Akik értik a fenegyerekek működésmódját - kreativitás-ökológia Baracskai- Mérő Iskolában

Szakmai továbbképzésre általában az jár, aki több pénzt, szakmai előrelépést, új munkahelyet szeretne. De mi van azokkal, akik inkább a még meg sem fogalmazott piaci irányt szeretnék mutatni, vagy akik annyira beleuntak a napi operatív működésbe, hogy a jelenlegi keretek közt már nem látják a kiutat? Vagy aki pusztán inspirálódni akar egy iskola-rendszerű képzés által? Ez a mai Magyarországon még szokatlan attitűd találkozott a Baracskai Zoltán és Mérő László által létrehozott kreativitás ökológiai szaktanácsadó képzés kínálatával.

Gondolkodásmód-csere

A kreativitásnak nagyon sok formája van. A zeneszerzés, versírás, festés, kézműveskedés egy-egy olvasta ennek a készségnek. A másik oldalt a problémamegoldás, a társas közegben való közlekedés képviseli. A kreativitás harmadik megjelenési formája az a mindent átszövő működésmód, amikor minden döntést, lépést még ezer szemszögből képes valaki vizsgálni, és új szempontot behozni. Mikor minden megszokott jelenségre képes valaki új oldalról kérdezni. Ennek a képességnek fejlesztését tűzte ki a Baracskai- Mérő Iskola, amikor elindította a továbbképzést.

Az egy éves képzés célja igazából az, hogy a kreativitás-ökológiai szaktanácsadók bármely szervezetben töltsenek is majd be bármilyen szerepet, felerősítsék a kreatív és innovatív folyamatokat, azoknak a generátoraivá válhassanak, és gondozzák is azt - foglalta össze a képzésének a célját a végzősök közül a termékmenedzserként dolgozó Fenyvesi Péter. Ebben segít nekik az ökológiai órán megismert szemlélet - az inkluzív gondolkodás, amikor egy probléma vizsgálata során nem hanyagolunk el semmiféle szempontot.

Sokszínű háttértudásból sokféle innováció

Egy IT szervezet értékesítési igazgatójaként dolgozik Bozóki Jenő, aki - sok minden más mellett- azért választotta a Baracskai- Mérő Iskolát, mert arra keresett választ, hogyan lehet egy szervezetben a kreatív gondolkodást folyamatosan fenntartani. Ő fontos elemként vitte haza a képzésről a döntéselméletet, amelynek az alapjait ugyan eddig is használta, de most már sokkal tudatosabban és körültekintőbben képes ezt az iránymutató eszközt alkalmazni.

A nagy nevek, az üzleti "guru"-ként emlegetett Baracskai Zoltán és a matematikus-pszichológus Mérő László neve önmagában nagy húzóerő volt több hallgató számára. Rátkai Péter informatikusként dolgozik, és szeretett volna ettől a párostól tanulni. "Szinte mindegy is, mi a neve a képzésnek, ha ezek az emberek tartják"- állítja. Az ő számára az volt a legnagyobb újdonság, hogy a kreativitást környezeti szempontból is megtanulták figyelni. "Szempontként kell kezelni, hogy bármilyen döntéshozatalnak többtucat egyéb következménye is lehet, és minden mindennel- csakúgy, mint a természeti környezetben- összefügg". A műszaki területről érkező szakember számára az affektív pszichológia tantárgy hozott sok újdonságot.

Az egyik legfontosabb tanulság, amelyet ebben az esztendőben szereztem az, hogy a kreativitás összetett jelenség, amire számos olyan nem nyilvánvaló dolog is hatással van, mint az érzelmek vagy a környezet sok összetevője - állítja a szoftverfejlesztői csoport vezetőjeként dolgozó Kálló Miklós. A "kreativitás-ökológia" elnevezése számára inkább riasztó volt, mintsem vonzó, de utána áttekintette az oktató tanárok névsorát, döntött és beiratkozott. Azóta minden péntek délutánja és szombat délelőttje foglalt.

