Az AI-szorongás hatása a munkavállalókra
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatHogyan hat az AI jelenléte a munkavállalói jóllétre és milyen eszközökkel lehet befolyásolni ezt a hatást? Egyes iparágakban a technológia folyamatos, ugrásszerű fejlődését szükséges lekövetniük a kollégáknak és van, ahol nem csapódik le más, mint a szorongás, hogy elveszítik miatta a munkájukat. Így lett egy új fogalmunk is, amivel fontos foglalkoznunk szervezet, kultúra szinten, ez az AI szorongás, más értelmezésben FOBO (Fear of Becoming Obsolete) - félelem a feleslegessé válástól. Hol kezdjük és hogyan értsük meg az összefüggéseket az AI, a szervezeti kultúra és a fenntarthatóság között? Interjú Makó Ferenccel a Sensa Consulting ügyvezetőjével.
Mi lenne a rövid válasza, hogyan tegyük össze ezeket a témákat a fejünkben ma?
Nagyon nehéz röviden válaszolni erre, de teszek rá egy kísérletet. Ha még egy alcímet adhatnék a cikknek, akkor az ez lenne:
Fenntartható vállalatok szervezeti kultúrája a Mesterséges Intelligencia korában
A vállalati kultúra ma nehezen definiálható. Míg korábban mondhattuk, hogy a kultúra „a cég személyisége; a cég alapértékei és jövőképe; a kollégák felé támasztott elvárások”, ma már ennél sokkal komplexebb, mélyebb, az érzések szintjén lecsapódó jóllétre és jelenségekre kell fókuszálnunk, amikor fenntartható szervezeti kultúrát szeretnénk kialakítani. Nem engedhetjük meg, hogy olyan erős és láthatatlan negatív hatások károsítsák a működésünket, mint például a szorongás – és ma még viszonylag kevés eszközünk van, hogy ezeket is láthatóvá tegyük.
Akár sikerült jó eredményeket hozni – árbevétel, profit, munkatársi-, vevőelégedettség – akár nem, látnunk kell az okokat és az összefüggéseket. Fontos, hogy ki tudjuk használni az AI előnyeit. Ennél csak az fontosabb, hogy felismerjük, elkerüljük és/vagy kezeljük a munkavállalók jóllétét érintő negatív hatását.
Ehhez a legrövidebb utat az első sorban a munkatársi jóllétre, fenntarthatóságra fókuszáló, mégis szervezeti kultúra szinten hasznosítható mérések adják. Ahogy szoktuk mondani, a „Szervezet akkor fenntartható, ha a kultúra támogatja a stratégiát.” Ugyanez igaz az AI-ra is: a vállalat szolgálatába kell állítanunk. Ez egy hosszú folyamat, tehát a feladatunk felmérni a vállalati kultúra és a munkavállalók jelenlegi érzelmi stabilitását, és az ő fejlesztési lehetőségeiket.
Mit jelent ez? Valóban ilyen mélyre tud menni egy kultúra mérés?
Alapvető, hogy a kultúra kapcsán láthatóvá kell tennünk az alábbi szempontokat:
- kommunikáció és átláthatóság,
- egyensúly munka és magánélet között,
- elismerés és jutalmazás hatása,
- reakciók a képzési és fejlődési lehetőségekre,
- szervezeti értékek és normák elfogadottsága,
- kapcsolat a vezetőkkel, munkatársakkal, társosztályokkal.
Ezek többségére rá is látnak a szervezetek csak gyakran a mérés módszertana miatt nem teljesen objektíven, emiatt az okokat és a következményeket már kevésbé látják belőle.
Így a fontos kérdés, hogy hogyan lehet fenntarthatóvá és közben emberközpontúvá tenni egy kultúra szintű rendszert!
A válaszunk egyszerű: ha a stratégiai célok és a kollégák mindennapi érzései közt helyet foglaló minden sarokpontot láthatóvá, monitorozhatóvá teszünk.
Néhány gyors példa erre, mert tudjuk, hogy ez nehezen elképzelhető elsőre:
Ha a kultúrát stratégia és az eredmények oldaláról közelítjük nem csak azt kell látnunk, hogy a számok szintjén haladunk-e a célok felé, hanem azt is, hogy
- a folyamatos változások miatt hol tart a kollégák hozzáállása, „partnereink lesznek-e” még a jövőben is a kihívásokban, azaz jövőálló-e a szervezetünk,
- a jelenlegi vevőelégedettségünk miből fakad,
- a kollégák elszántsága, motiváltsága hol tart és mik a gátló tényezők,
- az elvégzett tevékenységek vajon hány százaléka szolgálja valóban a hard célokat?
Ha az emberek, a kollégák oldaláról nézzük – és itt meg is érkeztünk, hiszen a jóllét első sorban ezeken a mutatószámokon csapódnak le - nem csak azt kell látnunk, hogy mik a már megfogalmazott igényeik, hanem azt is, hogy érzésben mivel küzdenek, hogy
- milyen a stressz szint a szervezetben, okoz-e bármi szorongást,
- milyen szinten van az empátia és az EQ a szervezetben,
- milyen a rezíliencia (lelki ellenállóképesség) szintje a szervezetben és
- ami a legfontosabb, milyen szintű a bizalom a szervezetünkben.
Ha sikerül olyan mérési eszköz(öke)t választani, amivel mindezt láthatóvá tudjuk tenni úgy, hogy az eredményeket azonnal – mert ma már nincs más választás, csak azonnal cselekedni – nagyon konkrét akciókká tudjuk alakítani, akkor közel vagyunk ahhoz, hogy biztosítsuk a szervezet fenntarthatóságát, a kollégák jóllétét és elkerüljük az olyan káros jelenségeket a szervezetben, mint a szorongás.
Ezekről a témákról is szó lesz a Tréning Kerekasztal Konferencián 2024. október 2-án.
További részletek alább:
Jelentkezzen a Tréning Kerekasztal 2024-es konferenciájára!
Téma: Természetes vagy mesterséges intelligencia, melyikkel fejlesszünk? - Az AI és a technológia szerepe a tréningekben.
Időpont: 2024. október 2.
Helyszín: D50 Hotel és Rendezvényközpont
Jelentkezés és részletes program: https://www.hrportal.hu/trening-kerekasztal-2024/
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?