Szerző: HR Portal
Megjelent: 2 éve

Felsővezetők: szakmailag kiválóak, de gyakran frusztráltak és stresszesek

Tehetségesek, de stresszesek és nem elég magabiztosak, ezért nem is hozzák ki magukból a legtöbbet a vezetőink. A vezetési stílusuk gyakran nem önazonos, ami energiaveszteséghez, frusztrációhoz és kiégéshez vezet – többek között ez derül ki az Innermetrix által készített kutatásból, amely háromezer felsővezető személyiségét vizsgálta.

Malchiner Péter, Innermetrix-

Az Innermetrix nemzetközi kutatása három ország – Magyarország, Németország és az Egyesült Államok - összesen 3000 felsővezetőjének teljesítménypotenciálját elemzi, vizsgálva többek között a résztvevők vezetői attitűdjét, motivációját és tehetségét. 

„A kutatás legfontosabb felismerése: nincsen valódi különbség a két kontinenst átívelő vezetők személyiségében. Ha beosztottként nézzük a kutatás eredményét, elgondolkodtató képet kapunk mindenhol: egy felgyorsult, gyakran frusztrált és erősen stresszes, önmagával nem teljesen harmóniában élő vezetői réteg irányít minket. Olyan vezetők, akik – annak ellenére, hogy szakmailag többnyire kiválóak – a kommunikációjukat erősen visszafogják, így vesztenek természetes ösztönző és meggyőző erejükből” – mondja Malchiner Péter nemzetközi vezetőfejlesztési szakember, a kutatást végző cég európai ügyvezetője. 

Könnyen elveszti a stablitásukat a vezetők 

Az Innermetrix, amely az elmúlt években négy és fél millió emberrel dolgozott 35 országban, a három vizsgált országból 1000-1000 vezetőt választott ki, közel azonos aránnyal többek között a telekommunikáció, a gyógyszeripar, az autógyártás, az IT, az egészségügy területéről, férfiakat és nőket fele-fele arányban.  

A kutatás három szinten vizsgálta a vezetői személyiséget. Az egyik a vezetői hatás - ezzel találkozik a munkavállaló napi szinten. A másik a vezetők motivációja: akarnak-e egyáltalán vezetők lenni, mit tesznek az eredményességért és mi hajtja őket. A harmadik terület az intuitív tehetségeiket öleli fel az empatikus, praktikus és szisztematikus gondolkozás területein. 

Annak vizsgálata során, hogyan viszonyulnak a vezetők a munkatársakhoz, kiderült: ahelyett, hogy közelítenének, eltávolodnak tőlük, a távolságtartásra és tárgyilagosságra építve fel a vezetői stílusukat. „Megfigyeltük, hogy a vezetők stabilitásigénye valójában magas, azaz nem szeretik a változást, miközben olyan világban élünk, ami egyértelműen változást igényel. Ha mindezt összerakjuk, érdekes kép alakul ki. A mai vezetők nagyon könnyen elvesztik a stabilitásukat, mert több változást és kihívást élnek meg, mint ami számukra komfortos lenne. Ennek pszichikai, fizikai tünetei is lehetnek, mint például a burnout”, - világít rá a szakember. 

A motivációk kutatásánál kiderült, hogy a magyar és a német menedzserek kevésbé versengők és eredmény orientáltak, mint az amerikaiak, sokkal inkább a tudásra és individualizmusra épül a vezetői motivációjuk, és kevésbé szenvedélyesek magát a vezetést illetően. 

A tehetség megvan, de ez nem elég

A tehetséget vizsgálva az Innermetrix kutatása megállapítja, hogy mindhárom mért ország vezetői moderáltan vagy nagyon magasan tehetségesek, megvan a tehetség bennünk a vezetéshez, azonban a motivációik, és főleg a viselkedésük ezt nem minden esetben támogatja. A magyar vezetők kiugróan jó értékeket értek el mind az empatikus, mind a gyakorlati dimenzióban, de szisztematikus gondolkozásban egy kicsit elmaradnak a német és amerikai vezetőktől. 

"A belső mindsetet, azaz a vezetők saját magukról alkotott dimenzióit vizsgálva azt látjuk, hogy miközben a vezetők maguk alapvetően jó problémamegoldási képességekkel rendelkeznek, és az empatikus készségeik is jók, túlhajszolják magukat és nem képesek az elégedettségre, boldogságra. Izgalmas felfedezése a kutatásnak, hogy a vezetők többsége nem elégedett a saját eredményeivel, állandóan frusztráltnak érzi magát emiatt, ezért folyton új és új kihívásokra törekszik. Ha elért valamilyen eredményt, annak nem képes örülni, hanem rögtön azt nézi, hogy mi lesz a következő feladat. Jelen van az életükben az állandó hajszoltság, amit nyilvánvalóan átadnak a környezetüknek is." – magyarázza a szakember.

