
Összességében a munkába való bevonódás káros hatással lehet az egyénre, főleg ha nem megfelelő a családi élete, így egyre fontosabbá válik az olyan munkahelyi stresszorok feltárása, mint a destruktív versengés. A destruktív versengés nemcsak a munka-család konfliktus elősegítésével, hanem önmagában is rontja az egyén élettel és munkával való elégedettségét. Mivel a munkavállalók egyre több időt töltenek a munkahelyükön, ami így fontosabbá is válik számukra, és ez a változás fokozottan érinti a nőket, egyre fontosabbá válik a megfelelő munkahelyi légkör és szervezeti kultúra megteremtése.
Molnár Nikolett
Eredményeim szerint a munka-család konfliktus, ezen belül is a munka-család interferencia számottevő negatív hatással van mind az élettel, mind a munkával való elégedettségre. Emellett a munkába való bevonódás növeli a munka-család konfliktust, míg a családba való bevonódás inkább az élettel való elégedettséget növeli. Ezen kívül a konstruktív versengés pozitív hatással van a munkába való bevonódásra, a destruktív versengés pedig számottevően csökkenti a munkával való elégedettséget. A destruktív versengés pozitívan függ össze a munka-család konfliktussal, és ezen belül a munka-család interferenciával, valamint erőteljes negatív hatással van az élettel való elégedettségre. Ezen kívül az a személy a legelégedettebb az életével, aki a munkába és családba is csak csekély mértékben vonódik be, mert ilyenkor kevesebb stresszt él át. Emellett annál a személynél a legmagasabb a munkával való elégedettség, aki mind a családba, mind a munkába a legnagyobb mértékben bevonódik. Ilyenkor a munkahelyi stresszt a családtagok segítenek enyhíteni. Emellett a legnagyobb mértékű munka-család konfliktust az éli át, aki a munkába a legnagyobb mértékben, a családban viszont csak közepesen, vagy kis mértékben vonódik be. Az efféle személyre igaz az is, hogy a legnagyobb mértékű munka-család interferenciát éli át. Ebben az esetben az egyén erőteljesen ki van téve a munkahelyi stressznek, ami ellen hiányzik a család támogató, védelmező hatása.
Láthatjuk tehát, hogy munka-család konfliktusnak káros hatásai vannak az egyénre nézve. Ezen belül is a munka-család interferencia az, ami csökkenti a munkával és az élettel való elégedettséget, és ennek munkahelyi előzményei vannak. Ebből arra következtetek, hogy a munkahelyen történt események és a munkahelyi stressz negatívabb hatással van az egyén jóllétére, mint a családban történt események. Legalábbis a munkahelyen történt negatív eseményekkel nehezebb lehet megküzdeni, mert nincs ott egy támogató családtag, aki csökkentené a stresszt. Ehhez járul hozzá az az eredményem is, hogy a munkába való bevonódásnak inkább negatív, míg a családba való bevonódásnak inkább pozitív hatásai vannak az egyénre nézve. Ezért fontos tehát az olyan munkahelyi tényezők hatásának feltárása a munka-család konfliktusra, mint a munkahelyi versengés.
Emellett elmondható, hogy a munkába és családba való kismértékű bevonódás magasabb élettel való elégedettséget okoz, mert ritkábbak a stresszes helyzetek, viszont a munkával való elégedettséghez szükséges mind a munkába, mind a családba való bevonódás. Káros viszont az, ha csak a munkába vonódik be nagyobb mértékben a személy, a családba viszont nem. Tehát ha fontos az egyénnek a munkája, akkor az is fontos, hogy a családi életet is intenzíven átélje, és ne váljon esetleg munkafüggővé és ne hanyagolja el a családját, mert ez rontja az általános jóllétét. Ez kiemelten érinti a nőket, és főleg azokat, akik olyan stresszes munkakörnyezetben dolgoznak, mint az egészségügy.
Összességében a munkába való bevonódás káros hatással lehet az egyénre, főleg ha nem megfelelő a családi élete, így egyre fontosabbá válik az olyan munkahelyi stresszorok feltárása, mint a destruktív versengés. A destruktív versengés nemcsak a munka-család konfliktus elősegítésével, hanem önmagában is rontja az egyén élettel és munkával való elégedettségét. Mivel a munkavállalók egyre több időt töltenek a munkahelyükön, ami így fontosabbá is válik számukra, és ez a változás fokozottan érinti a nőket, egyre fontosabbá válik a megfelelő munkahelyi légkör és szervezeti kultúra megteremtése.
Molnár Nikolett
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
A hatalom 7 szabálya