Miklós szerint a kreativitást ma még egyfajta mítosz veszi körül, amely szerint ez a képesség csak a kiválasztott kevesek számára áll rendelkezésre. Azonban ez is csak egy tévhit, hiszen ez egy kompetencia, ami fejleszthető, és a különböző szervezetek maguk is induktív hatással lehetnek erre a képességre. Ugyanakkor az is meghatározó élmény volt a számára, hogy a társas ökológia tantárgy keretében megtanulták, milyen kevés kell ahhoz, hogy az emberek viselkedése egy szempontból döntően megváltozzon.

A gondolkodásra késztető, sok szempontú oktatás miatt vált igazán érdekessé a képzés Virág Éva számára. A HR-tanácsadóként dolgozó szakember úgy érzi, számtalan témában megerősítette őt az, amit hallott. "Amit eddig ösztönösen végeztem, az tudatossá vált - a tanáraimnak köszönhetően"- foglalta össze a szakember a véleményét. Különösen érdekes lehet egy közgazdász számára a természettudományi ismeretek felelevenítése oly módon, ahogy azzal az iskolában soha nem találkozhatunk. "Benne élünk a világban, a cégekben, a családban, és egy lényegesen tágabb ökoszisztémában is, amivel elég ritkán nézünk a maga teljességében szembe"- állítja.

Leadership-tanulmányokat és pszichológiát szeretett volna tanulni a stratégiai tanácsadással foglalkozó Kertész Judit, amikor beiratkozott a Baracskai- Mérő Iskolába. Judit úgy látja, hogy az iskola számos egyéb nézőpontra világított rá, melyek mentén új és még újabb szempontok vehetők figyelembe a stratégiai tanácsadás során. "Az a jó tanár, aki - a Mérő László által gondolatfoszlányoknak is hívott,- úgynevezett "mém"-eket tanítja a diákoknak, melyeket utána mindenki a saját gondolataival tud kiegészíteni."- állítja.
"
Kiüresített a megszokott induktív-deduktív, másfelől törzsi alapú újságírás - mondja Karácsony Ágnes, egy hetilap vezető szerkesztője. Egy idő után azt vette észre Ágnes, hogy ugyanolyan kérdéseket tett fel minden beszélgető-partnerének, és a válaszaikat is ugyanabban a szempontsémában dolgozta fel. Mielőtt végleg kiégett volna, megoldási módokat keresett a problémájára. A Baracskai- Mérő Iskolában azt a paradigma-szemléletmódot kapta meg, amely szinte "átmosta" gondolkodását. Az abduktív megközelítéssel új dimenziókat vett észre, máshogyan dolgozik akár újságíróként, akár vezetőként.

"Nem egy meglévő szakmát csiszolunk, hanem új szakmát hozunk létre"

Az az általános tapasztalat, hogy az szinte mindenki 6-8 év alatt 2-3, egymással csak lazán kapcsolódó területen dolgozik- kezdte a kreativitás-ökológiai szaktanácsadói képzés bemutatását az iskola ötletadója, Baracskai Zoltán. "Ma igazán mellényúl az, aki specializálódik. Hazudik, aki azt állítja, hogy a szűk szegmensben kialakított képzésekkel az új világban meg lehet élni. Aki ezt mondja az maga is a régi, szűk keretek közt mozog, és nem lát ki a korlátai mögül"- határozta meg a képzési irányt a szakember. Éppen ezért az a jó, jövőbe mutató képzés, amely általános. Éppen ezért igyekeztek általános, inkább szemléletformáló, mint szigorúan szakmai képzést összeállítani Mérő Lászlóval.

A specializáció helyett éppen ezért a konvertálhatóságra helyezte a hangsúlyt Baracskai Zoltán. Ma már azonban mindezek mellett sem lehet iskolai keretek közt felkészíteni valakit arra, hogy mi is történik pontosan a piacon. Ezért az a képesség értékelődött föl, amelynek a segítségével valaki "oda tud ugrani", ahol a lehetőséget megszimatolja, és "be tud állni" az üres helyre.