Malchiner Péter szerint egy ilyen karakterisztikával létező vezető nem tud boldog lenni, és ezt a munkatársaira is átülteti, amely társadalmi láncreakciót indíthat el. 

"Született egy nagyon érdekes megállapítás is: az önbizalom országtól és nemtől független; jó szinten áll az átlagemberekhez képest, de nem elég ahhoz, hogy valaki vezetőként a száz százalékot tudja kihozni magából" – mondja Malchiner Péter. - "A szereptudatban érdekes módon már vannak komolyabb eltérések, a magyar vezetők például pesszimistább képet mutatnak, azaz nem biztosak benne, hogy ez a megfelelő szerep a számukra. Ha pedig egy vezető nem igazán hisz a saját szerepében, az a teljesítményére is kihat." 

A vezetés több, mint szakmai tudás

"Amikor megkérdezik tőlem, mi a legnagyobb kihívás egy vezető számára, mindig azt mondom, hogy saját maga. Sokan lesznek úgy vezetők, hogy nem a vezetési képességeik, hanem a szakmai kiválóságuk miatt kiemelik őket, és csak később derül ki, hogy a vezetés ennél sokkal többről és főleg másról szól, ennek pedig már nem tudnak megfelelni. Ha valaki a személyiségét tekintve inkább harmóniát és stabilitást igényel, de közben azt kell sugároznia az emberek felé, hogy hogy „változzunk, változzunk!”, tehát azt kell képviselnie, ami benne személyesen sincs meg, az nagyon furcsa dinamikát eredményez" – mondja a kutatás vezetője. 

A siker képlete

Az Innermetrix adatai beszédesek, de igazán azzal az összegzéssel együtt teljesek, amely megmutatja, hogyan jöhetnek ki és javíthatnak a felmért állapoton hazánk felsővezetői. 

Minden ember célja alapvetően a boldogság elérése. Abban kell támogatni a vezetőket, hogy ez sikerüljön. Tehetségesek, de sokszor nem tudják, hogy mihez nyúljanak? Elsodorja őket az ár. Ehhez első lépésben az önismeretüket kellene erősebben fejleszteni, tisztában lenni a saját belső értékeikkel. A sikernek van egy nagyon egyszerű képlete: „siker egyenlő teljesítménypotenciál mínusz zavaró tényezők.” Ha ezekkel tisztában van, el tud kezdeni tudatosabban foglalkozni velük. Hosszú távon fejleszteni kell magukban olyan fontos készségeket is, mint például a mindfulness képességét vagy az aktív figyelmet: meg lehet tanulni, hogyan tudják aktiválni, vagy éppen lecsillapítani az energiáikat, illetve magukat, amikor pörgésben vannak. 

„Számos dolgot meg lehet és meg is kell tanulni: vezetőként tudnom kell magamról, hogy milyen vagyok, és ehhez képest mit kell tennem, hogy ne égjek ki, hogy lelassítsam magamat, hogy bírjam a nyomást, hogy változtassak a reakcióimon”, vallja Malchiner Péter, az Innermetrix európai ügyvezetője.   

 

  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Csökkentek a női kinevezések az igazgatótanácsokban 2023-ban

Kevesebb nőt nevezetek ki igazgatósági tagnak 2023-ban, miközben felértékelődött a politikai tapasztalat a kiválasztásnál – derül ki az EY... Teljes cikk

Egy 14.000 főt foglalkoztató cégnél nincs egyszemélyes siker - Szijjné Kállai Ildikó, a Spar Magyarország Személyzetfejlesztési és HR vezetője

A feszített munkaerőpiac, a kormányzati megszorítások mind komoly kihívást jelentettek a 14000 főt foglalkoztató cégnek 2023-ban. Szijjné Kállai... Teljes cikk

Kedvesség a munkahelyen: versenyelőny vagy gyengeség?

Ha egy munkahelyre gondolunk ritkaság, hogy a kedvesség, mint kitétel, esetleg jelző jut először eszünkbe. Pedig úgy tűnik a munkavállalóknak egyre... Teljes cikk