Szegedi Juli Szerző: Szegedi Juli Megjelent: 2 éve

Ha csak ’kellene’, akkor nem is muszáj

Ültem már sokszor iskolapadban, vettem részt nem egy tréningen, sőt coachingot is tanultam már tanfolyami oktatás keretein belül. Amikor elmentem a Business Coach által szervezett ontológiai coaching továbbképzésre, akkor is sok elméletre, némi gyakorlatra számítottam. Annak ellenére, hogy valójában elképzelésem sem volt, mi lehet az az ontológiai coaching. Valami egészen mást kaptam.

Prerna Sujan sugárzó személyiség. Szó szerint, egyszerűen a személyiségéből a megismerkedés pillanatától süt a pozitivizmus, a másik felé való kíváncsiság és nyitottság. Tudja is magáról: „Én egy kíváncsi gyerek vagyok” – valahogy így kezdte a bemutatkozását Prerna, aki fejvadász karrier után lett coach.

Prerna 22 éve él Magyarországon, itteni életét átmenetinek gondolta – aztán úgy 6-7 évvel ezelőtt rájött, hogy most már bizony itt is marad. Magyarul jól beszél, bár ahogy elmesélte, éveken keresztül sok szorongást okozott neki a nem tökéletes nyelvtudása. Aztán megismerkedett az ontológiai coachinggal és minden félelmet maga mögött hagyott. Prerna szerint ezzel a módszerrel el lehet hagyni a napi gondokat, újra a jelenbe lehet kerülni, nem mindig a múlt és a jövő problémáin rágódni. Hiszen ahogy az edzőteremben eddzük a testünket, úgy kell az elménket is mozgásra bírni, fitten tartani.

A módszer tanulását azonnal egy rövid coachinggal kezdtük: ennek során Prerna légzőgyakorlattal segítette a coachee-t feszültségének oldásában, majd arra kérte, hogy legyen a jelenben, ne a múlt és a jövő foglalkoztassa. Tételmondatként többször elhangzott a jelenben levés – ha ezt képesek vagyunk megérteni és megtenni, megváltozik az életünk – mondta Prerna. „A nyugati emberben nagyon sok ellenállás van az ellen, hogy csak lélegezzen, a légzés ritmusára ügyeljen, ne pedig az üres pillanataiban a telefonját nyomkodja. Folyton valamit csinálnunk, holott olykor nem ártana nem cselekedni, csak megfigyelni a környezetet, csak lenni.”

Hogy miként lehet eltörni a default settingünket?

A testünkön-lelkünkön kívül a nyelvhasználatunk is azt tükrözze, hogy a jelenben vagyunk. Az ember ugyanis folyton ítélkezik – nemcsak másokkal, önmagával szemben is. Ez a ’defalult settingünk’, ahogy Prerna fogalmaz – ha ettől sikerül megszabadulnunk, megerősödünk. A default setting azokat a saját alapbeállításainkat tartalmazza, melyekhez azonnal nyúlunk, ha például stressz ér, ha komfortzónán kívül vagyunk – ekkor a belső hangunk folyton felszólít valamire, folyton megítél. Az ontológiai coaching eltöri ezeket az alapbeállításokat, mert valójában semmire sem jók, nem válnak a hasznunkra.

Hogy miként? Leginkább a nyelvvel. A beszédünk tele van kijelentésekkel, értékelésekkel, kérésekkel, nyilatkozatokkal, ajánlatokkal és ígéretekkel. Ezek használata során folyton a ’kell’, ’kellene’, ’szeretnék’ szófordulatokat használjuk. A ’kellene’ valójában azt jelenti: kellene, de nem teszem. Ennek semmi értelme. Ha tényleg ’kell’, akkor ne tegyük oda a ’kell’-t, megy az anélkül is. Sőt, akkor megy csak igazán, hiszen a ’kellene’ szó kimondása nem megfelelő agyi folyamatokat indít el – ráadásul ha ’kellene’, de mégsem csináljuk, az frusztrációhoz vezet. Ezek a kifejezések a jövőre vonatkoznak, holott a nyelv használata szempontjából is a jelenben célszerű lenni. Prerna szerint a nyelv használatával képesek vagyunk megváltoztatni az életünket. „Már az is jó észreveszed és rögtön módosítod a szóhasználatod, ezáltal megváltozik a viszonyulásod a problémához.”

Mindez a gyakorlatban

A coachingülés során a coachee-t hallgatva azonnal feltűnhet ez a nyelvhasználat. Valóban elkötelezett a coachee a célja felé? Tényleg ezt akarja, holott végig azt mondja, hogy ’ezt kellene tennem’? Amikor ezt mondja a coachee, hívjuk fel a figyelmet nyelvhasználatára és hogy ez valójában mit is jelent. Amikor a nap második felében ezt gyakoroltuk egymáson, az én nyelvhasználatom és problémám leírása során aktuális coachom alig győzte jegyzetelni és visszajelezni a nyelvi fordulataimat, melyek a nem elkötelezettségemet mutatták. Tanulságos beszélgetés volt, önmagammal való szembenézés. A coach tükröt tartott, ugyanazt az érzést tükrözte rám vissza, amit tőlem kapott. Coachként nagyon hasznos tud lenni, ha oda tudsz figyelni a coachee nyelvezetére és testtartására.

A jelenben levést a coachee lélegeztetésével, ezáltal megnyugtatásával lehet elérni. Hiszen a problémák többsége nem itt és most van, hanem valamin aggódunk, ami megtörtént vagy meg fog történni. Ha a jelenbe helyezzük magunkat, sok probléma magától eltűnik. Az én értelmezésem szerint ez maga az ontológiai coaching.

Azoknak ajánlom ezt a képzést, akik tudják magukról, hogy egy kedd délelőtt képesek lelassulni, képesek szívvel-lélekkel kilépni a mókuskerékből, akik a ’kevés elmélet sok gyakorlat’ hívei, akik érzik és értik az ontológiai coaching alapját: a tudatosságot és a figyelmet.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Munkahelyteremtésre kaptak pénzt, mégsem arra költötték a cégek

Hárommilliárd forintot kapott a külügyi tárcától munkahely-teremtésre három cég, amely nem is akart munkahelyet teremteni. Éves szinten egyébként... Teljes cikk

A belgák is több tízezer munkahelyet veszítenének a Brexiten

Csaknem 26 ezer munkahelyet sodorhatna veszélybe Belgiumban az Egyesült Királyság rendezetlen, megállapodás nélküli kiválása az Európai Unióból -... Teljes cikk

EU-csúcs ideje alatt beteget jelentettek a brüsszeli rendőrök

A nyugdíjreform, a fizetett szabadságra vonatkozó szabályok és a munkaerőhiány miatti túlterheltség ellen tiltakoznak. Teljes cikk

A feldolgozóiparban dolgozó kkv-kat segítenék a mintaprogramban

A feldolgozóiparban tevékenykedő kis- és közepes vállalkozások (kkv) technológiai és digitalizációs fejlesztését szolgálja az Ipar 4.0 mintagyár... Teljes cikk

Növelné a nők számát a vezetésben az UniCredit

Az pénzintézet célja, hogy 2022-re 20 százalék legyen a nők aránya a felső vezetésében. A vállalás része a bank sokszínűségi cselekvési tervének. Teljes cikk