Szerző: Dr. Poór Ferenc
Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 12 éve

Felnőttképzés és HR: csupa nyelvi anomália

images

images

A 18. század utolsó harmadában a nyelvújítási mozgalom, majd a 19. század első évtizedeiben megvalósuló reformkori törekvések eredményeként a hivatalos latin és német nyelvhasználat helyett kialakult mind hivatalos, mind a köznyelvi tekintetben a viszonylag egységes magyar szó-, fogalomhasználat. Ez a 20. századra egységes köznyelvi rendet örökített át és a technika új eredményei nyomán jelentkező fogalmak befogadását is biztosította, például: a televízió a magyar nyelven polgárjogot nyert és senki sem akarta távollátó készüléknek nevezni, mint a németek a 'Fernsehen' fogalommal tették egyedüliként Európában. Ez a folyamat nyelvfejlődés tekintetében hozhat egészséges törekvéseket... A szép és pontos magyar nyelvhasználat érdekében sokat tettek az MTA Nyelvtudomány Intézetének munkatársai (Deme László, Grétsi László stb. a MTV segítségével is!). A 20. század utolsó évtizedeiig ez a viszonylag tiszta nyelvhasználat érvényesült is, azonban az informatika, a "vezetéstudomány", a személyzeti tevékenység területén megjelent egy "anglomán" periódus, amelynek eredményeként ma már "senki sem tudja" pontosan, hogy a napi szóhasználatban megjelent angolosított kifejezés alapvetően mit is jelent. "Szajkózott" angol szavak jelentek meg a "szakmai köznyelvben" különböző kiegészítő szóelemekkel, amelyek pontos tartalmát, fogalmi (értelmezési) hátterét azok sem értik, aki naponta használják. Ma már a személyügyi-humánpolitikai (A HR helyett ma az európai szóhasználatban az integrált személyügyi tevékenység kifejezés honos!) munka területén egy sor olyan angol-magyar vegyes fogalom él, amelynek a pontos jelentését kevés felhasználó érti (ha érti!). Bármennyire nem szép a kifejezés, de egy sor "divatfogalom" nyert teret a verseny szférában, kivált a humánpolitikai (személyügy, felnőttképzés körében), területen, amelyeket pontos, mindenki által értett magyar kifejezéssel is jelölhetnénk!

A nyelvhasználat igényessége a felnőttképzési piacon

Valamelyik nap az egyik tv-csatornán interjút láttam és hallottam, amelyben az interjúalany mondta, hogy 'hosszabb külföldi tartózkodás után hazaérve a sajtóban és a mindennapi beszédben a nyelvi igénytelenség' lepte meg. Ez egy sor tapasztalati tényezőt hozott felszínre bennem, hisz a felnőttképzéssel, személyüggyel kapcsolatos fogalomhasználat során hasonló 'benyomásaim' keletkeznek. Sajnos a hazai írásos közleményekben, a mindennapi szakmai nyelvhasználatban ugyanezt tapasztalom. Nem lehet egyetlen szakmailag korrekt, tudományos fogalomként érvényes szót a mindennapi "szakmai nyelvhasználatban" 'bevettként' elfogadtatni, sajnos. Nem vagyok nyelvész, csupán azt szeretném, hogy a felnőttképzéssel, humánpolitikával (személyüggyel) foglalkozók körében egy 'fogalom' pontos értelmezésben kerüljön a napi nyelvhasználatba.

A közeli napokban egy szakmai "levélváltásban" a következőket írtam: "Ön 'készségfejlesztő képzéseket' jelez ajánlataiban, 'ami bevett rossz fogalom'. A készség a tevékenység automatizált komponense, vagy másként a lineáris algoritmusú tevékenységelem a maximális begyakorlottság szintjén, ami így természetesen automatizálódik. Úgy vélem, nem automatizmusok kialakítása a tréningek célja, hanem a képességek, majd összességében valamilyen kompetencia elérésére valótörekvés a cél." (Közbevetve jelzem, hogy "a képesség a személyiség azon sajátosságainak együttese, amelyek az eredményes munka feltételei; másként a képességen az eredményes tevékenység belső feltételeit, a személyiség mozgósítható belső erőinek összességét értjük.")

