Anyák az állásinterjún: büszkeség is lehet a gyerek?

A munkaadók szemében a gyereknevelés gyakran egyenlő a "sok hiányzással", pedig a legtöbb anyuka olyan képességeket szerez a család irányítása során, mint egy kisvállalkozás vezetője - mutatott rá Joó Zsuzsanna karrierszakértő, aki szerint jelenleg Magyarországon hatalmas hátrányba kerül az a nő, aki már az önéletrajzában felvállalja, hogy gyerekei vannak. Pedig egy anya napi szinten hoz logisztikai döntéseket, prioritásokat állít fel, ráadásul gyakran összeegyezteti a családon belüli különböző érdekeket is. Ugyanilyen képességek kellenek egy kisvállalkozás vezetéséhez is - mutatott rá a szakértő, aki ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy Magyarország még messze van attól, hogy ezt a munkaadók is meglássák.

Az anyaság vezetői tapasztalatként való elismerése nem példa nélküli, Svájcban például már több politikus is felszólalt amellett, hogy törvényben kellene rögzíteni: az anyai képesség egyben irányítói tapasztalat is. A jogszabálytól annak a problémának a megoldását várják, miszerint a szülés után visszatérő nőket sok helyen nem léptetik elő és nem bízzák meg vezetői feladatokkal. Ezzel azonban nem csak a nők szembesülnek, hanem a férfiak is, az Aargauer Zeitung írása szerint ugyanis egyre több az olyan apuka, akik otthon maradnak gyermekükkel, amíg az anya dolgozni megy. Svájcban már 330 ezer ilyen férfi van.

Egy svájci politikus szerint viszont a gyermeknevelés elismerését nem lehet törvénnyel szabályozni vagy megparancsolni a cégeknek, a fejekben kell valami változást elérni. Szakértők ráadásul arra is felhívták a figyelmet: attól, hogy valaki anya vagy apa, még nem biztos, hogy jól irányítja a családot. Tehát ahogyan egy munkahelyen is lehet rosszul dolgozni, úgy egy család irányításában is csődöt lehet mondani.

Visszatérés helyett saját vállalkozás?

Ha valaki otthon marad két-három gyermekkel három, hat, illetve kilenc évet, akkor aktuális gyakorlati tudása megkopik. Joó Zsuzsanna szerint nem véletlen, hogy a legtöbb nő szülés után kezd saját vállalkozásba, az anyaság ugyanis megmutatja nekik, hogy igenis képesek irányítóként dolgozni. A korábbi munkahelyre való visszatérés amúgy is nehézkes, három év alatt rengeteg minden változik, így gyakran inkább arra számítanak, aki helyettesítette a szülési szabadságon lévőt. Joó Zsuzsanna szerint emiatt térnek vissza nagyon korán a magas pozícióban lévő nők, akik felmérések szerint a szülés után fél évvel már újra dolgoznak. Nem lehet három évet úgy kihagyni, hogy ugyanott folytassák a karriert, akik ezt megteszik, visszatérés helyett újrakezdésre számíthatnak - fogalmazott.

Pedig a gyakorlati tapasztalat szinten tartásához nem szükséges heti 40 órát dolgozni - mutatott rá Szalai Piroska a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos. Szerinte biztosítani kellene a részmunkaidős munkavégzés lehetőségét, így az anyák nem esnek ki hosszú időre a munkaerőpiacról, a családok kiegészítő jövedelemhez jutnak és a munkaadó számára is tervezhetőbbé válik a helyzet.

Szalai Piroska szerint a legfontosabb cél, hogy egészséges arány alakulhasson ki a munka és a család között. Az édesanyáknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy gyermekükkel is lehessenek, ugyanakkor megmaradjanak aktív munkavállalóként a munkaerőpiacon.
A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint erre alkalmas lehet a most elfogadott "gyed extra" csomag, amely megteremti a lehetőségét annak, hogy az anya hetente pár órára vagy napra vissza tudjon menni dolgozni úgy, hogy ne kelljen lemondania a gyedről vagy a gyesről. A jövő évtől tehát az az édesanya is megkaphatja a három évre vonatkozó gyed és gyes utáni pénzösszeget, aki az ellátás lejárta előtt ismét munkába áll és bölcsődei gondoskodásra bízza gyermekét. Ez az intézkedés kedvezően hathat a kisgyermekesek foglalkoztatottsági adataira is: jelenleg ugyanis száz kisgyermekes anyukából csak 36 dolgozik, közülük 30 teljes munkaidőben 6 pedig részmunkaidőben.

Önéletrajzból inkább hagyjuk ki

Magyarországon többnyire súlyosan diszkriminálják azokat az állásra jelentkező nőket, akik önéletrajzukban megemlítik a gyerekeiket is - mondta Joó Zsuzsanna, aki szerint, ha valaki mégis beleírná azt is, hogy gyereket nevel, akkor ne a legfelső, életrajzi adatokat tartalmazó sorokban találjon ennek helyet. Interjúkon azonban nem érdemes letagadni a gyerekeket, miután ha az anyuka kapja az állást, előbb-utóbb úgyis kiderül, hogy otthon is helyt kell állnia.

A karrierszakértő szerint őszintén kell beszélni a meglévő ügyfélkörrel is, akiket időben tájékoztatni kell arról, hogy a szülési szabadság idején ki veszi át az ügymenetet.

Joó Zsuzsanna úgy vélte, Magyarországnak a nők foglalkoztatásában is jelentős a lemaradása Nyugat-Európához képest, a fejlett országokban ugyanis jóval elterjedtebbek az olyan atipikus foglalkoztatási módszerek, mint a távmunka vagy a részmunkaidő. Ezekben az államokban ráadásul - a férj keresete miatta - nem is létszükséglet az anya munkába állása, a kismamák gyakran csak sok év után, esetleg a gyerekek kamaszkora idején állnak újra munkába.

Magyarországon ezzel szemben továbbra is igen patriarchális a munkaadók gondolkodása és tízből mindössze egy munkavállalót várnak vissza - fogalmazott Joó Zsuzsanna, aki szerint azért is tarthatatlan a mostani állapot, mert az Unióban nálunk a legalacsonyabb a nők foglalkoztatottsági szintje. A KSH adatai szerint a 15-64 éves foglalkoztatott nők száma 1 millió 803 ezer fő volt, lényegében ugyanannyi, mint egy évvel korábban, esetükben a foglalkoztatási ráta 52,9 százalékos.

Pozitívumként emelte ki viszont a Jól Lét Alapítvány munkáját, a civil szervezet ugyanis segíti a nők visszatérését a munkaerőpiacra. Nem csak a kompetenciafejlesztésben támogatják az anyákat, hanem az önbizalmuk visszaszerzésében is. Három év kihagyás után ugyanis gyakran ez is megkopik - tette hozzá Joó Zsuzsanna.