A munkahelyi közösség szerepe felértékelődött - Tréning Kerekasztal

Bárhol dolgozik is az ember, kihívások sokasága kezdi ki a motivációját” - mondta a motivációról és az elkötelezettségről szóló kerekasztal-beszélgetésen Stremeny Gábor, a Develor Zrt. üzletfejlesztési igazgatója. A termelő cégeknél a munkák felfutása miatt temérdek a tennivaló, az eddig home office-ban dolgozó irodisták a hibrid működéstől vagy a ‘hogyan továbbtól’ tartanak. “Sokszor nehéz megmagyarázni, miért kell visszajönni az irodába. Ám bele lehet kényelmesedni a home office-ba. A másik illatának érzése kell ahhoz, hogy oda tudjam adni az elkötelezettségemet” - fogalmazott Stremeny. A szakember trénertársai még a munkavállalók belső motivációjának megteremtésében látják a kulcsot. Kosztra Balázs, a Concordia ügyvezető partnere egyenesen azt mondta, hogy a vezető egyetlen felelőssége és feladata, hogy a munkatársainál megteremtse annak a lehetőségét, hogy ők megtalálják a belső motivációjukat. Ami ezt elősegíti: az értelmes feladatok, a döntési lehetőség, a kompetenciák megléte és a segítség. Szabó Tamara (Legacy) hozzátette, hogy az egyén felelőssége is a motiváció fejlesztése. Éppen ezért a tréningeken a munkavállalók felelősségvállalását is erősíteni kell. Persze mindez nem megy anélkül, hogy a vezetők ne érezzék és mutassák magukat motiváltnak. A motivációban a munkahelyi kollektíva szerepét emelte ki Zala Ákos a Human Telex Consultingtól. Ő úgy látja, hogy nem nagyon változtak meg a motivációs tényezők a munkahelyen, csak a szórás nőtt.

“A vezetői szerep és a csapat pszichológiai biztonsága felértékelődött. A vezetőknek a munkatársak lelki világával többet kell foglalkozniuk és elérhetőnek kell lenniük.” Ezt már Czinege Andor (Ad Sidera) jegyezte meg. 

Melyek a slágertémák?

A megbízói igényekről Szabó Tamara elmondta, hogy a csapatok jó működése fontosabb lett: vagy a komplex problémák vagy az agilitás miatt. “Kell a tréneri támogatás, hogyan tudják létrehozni a pszichológiai biztonságot, ami a személyes kockázatvállalást segíti, például jobb megoldás érdekében szembemenni a csapat akaratával. Segíteni kell a transzparens működés kialakítását is, ahogyan a sikeres működéshez a vezetői kompetenciák azonosítását és fejlesztését is.” Elhangzott még, hogy slágertéma a hibrid vezetés, a változásokhoz való alkalmazkodás, a friss belépők kezelése és ezzel a fluktuáció csökkentése. Érkeznek megbízások szervezeti kultúra fejlesztése, diverzitás, innovációmenedzsment, rezilienciafejlesztés témákban is.

Harc a bizonytalan ellen

Az utóbbi másfél év érzelmi hullámvasútját elemezte és adott útravalót megoldási stratégiákra Kocsis Zoltán (Skull) a “Megküzdés a bizonytalannal” című előadásában. Öt fókuszt talált arra, mit éltünk meg a Covid alatt, milyen hatást váltott ki ez, és mit lehet tenni ellene.

A pandémia első heteiben féltünk a bizonytalantól - ez a legősibb félelem, ami fokozott információigényt váltott ki. Ebben a megoldás a hiteles és szűrt információ a vezetőtől és a kétoldalú kommunikáció.

Kocsis Zoltán (Skull)

Féltünk a jövőtől is, ami a kapcsolatigényünket erősítette. Erre gyógyír a vezetői jelenlét, ami nem kontroll, hanem az az érzés, hogy “elérhető vagyok számodra, ha baj van”. A vezetői lét kulcsa a bizalomépítés, a pszichológiai biztonság megteremtése. “El kell érnie azt, hogy a munkatársak szeressenek dolgozni, értéket teremteni. Ha ez sikerül, jön vele sok más” - hangsúlyozta Kocsis Zoltán.

Azt is éreztük, hogy a kontrollt veszítettük el, ezzel csökkent a cselekvőképességünk, ami energiavesztéssel járt. Ilyenkor egy jó vezető struktúrákat épít be a munkanapokba, a folyamatokba, amelyek kapaszkodót jelentenek a munkavállalóknak. A bevonással és a felhatalmazással pedig a kontrollérzés egy része is visszajön. És engedjünk el mindent és mindenkit, ami és aki úgy érezzük, viszi az energiánkat.

A munkavállalók gyászoltak is: a korábbi életvitelüket, szabadságukat. Ebben az empatikus vezető szerepét emelte ki Kocsis Zoltán. “A szervezeti teljesítményre a szervezeti légkör, hangulat van a legnagyobb hatással. Ebben pedig a vezető személye és kapcsolódási készsége játszik döntő szerepet” - idézte Daniel Gorman, az érzelmi intelligencia elismert kutatójának egy eredményét Kocsis Zoltán.

Hogyan tudjuk a biztonságot visszacsempészni az életünkbe? - tette fel a kérdést előadása végén, és két utat vázolt fel:

1. Keressük belül, önmagunkban. Kikerülni nem lehet a bizonytalanság érzését, de az ezzel járó stresszt csökkenteni igen. Fogjuk fel az élet természetes részének.

2. Építsünk a bizalmi együttműködésen és kapcsolódáson alapuló csapatot. “Ha ez sikerül, akkor sok kontrollt nyerünk vissza” - zárta gondolatait a tréner.

Hogyan kezeljük a változást?

A záró kerekasztal-beszélgetés a változáskezelésről szólt. “Korábban minden változás alól ki lehetett bújni. A Covid alól nem lehetett se a magánéletben, se a munkában” - kezdte Makó Ferenc (Sensa Consulting). A trénerek szerepét és eszköztárát is megváltoztatta a Covid. Koncz András (Neosys) elmondta, hogy régebben a változásmenedzsment szerepe az volt, hogy egyik állapotból átsegítsék a szervezeteket egy másik állapotba. Már nincs másik állapot, folyamatosan változó, fluid állapotok vannak. Az alkalmazkodást kell megtanítani. A változásmenedzsmentben a folyamatos újratervezés fontosságát emelte ki Ördög László (Grow Csoport). “Hamar elveszítjük a hitelességünket, ha nem így állunk hozzá és nem ezt adjuk át a munkavállalóknak.” Az agilis módszertanból a rövid etapokban gondolkodást említette a tréner. 1 hónap szervezetfejlesztés és annak eredményei jobban megfoghatóak az ügyfeleknek. 

Magura Ildikó (Flow Consulting) az “enjoy the ride” megközelítést emelte ki a változásból, azaz élvezzük a folyamatot, a hullámvasutat, amennyire csak lehet. Ecsédi István (Improvers Csoport) a szemléletmód átadására hívta fel a figyelmet egy McKinsey kutatásra hivatkozva. A szemléletmód átadásával négyszeres hatást érhető el, ám ezt nehéz elmozdítani. Kosztolányi István (ICG) a nagy elméletek helyett a kreatív megoldásokat hangsúlyozta. Példaként egy olyan tréninget említett, amelyet egy az akkori járványügyi szabályokat betartva egy parkolóházban rendeztek flipcharttal, projektorral. Annyira meghatározó volt, hogy a résztvevők máig visszajárnak tréningre a parkolóházba.

Fotók: Bódogh Gabriella