A fenti, szakmai tekintetben elfogadott közlésemre a következő választ kaptam: "Nagyon nehéz ma megítélni, hogy mi a helyes, ha azt a szót használjuk egy-egy dolog megítélésére, melyet mindenki már elfogadottan (nem feltétlenül helyesen, mégis valamiféle közmegegyezésen alapulva) használ, vagy ragaszkodunk a tudományosan alátámasztható fogalmak használatához, mely a köznyelv számára akár idegen, akár mást is jelent." Megdöbbentő, hogy a hazai felnőttképzés színvonalának emeléséhez, a tartalmában igényes képzések iránti elkötelezettségét kifejező megjegyzés mellett - "Sajnálattal tapasztalom, hogy a tréning szakma nagyon felhígult és elkötelezetten küzdök az ellen, hogy sok önjelölt tréner több kárt okozzon az embereknek és a szakmának. Felnőtteket képezni nem kis felelősség!" - ilyen megközelítés megfogalmazódjék!

Hol van hát a felelősség? Kérdezhetem, az 'igénytelen' fogalom használatban, avagy az állítólagos piac diktálta fogalmak használatában? Úgy vélem mindkét megközelítésben komoly problémák fogalmazhatók meg, hisz ha a fogalomhasználat a 'látszólagos' "piaci igényt" szolgálja, akkor az igény szintje mit képvisel??? A tartalom a lényegesebb, vagy a rosszul használt fogalom???

Az igénytelen szakmai fogalomhasználat nem csak a képzéssel foglalkozókat érinti, hanem a 'magasabban kvalifikált' cégek HR-es munkáját is. A HVG egyetlen számának (a XIX. évfolyam 29. számának) hirdetéseiből válogatok /ez nem a nívós hetilap szintjét, hanem a hirdetők szakmai szintjét érinti/, akkor is szakmai tekintetben izgalmas dolgok vetődnek fel. A menedzser fogalommal jelölt állások tekintetében.

Ki is a menedzser?

"A menedzser az a személy, akinek elgondolásai és cselekvése befolyásolja a vállalkozás - szervezet /intézmény/ tevékenységét, fejlődését, üzletpolitikáját. A menedzser szótári értelemben: igazgató, vezető." Az alább idézettek beteljesítik a fogalom tartalmát?

Nézzünk néhány hirdetést, hogy ezek miként viszonyulnak a menedzser fogalom tartalmi elemeihez?

"Ügyfélkapcsolati menedzser
- nagyfogyasztói ügyfélkapcsolat, konzultálás, problémakezelés,
- szerződéskötés és -karbantartás,
- értékesítési, üzletszerzési feladatok ellátása,
- adatgyűjtés, adatkezelés, elemzések, ajánlatok készítése,
- energetikai és földgázprojektek támogatása,
- piackutatás, a szolgáltatási terület bővítési lehetőségeinek feltárása, piacépítés."

Tekintsünk bele egy másik nagyon biztató ajánlatba, mit is jelent ez esetben a menedzser fogalom tartalma:

'Regisztrációs menedzser'
"Feladata a gyógyszer-regisztrációval kapcsolatos dokumentációk elkészítése, azok nyomon követése. A regisztrációs menedzser munkája során szorosan együttműködik a cég központi irodájával. Projektmenedzser, aki felkutatja és megismerteti a tervezőkkel és a beruházókkal a vállalat rendszermegoldásait, megköti a szerződéseket és lebonyolítja a kivitelezéseket."

'Portfolió-menedzsert keres'
'a ...Zrt. "befektetési portfoliójának kezelésére, a portfólió illesztése az anyavállalat éves üzleti közép/hosszú távú stratégiai terveihez;
- javaslattétel a pórtfólió-társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi döntések meghozatalára, új társaságokba való befektetésekre, illetve a portfólió elemeinek hasznosítására;
-a portfólió-társaságok cégjogi kérdéseinek segítése, szükségszerinti összefogása;
- az irányított társaságok közgyűléseire/taggyűléseire a ...Zrt. tulajdonosi szereplésének, állásfoglalásainak előkészítése, szükség szerint a portfólió-társaság kötött mandátumú tulajdonosi képviseletének biztosítása ;
- igény szerint akvizíciókban és egyéb befektetési döntésekben való közreműködés."

Az előbbiekben csupán három menedzser megjelölést használó, színvonalas lapban megjelent hirdetést idéztem. Az adott menedzseri beosztás elnyerésének feltételei egyáltalán közelítenek-e a menedzser fogalom tartalmi meghatározóihoz? Úgy vélem, hogy a három feltétel-sor három különböző követelményt fogalmaz meg és egyáltalán nem 'teljesíti' a menedzser fogalom tartalmi elemeinek meghatározóit!

