A távmunkavégzés szabályai

A munkavégzési formák rendszerében két alapvető típus különböztethető meg. Az egyik típus a tipikus munkavégzési forma, amelyre jellemző a munkáltató és munkavállaló közötti, a foglalkoztatás feltételeit a szokványos alkalmazási rendelkezések és jogszabályok szerint rendező, határozatlan időre kötött munkaszerződés, melyből a munkavállalót törvényben meghatározott jogok és kötelezettségek illetik meg.

A munkavégzési forma másik típusa esetében atipikus vagy rugalmas munkáról beszélünk, amely alkalmával nem érvényesülnek a hagyományos munkaviszony főbb jellemzői, azaz a munkavállaló határozott időre szóló munkaszerződésben, rész-munkaidőben, polgári jogviszonyon alapuló szerződéssel végez olyan új elgondoláson alapuló munkát, ahol a munkaidő eloszlása a felek igényei szerint alakul (távmunka, bedolgozás, munkaerő-kölcsönzés, alkalmi munka, önfoglalkoztatás).

Munkajogviszony vagy önálló munkavégzés?

A 2004. évi XXVIII.-as törvény bevezette a távmunkát a munka törvénykönyvébe. Ennek megfelelően Magyarországon távmunka-munkaszerződés is köthető, amely speciális elemekkel bővíti a hagyományos munkaszerződéseket. Ezen túlmenően a távmunkavégzésre vállalkozói jogviszony és megbízásnak minősülő szabadfoglalkozás is létesíthető, amely során nem jön létre munkajogviszony, de munkaszervezési szempontból a bedolgozó jogi személy távmunkát végez.

Azt, hogy munkaviszonyról vagy vállalkozásnak, illetve megbízásnak minösülő szabadfoglalkozásról van szó távmunka esetében, azt a szerződés tartalma és a munkát végző egzisztenciális státusza dönti el. Ahhoz, hogy a távmunkás önálló munkavégzőnek minősülhessen (vállalkozói jogviszony, megbízott szabadfoglalkozás) két együttes feltételnek kell teljesülnie. Egyrészt a munkaidő, és a munkahely meghatározása teljesen a távmunkás lehetősége legyen, valamint egzisztenciális feltétel, hogy a piacon önállóan megjelenő személyről legyen szó. Ellenben munkajogviszonyról van szó a távmunka esetében akkor, ha a munkavégzés a munkát adó utasításainak megfelelően történik, az ellenőrzés és a felügyelet valamilyen formája is megjelenik a jogviszonyban.

Távmunkavégzés munkajogviszonyban

A törvény alkalmazásában távmunkát végző munkavállaló: a munkáltató működési körébe tartozó tevékenységet rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, információtechnológiai és informatikai eszközzel végző és a munkavégzés eredményét elektronikus eszközzel továbbító munkavállaló.

A távmunkavégzéshez a feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló távmunkát végző munkavállalóként történő foglalkoztatásában, a munkáltató és a távmunkát végző munkavállaló közötti, a munkaviszonyból származó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapcsolattartás feltételeiben, a távmunkavégzéssel összefüggésben a távmunkát végző munkavállalónál szükségesen és indokoltan felmerült költség elszámolásának módjáról. A munkáltató a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a távmunkát végző munkavállalót köteles tájékoztatni a munkáltatói ellenőrzésről, az információtechnológiai és informatikai, illetve elektronikus eszköz tekintetében a használat korlátozásáról, valamint a kártérítési felelősség szabályairól.

A tájékoztatási kötelezettség a törvény rendelkezésére történő hivatkozással is teljesíthető. A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak a munkaviszonnyal kapcsolatos minden olyan tájékoztatást köteles továbbá megadni, melyet más munkavállalónak biztosít. Helyben szokásos módon történő tájékoztatásnak tekintendő az elektronikus eszközzel történő tájékoztatás is. A munkáltató köteles a távmunkát végző munkavállalónak biztosítani a működési rendre vonatkozó szabályok megtartása mellett a területére történő belépést és tartózkodást. A munkáltató köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet, valamint a munkavédelmi képviselőt a távmunkát végző munkavállaló elektronikus eszközzel történő elérhetőségének adatairól.

Eltérő megállapodás hiányában a munkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket a munkáltató biztosítja. A távmunkát végző munkavállaló köteles a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg tájékoztatni a munkáltatót a kapcsolattartáshoz szükséges elektronikus eszköz elérhetőségének adatairól, ha az elektronikus eszközt nem a munkáltató biztosítja. A munkáltató a távmunkát végző munkavállaló elektronikus eszközzel történő elérhetőségéhez kapcsolódó adatokat harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben, vagy a távmunkát végző munkavállaló hozzájárulásával közölheti. A munkavégzés során felhasznált, illetve keletkezett adatok védelmének feltételeiről a munkáltató köteles gondoskodni. A munkáltató meghatározhatja, hogy a munkavégzéshez általa biztosított információtechnológiai és informatikai, illetve elektronikus eszközt a távmunkát végző munkavállaló mely tevékenységre nem használhatja.