Ami a képzés összeállításánál azonban nagyon fontos szempont volt, a legújabb nemzetközi ismeretanyag behozatala. Lehet, hogy idehaza még nem is hallottak valamely problémáról a hallgatók, de a nemzetközi üzleti világ már egy éve ezen gondolkodik. A tantárgyak tematikáját ezért mindenképp erre építették rá.

Az elmúlt egy év Baracskai Zoltán szerint három területen hozott jelentős tapasztalatot: Az első ezek közül azzal kapcsolatos, hogy viszonylag kevesen iratkoztak be. A kreativitás-ökológiai szaktanácsadó mellett egy másik, a szolt- technológiai szaktanácsadói képzést is meghirdették, amely a kevés jelentkező miatt nem is indult el. A szakember szerint igazán a hazai piac átalakítása akkor érezhető majd, ha többtucatnyian fognak elkezdeni "mozogni" az üzleti életben ezzel a tudással. Még nem érte el a kritikus tömeget a kreativitás-ökológiai tudással bírók száma, ezért még nem biztos a tartós hazai jelenlétük.

A másik, fontos észrevétele Baracskai Zoltánnak a hallgatók nehézkes "nyelv-váltása" volt. " Létezik, egy üzleti szakzsargon, ahol értelmetlen szavakat tesznek egymás mellé emberek, és aki nem ír le olyan fogalmakat, mint például a "kockázati rizikó", az nem számít legitimnek"- állítja. Elkezdték ezeket a fogalmakat "kigyomlálni", rendbe tenni, és most már megfigyelhető, hogy a hallgatók nagy többsége precízebben fogalmaz.

A harmadik észrevétele Baracskai Zoltánnak az, hogy észrevette a hallgatók mennyire örültek az érdekes könyveknek. 40 hét alatt 40 könyvet kellett - vagy inkább lehetett - elolvasni, amelyek nagyrészt újdonságok voltak. " A jó könyv a világ dolgait egyszerűen mutatja meg, és sohasem igét hirdet, hanem érdekes történeteken keresztül elgondolkodtat"- véli a szakember. Aki pedig sokat olvas jó könyvet, az előbb-utóbb különbséget is tud tenni a jó és a használhatatlan között. Sok hallgató számára ez a tudás is a képzés egyik fontos hozadéka volt.

Álmodozókra is szükség van

Az összes tevékenységnek körülbelül 4 százaléka az, ahol fontos a kreativitás, nem szükséges mindenkinek azzá lennie, sőt, bizonyos területeken kifejezetten boldogtalanná válik a munkavállaló, ha túl kreatív- állítja Mérő László.

Baracskai Zoltánnal az volt a céljuk az iskola megalapításával, hogy előbb lépjenek egy irányba, és kezdjenek egy új szakma létrehozásába, mielőtt még arra munkaerő-piaci igény jelentkezne. A kreativitás-ökológiai szaktanácsadók feladata az, hogy tudják, milyen szemléletet vásárolnak, amikor innovációt szeretnének, és ismerjék a kreativitást magában hordó "fenegyerekek" működését, akik számára a megfelelő környezetet biztosítani is tudják. A kreativitás-ökológusok értik az innovációval kapcsolatos összes jelenséget, például az extrémitást, vagy az innováció-lopás miértjét és hogyanját, és egyben olyan emberek ők, akiket érdekel a világ működése.

"Bár kétségtelen, hogy IQ-ra szükség van a kreativitáshoz, de nem lineárisan függ össze az intelligencia-hányados növekedése a kreativitással. Ki kell mondani, hogy a mai üzleti világ fölülértékeli a kreativitás képességét, de ezt letörni sincs értelme, hiszen álmodozókra szükség van!"- foglalta össze a kreativitás társadalmi jelentőségét a szakember.