Hasítanak a pénzügyi kultúrát fejlesztő képzések

2016-hoz képest jelentősen nőtt mind a képzések volumene, mind a képzési programok és a képzést folytató intézmények száma is.

Az elmúlt négy évben Magyarországon háromszor annyian részesültek pénzügyi kultúra fejlesztő képzésben, mint azt megelőzően. Az iskoláskorú tanulók jelentős felülreprezentáltsága nem változott 2016-hoz képest.

A képzést végző szervezetek közül az úgynevezett nagy eléréssel rendelkezők képzik a résztvevők túlnyomó többségét, ezen belül a közoktatásban tanulók döntő hányadát, több mint egymillió diákot.

A technológiai innovációk térnyerésével - és minden bizonnyal részben a COVID-19 világjárvány miatt is - közel kétszeresére nőtt az online, digitális tudásterjesztést is alkalmazó képzések aránya. A hagyományos oktatási módszerek használata mellett 2020-ban a szituációs feladatokra, helyzetgyakorlatokra épülő oktatási megoldások kerültek előtérbe. Utóbbi különösen alkalmas arra, hogy ne csupán ismereteket közöljön, de mentalitást és attitűdöt, a pénzügyi személyiséget is formálja.

Az ÁSZ kutatói szerint további előrelépéseket kell tenni a képzési tematikák, a tananyagok, illetve az akkreditált oktatási anyagok fejlesztésében. Kiemelten fontos lenne, hogy a képzéseket nyújtó szervezetek rendszeresen mérjék a képzések eredményeképpen mutatkozó fejlődést.

A kutatás eredményei felhívják a figyelmet arra is, hogy indokolt a képzések minőségét szavatoló szakmai garanciák megerősítése. A közpénzt is felhasználó szervezetek esetében ezen szakmai garanciák meglétét pedig a finanszírozásban résztvevő állami szervnek indokolt számon kérnie, mind a pályázati eljárások, mind a programok megvalósulásának ellenőrzése során.

Az ÁSZ kutatói felhívják a figyelmet, hogy a COVID-19 világjárvány következtében kialakult gazdasági visszaesés különösen azon csoportok esetében okozhat krízishelyzetet, amelyek nem rendelkeznek pénzügyi tartalékokkal, nincsenek felkészülve jövedelmük kiesésére.

Egyértelmű javulás, hogy a korábbiaknál több program szól a pénzügyileg sérülékeny csoportoknak, azonban a hatékonyság érdekében fontos, hogy a képzések kialakításánál olyan szempontokat is figyelembe kell venni, mint a célcsoportok jövedelmi helyzete és társadalmi háttere - olvasható egyebek közt a kutatás összegzésében.