A munkáltató indokolt esetben ellenőrizheti a távmunkát végző munkavállaló munkavégzési kötelezettségének teljesítését. Az ellenőrzés során a munkáltató nem tekinthet be a távmunkát végző munkavállalónak a munkavégzéshez használt információtechnológiai és informatikai eszközön tárolt, a munkaviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel össze nem függő adataiba. Eltérő megállapodás hiányában a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés módját és a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb időtartamot. Az ellenőrzés nem jelenthet a távmunkát végző munkavállaló, valamint a munkavégzési helyként szolgáló ingatlant használó más személy számára indokolatlan és aránytalan terhet, tekintettel személyi, családi és egyéb körülményeire. A munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére a munkáltató a munkavégzéshez kapcsolódó utasítás, tájékoztatás vagy ellenőrzés, továbbá a munkavégzéshez szükséges eszköz üzembe helyezése, karbantartása, illetve eltávolítása érdekében léphet be és tartózkodhat.

Eltérő megállapodás hiányában a távmunkát végző munkavállaló a munkaidő beosztását, felhasználását maga jogosult meghatározni. A távmunkát végző munkavállaló vonatkozásában a munkáltató köteles nyilvántartani az ügyelettel és készenléttel, valamint az általa megjelölt helyen elrendelt munkavégzés idejével, illetőleg a munkáltató által beosztott, illetve elrendelt rendes és rendkívüli munkaidővel kapcsolatos adatokat.

A munkavállaló gondatlan károkozása esetén a kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb háromhavi átlagkeresetig határozhatja meg, ha a felek megállapodása szerint a munkáltató utasítási joga kizárólag a távmunkát végző munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki, és a távmunkát végző munkavállaló a kárt e feladatok ellátásával összefüggésben okozta. Ez főszabály, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintettel, teljes mértékében felel, ha a kár bekövetkezte a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen nem a munkáltató által biztosított eszközzel történő munkavégzéssel, vagy a távmunkát végző munkavállaló által biztosított és a munkaviszonyból eredő kötelezettség teljesítéséhez használt eszközzel áll okozati összefüggésben.

A távmunkavégzést a munkavégzés helye- és rendszeressége szerint csoportosíthatjuk. A munkavégzés helye szerint megkülönböztethetünk otthoni- és mobil távmunkát, valamint távmunkaházakat, rendszeressége alapján pedig alkalmi-, részleges- és folyamatos távmunkáról beszélhetünk.

Otthoni távmunka

Ebben az esetben távmunkás hetente legalább egyszer otthon végez munkát, rendelkezik a munkaadóval való kommunikációs kapcsolat felvételéhez szükséges technológiai berendezéssel, távmunkában végezhető feladatot kap, illetve képes és hajlandó megfelelő önállósággal és szervezettséggel otthon végezni munkáját. A távmunka trendjeit vizsgáló EcaTT (Electronic Commerce and Telework Trends - Elektronikus Kereskedelem és a Telemunka Fejlődésének Iránya) definíciója szerint az otthon végzett munka tiszta formájáról akkor beszélhetünk, ha az otthon teljesített munkaidő aránya meghaladja a teljes munkaidő 80 százalékát. Ilyen távmunkások lehetnek a programozók, adatrögzítők.

Mobil távmunka

A vevők elvárásaihoz, a piac igényeihez leginkább alkalmazkodó forma nemcsak a távmunkák között, hanem az összes foglalkoztatási forma tekintetében is. Ebben az esetben a munkavégzés helyszíne változik a munkavégzés tartalmától függően. A mobil távmunkás lap-top, illetve egyéb mobil kommunikációs eszközök segítségével tartja a kapcsolatot munkáltatójával, ugyanakkor a vevőkkel, megrendelőkkel személyes kontaktust alakít ki. Az EcaTT meghatározása szerint mobil-távmunkának minősül az a munkavégzés, amikor a távmunkás hetente legalább 10 órát úton tölt, a munkahelye és a megrendelők között, vagy legalább ennyi időt a beszállítóknál, a vevőknél vagy otthon dolgozik. Erre legalkalmasabb munkakörök például az értékesítők, kárfelmérők, tanácsadók.

Távmunkaház vagy szatellit iroda

Lényegük, hogy a modern számítástechnikai és telekommunikációs eszközöket közel kívánják vinni az ilyen módon foglalkoztatottak otthonához. Ezek általában az agglomerációban, vidéki településeken kialakított számítógépes munkahelyek. A munkáltató telephelyétől távol eső irodát jelent. Lényege, hogy az adott munkáltató alakítja ki a munkakörnyezetet saját távmunkásai számára. Hasonlítható a hagyományos irodához olyan szempontból, hogy megteremti annak lehetőségét, hogy a munka feletti ellenőrzés hasonlóképpen legyen megoldott, mint a hagyományos irodákban. A költségcsökkentési lehetőségek és a munkaerőpiac rendelkezésre állása alapján a munkavállalók regionális irodákban látják el a feladataikat. Ezen irodák üzemeltetését elláthatja a munkaadó vagy egy harmadik fél is. Az ilyen jellegű foglalkoztatásra legmegfelelőbb munkakörök a call-centerek, könyvelés, adatrögzítés.

Alkalmi-, részleges és folyamatos távmunka

Az alkalmi távmunka fajtájánál a munkafeladatok rendszeressége a munka jellegénél fogva nincs meghatározva. A munkafeladat megjelenésekor, külön jóváhagyással, alkalmi jelleggel történik a távmunkázás, például ajánlatok és szerződések készítése, marketingakciók előkészítése, kutatások céljából. Részleges távmunka esetében a munkavállaló előre meghatározott rendszerességgel, heti pár napban végezheti munkáját távmunkában. Folyamatos távmunkánál pedig a munkavállaló gyakorlatilag folyamatosan a telephelytől távolról látja el feladatait.