Hét álláskeresési csapda

1. Internetre korlátozódik a tudásunk

Az első hiba, amit mindenki legalább egyszer elkövet az életében, hogy mindent egy lapra tesz fel. Regisztrál az állásportálokon, megjelöli a kívánt területeket, hőn áhított pozíciókat és vár, amíg az automatikus rendszer ki nem dobja a számára megfelelő állásokat. Pedig nem szabad úgy tenni, mintha csak az internet létezne, elvégre minden területnek megvan a maga nívósabb szaklapja, amit egy valamirevaló cég sem kerülhet meg pozíciói meghirdetésekor. Itthon például a HVG-t érdemes bújni, a megkérdezett szakértők egyhangú véleménye szerint ugyanis ez rendelkezik a legmagasabb presztízzsel. (http://hrportal.hu/index.phtml?page=article&id=70038)

2. Ragaszkodunk a megszokotthoz

Az álláskeresési időszak elején az ember hajlamos csak és kizárólag azokra a munkákra jelentkezni, ami neki tökéletesen megfelel. Úgy véli, neki ez jár, nem azért tanult, dolgozott annyit az adott munkakörben, hogy aztán ne kamatoztassa a továbbiakban a tudását. Pedig lehet, hogy egy kis tartalmi változás jót tenne a morálnak, felrázna a mindennapokból, s újra értelmet nyerne a megfelelés kényszere. Ráadásul szélesebb látókörrel szakmailag is magasabb szintet képviselhetünk, amiből a későbbiekben biztosan profitálhatunk.

Az "észnélküli" jelentkezés további előnye, hogy - a nagy számok törvénye alapján - több helyre hívnak be, így élesben is kipróbálhatjuk az interjúkérdésekre adott válaszainkat. Sőt az is lehet, hogy olyannyira lenyűgözzük őket, hogy a meghirdetett állás helyett egy személyiségünkhöz, képzettségünkhöz jobban passzoló pozíciót ajánlanak fel.

3. Felületes mondatkezelés, gyenge helyesírás

Bármennyire is úgy gondoljuk, hogy szakmailag megfelelők vagyunk, s hogy ezt az önéletrajzban is kellően kihangsúlyoztuk, nem biztos, hogy a HR-es egyből értékelni fogja. Első körben ugyanis - mint minden ember - a pályázat megjelenését nézi, vajon helyesírásilag-szerkezetileg rendben találja-e. Ha ugyanis valaki annyira nem veszi a fáradságot, hogy nyelvtanilag is ellenőrizze az anyagát, milyen pontosságot várjanak el tőle a munkája során? Ennek elkerülése érdekében ajánlott átnézetni egy ismerőssel a beadandó irományokat, nehogy egy apró bakin múljon álmaink állása.

4. Elmarad a pályázat utánkövetése

Sokan úgy gondolják, hogy a pályázat beadása után nincs más dolguk, mint várni a cég hívását. Pedig egy amerikai felmérés szerint a vezetők egyáltalán nem veszik ezt zaklatásnak, sőt 86 százalékuk egyenesen igényli, hogy két héten belül érdeklődésképpen felhívják őket. A hideghívással ugyanis nemcsak a merészségét bizonyíthatja be az illető, hanem azt is, hogy olyan ember jelentkezett, aki kész megharcolni úgy az állásért, mint a mindennapok sikereiért.

5. Túl sok problémát szeretnénk megoldani

Egy nem túl rutinos álláskeresővel könnyedén előfordulhat, hogy hónapokig nem sikerül munkahelyet találnia. Kétségbeesésében mindent elkezd újratervezni, kezdve a motivációs levelétől a megjelenésén keresztül az interjútechnikákig bezárólag. Ennyi változást egyszerre azonban nehéz hitelesen képviselni, arról nem is beszélve, hogy valószínűleg nem is kell mindent újragondolni. Például ha rendre behívnak interjúra, vélhetőleg a pályázati anyagainkkal és szakmai tudásunkkal semmi gond sincs, csak az interjún való megfeleléssel akadnak gondjaink. A megoldás egyszerű: kérjük meg egy barátunkat, hogy segítsen eljátszani az interjúztatót, hátha rávezet valamilyen emberi hiányosságunkra.

6. Nem támaszkodunk a kapcsolati tőkénkre

Álláskereséskor az sem árt, ha kapcsolati tőkénket is latba vetjük (már ha van), a személyes ismeretség ugyanis nagy úr, nem véletlen, hogy az állások közel fele e módon talál gazdára. Ráadásul nem olyan nehéz a kapcsolati tőkére támaszkodni, csak meg kell említeni a rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek, hogy éppen állásra éhezünk - ki tudja, lehet, hogy éppen a fodrász vagy a háziorvos ismeretségi körében van szükség hozzánk hasonlatos munkaerőre. Amennyiben nincs merszünk másokat személyesen zargatni, vagy kellemetlennek érezzük a "nyomulást", körülnézhetünk a közösségi oldalakon, mint például az iwiw vagy a MyVip, ott is gyakorta szembetalálkozhatunk állásajánlatokkal.

7. Kihagyjuk a profikat

Érdemes továbbá profikhoz is fordulni, hisz egy személyzeti tanácsadó vagy fejvadász cég sokkal élesebben láthatja nálunk a munkaerőpiacot, arról nem is beszélve, hogy nagyobb eséllyel hív be interjúkra, mintha csak egy önéletrajzunk keveredett volna hozzá az állásportálokról. Ráadásul mivel az ő érdeke is (mindkét oldalról), hogy eladjon minket a vállalatnak, segíteni fog az interjúra való felkészülésben, akár a megjelenésünk, akár "előadásmódunk" terén akad valamilyen gond.

Paraszt Imre, HR Portal

Forrás: Carrierbuilder.com