Ma már munkahelyre vágyó személy nehezen tudja megítélni, hogy milyen munkára is keresnek valakit. A 'garázsmester' bevált fogalma helyett 'flotta menedzseri' munkakört hirdetnek, a titkárnő elavult, helyette "menedzser asszisztens" jelentkezését várják, hogy a végletekbe ne menjek, amidőn a "higiéniai asszisztensről" kiderül, hogy takarítónőre van szüksége a pályáztatónak.

Az előzőekben hivatkoztam a német nyelv általánostól eltérő fogalom-használatára, ugyanakkor most arra kell utalnom, hogy a német és osztrák tulajdonú cégek német nyelvű hirdetései nem használják az angol (a nálunk néha tévesen értelmezett) fogalmakat. Amennyiben egy területre igazgatót keresnek, akkor "Direktor für..." fogalmat, ha egy terület vezetésére keresnek valakit, akkor "Leiter/in für...", amennyiben egy szakmai munkatársat keresnek úgy a "Mitarbeiter/in für..." szó szerepel a hirdetésben. Vagyis a német nyelven megjelenő hirdetések a német nyelv kifejezéseivel törekednek megfelelő, pontos tartalmat közölni az érdeklődővel.

Lépjünk tovább a fogalmak használatának kavalkádjában. Az elektronikus információkon túl az írásban megjelenők sem jelentenek meglepetést a fentiekhez képest, ha csupán párat nézünk is meg.

Fogalmak pontatlan értelmezése

A Dunántúl egy részén a helyi lapokban a következő hirdetés jelent meg:

"PÓTFELVÉTELI!
A Pécsi Tudományegyetem Andragógia (személyügyi szervező, művelődésszervező) alapszakon (BA) 6 féléves képzést szervez Zalaegerszegen." (Napló 2007. július 27., Hirdetések rovata.)
/Megjegyzem a BA (bachelor) képzés nem is jelent szakképesítést, csak a MA (master) szintű, tehát már ez is félre vezeti az új felsőoktatási szintekben járatlan egyént./
Nem hiszem, hogy a Pécsi Tudományegyetem egyetért ezzel a hirdetéssel, mert ez a hirdetés helytelen szinten használja az Egyetem nevét. Az a másik súlyos hiba a fogalomhasználatban, hogy "andragógiát", a felnőttképzés tudományát azonosítja a megjelölt képzésekkel, ugyanis a zárójelben megnevezett szakági képzések egyáltalán nem jelentenek azonosságot a megnevezett tudományterület fogalmával. Ma egyesek számára divatos fogalommá vált az andragógia, hát felvetődik ezt olvasván, hogy miért ne vezessünk félre benneteket kis naivak, ha felültök a hirdetés szövegének. Mi ez, ha nem egy értékes tudományos fogalom elértéktelenítése! Mennyire tudatos ez a közlés nehezen ítélhető meg, de nagyon jól egybe esik a képzés, a humánpolitika területén napjainkban megjelenő pontatlan fogalomhasználattal, ami már a tudatos vagy kevésbé tudatos félrevezetés tényét valósítja meg.

Csak figyelmesen kell olvasni napi lapokat, szakfolyóiratokat és meglepő pontatlanságok, helytelenül használt-értelmezett fogalmak tömegével találkozunk. Ez megbocsáthatatlan, hisz rendszerint félrevezető információt jelent, ugyanis nem fogja minden olvasó értelmezni a szöveget, hanem hitelt ad az első olvasatnak.

Az előbbiekben említetteknél már csak az a bosszantóbb, amikor egy szervezet publikál egy "követelmény sort" a vállalati tréningek, képzések kiválasztásához és amidőn az illető cég egy ajánlatát vesszük kézbe, akkor kiderül, hogy a "saját követelményeiknek" az ő ajánlatuk sem felel meg. "Vizet prédikálunk és bort iszunk" mondás jut eszembe.

A fentiekben felvázoltak nyomán kérdezem: Hol a felelősség?

Az példaként összegyűjtött közlemények nyomán is az a következtetés vonható le, hogy a felnőttképzés (céges képzés), a személyügyi tevékenység (HR) során nagyon sok anomália van, amelyek mellett szó nélkül nem mehetünk el. Vannak jó szakmai hagyományaink, pontos szakmai fogalmaink, amelyeket szakmai és köznyelvi tekintetben egyaránt értelmezni tud mindenki, akkor miért váltjuk fel ezeket olyan fogalom-sorral, amelyek nem jelentik ugyanazt mindenkinek.

Tisztelt olvasóm! Gondolkodjunk el ezen együtt, talán érdemes!

Dr. Poór Ferenc

Follow hrportal_hu on Twitter