Hasítanak a pénzügyi kultúrát fejlesztő képzések
Az elmúlt négy évben háromszorosára nőtt a lakosság pénzügyi kultúráját fejlesztő programokban résztvevők száma - derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kutatásából, amely átfogó képet ad az állampolgárok pénzügyi kultúrájának fejlesztését célzó kezdeményezésekről.
Az elmúlt négy évben Magyarországon háromszor annyian részesültek pénzügyi kultúra fejlesztő képzésben, mint azt megelőzően. Az iskoláskorú tanulók jelentős felülreprezentáltsága nem változott 2016-hoz képest.
A képzést végző szervezetek közül az úgynevezett nagy eléréssel rendelkezők képzik a résztvevők túlnyomó többségét, ezen belül a közoktatásban tanulók döntő hányadát, több mint egymillió diákot.
A technológiai innovációk térnyerésével - és minden bizonnyal részben a COVID-19 világjárvány miatt is - közel kétszeresére nőtt az online, digitális tudásterjesztést is alkalmazó képzések aránya. A hagyományos oktatási módszerek használata mellett 2020-ban a szituációs feladatokra, helyzetgyakorlatokra épülő oktatási megoldások kerültek előtérbe. Utóbbi különösen alkalmas arra, hogy ne csupán ismereteket közöljön, de mentalitást és attitűdöt, a pénzügyi személyiséget is formálja.
Az ÁSZ kutatói szerint további előrelépéseket kell tenni a képzési tematikák, a tananyagok, illetve az akkreditált oktatási anyagok fejlesztésében. Kiemelten fontos lenne, hogy a képzéseket nyújtó szervezetek rendszeresen mérjék a képzések eredményeképpen mutatkozó fejlődést.
A kutatás eredményei felhívják a figyelmet arra is, hogy indokolt a képzések minőségét szavatoló szakmai garanciák megerősítése. A közpénzt is felhasználó szervezetek esetében ezen szakmai garanciák meglétét pedig a finanszírozásban résztvevő állami szervnek indokolt számon kérnie, mind a pályázati eljárások, mind a programok megvalósulásának ellenőrzése során.
Az ÁSZ kutatói felhívják a figyelmet, hogy a COVID-19 világjárvány következtében kialakult gazdasági visszaesés különösen azon csoportok esetében okozhat krízishelyzetet, amelyek nem rendelkeznek pénzügyi tartalékokkal, nincsenek felkészülve jövedelmük kiesésére.
Egyértelmű javulás, hogy a korábbiaknál több program szól a pénzügyileg sérülékeny csoportoknak, azonban a hatékonyság érdekében fontos, hogy a képzések kialakításánál olyan szempontokat is figyelembe kell venni, mint a célcsoportok jövedelmi helyzete és társadalmi háttere - olvasható egyebek közt a kutatás összegzésében.
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Így teszi le a névjegyét egy új vezető