Így kell jogszerűen közös megegyezéssel befejezni

Utóbbi esetre példa az, amennyiben a munkavállaló munkáját nem végzi az elvárható gondossággal, a munkahelyétől igazolatlanul távol van vagy amennyiben rendszeresen késik. A munkavállaló is kezdeményezheti a munkaviszonyának a közös megegyezéssel történő megszüntetését, ez azonban a gyakorlatban kevesebb jogi problémát vet fel. A munkaviszony megszüntetésének ezen módjától a munkáltatók elsősorban azt várják, hogy ezzel egy esetleges, elhúzódó munkaügyi per elkerülhetővé válik. Úgy vélik ugyanis, hogy a közös megegyezés sikerrel ritkán támadható meg. Ez azonban nincsen teljesen így, ráadásul a közös megegyezés megkötését követően rendszerint az érintett munkavállaló jog- és igazságtudata fellángol, fűhöz-fához, s ami még kínosabb ügyvédhez fordul. Nézzük tehát meg a pontos szabályozást, valamint a bírói gyakorlatot.

Kulcsszó: tényleges akarategység

Az Mt. 64.§ (1) bekezdése szerint a munkaviszony megszüntethető többek között közös megegyezéssel is. Közös megegyezés, mint kétoldalú jognyilatkozat keretében akkor szűnik meg a munkaviszony, ha mindkét fél egybehangzóan és kifejezetten úgy nyilatkozik, hogy a munkaviszonyt egy közösen meghatározott időpontban meg kívánják szüntetni. Ezzel összefüggésben négy feltételnek kell teljesülnie. A megállapodásnak, illetve az akaratelhatározásnak kifejezettnek, feltétel nélkülinek, valódinak és félreérthetetlennek kell lennie. Amennyiben bármelyik feltétel hiány, a megállapodás sorsa megpecsételődött.

Szóban csak kivételesen érvényes

A közös megegyezést tartalmazó megállapodást írásba kell foglalni. Ez abból következik, hogy az Mt. 22.§ (3) bekezdése szerint, amennyiben a megállapodást (munkaszerződés) írásba kell foglalni, abban az esetben módosítani vagy megszüntetni is csupán írásban lehet. Habár az alakiság megsértésével tett jognyilatkozat általában érvénytelen, az Mt. 22.§ (4) bekezdése szerint az érvénytelenség jogkövetkezményei nem alkalmazandóak, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a felek egymással elszámolnak, az igazolásokat a munkáltató kiadja, ezeket a munkavállaló átveszi, a munkavállaló esetlegesen újabb munkaviszonyt létesít ÉS hosszabb időn keresztül a munkaviszony megszűnését nem vitatja, abban az esetben ez a feltétel feltehetően teljesült. Erre mutatott rá a bíróság az egyik eseti döntésben is (BH1999.42.), amelyben kimondta, hogy amennyiben a munkáltató a munkavállaló munkaviszony közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetésre irányuló szóbeli ajánlatát elfogadja, és a felek egymással megfelelően elszámolnak, a megállapodás érvényessége utóbb nem vitatható. Lényegében ezt a szabályt kodifikálta az új Mt. is. Fontos azonban arra rámutatni, hogy pusztán az a tény, hogy a munkáltatói igazolásokat a munkavállaló átveszi, nem minősül még ráutaló magatartással történő elfogadásnak a munkavállaló részéről.

(Az érvénytelenségre vonatkozó legfrissebb munkatörvényi rendelkezéseket a következő linken tekintheti meg a HR Portalon)

Nem kell egy okiratba foglalni a megállapodást

Gyakran előáll az a helyzet az életben, hogy mindegyik fél csupán a másik félnek írt okiratpéldányt írja alá. Ritkábban, de az is előfordul, hogy a felek különböző okiratok együttesével kívánják azt bizonyítani, hogy egy adott pillanatban közösen el kívántak érni egy célt, azaz meg kívánták szüntetni a munkaviszonyt közös megegyezéssel. Ezen kérdéseket a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V.tv. varrja el. A szerződést a Ptk. 6:70.§ alapján írásba foglaltnak kell tekinteni ugyanis akkor is, ha nem ugyanaz az okirat tartalmazza valamennyi fél jognyilatkozatát, hanem a szerződő felek külön okiratba foglalt jognyilatkozatai együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítását, valamint ha a több példányban kiállított okiratok közül mindegyik fél a másik félnek szánt példányt írja alá.

Kényszeríteni nem lehet a munkavállalót az aláírásra

Magától értetődő, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének az érvényességére kihat, amennyiben annak aláírására a munkáltató a munkavállalót jogellenes fenyegetéssel vette rá (Mt.28.§(4). Ezzel összefüggésben ugyanakkor ki kell emelni, hogy amennyiben a munkáltató a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése, mulasztása okán a munkavállaló munkaviszonyát jogszerűen megszüntethetné, nem valósít meg jogellenes fenyegetést, amennyiben ehelyett a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetést ajánlja fel. Az olyan jellegű kijelentések, miszerint a munkáltató a munkavállaló jövőbeni elhelyezkedését megakadályozza, rázárja a munkavállalóra az ajtót a döntés meghozataláig, illetve megfelelő gondolkodási időt sem biztosít számára, megtámadhatóvá teszi a felek jognyilatkozatát.

Határidőt szabhatunk az ajánlatunknak

Előállhat az az eset is, hogy a közös megegyezés lehetőségét úgy kínálják fel a felek, hogy azt a másik fél megfelelő határidőn belül fogadhatja el csupán érvényesen. Az EBH 2001.463. számú ügyben ezzel összefüggésben a bíróság kimondta, hogy az ajánlati kötöttségre a Ptk. szabályai irányadóak. Az ajánlatot tevő fél az ajánlata érvényességére határidőt szabhat, illetve azt is kikötheti, hogy az bármikor visszavonható. Amennyiben az ajánlat maga a visszavonhatóságot nem tartalmazta, ezzel az ajánlatot tevő fél nem élhet. Az adott ügyben ennek megfelelően megállapította a bíróság, hogy a munkaviszony a munkáltató közös megegyezésre tett ajánlatának megfelelően megszűnt annak ellenére, hogy az ajánlatát a munkáltató utóbb vissza kívánta vonni, illetve a munkavállalói elfogadó nyilatkozat átvételét megtagadta. A bíróság azt is megállapította, hogy a munkáltató a közös megegyezés aláírása esetére felajánlott 500.000,-Ft összeget is köteles kifizetni annak ellenére, hogy az adott ügyben a munkaviszonyt a munkavállaló vétkes kötelességszegése miatt azonnali hatállyal is megszüntethette volna. Tekintettel azonban arra, hogy a munkaviszony megszüntetésére ajánlatot tett, ez a továbbiakban őt is kötelezte.

Az új Ptk. 6:65.§-a szerint az ajánlati kötöttség szabályai a következőképpen alakulnak. Ha az ajánlattevő kötöttségének idejét nem határozza meg, az ajánlati kötöttség megszűnik jelenlevők között tett ajánlat esetén, ha a másik fél az ajánlatot késedelem nélkül el nem fogadja. Távollevők között tett ajánlat esetén annak az időnek az elteltével szűnik meg az ajánlati kötöttség, amelyen belül az ajánlattevő - az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat megtételének módjára tekintettel - a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta. Végezetül megszűnik a másik fél általi visszautasítással is. Megszűnik az ajánlati kötöttség továbbá, ha az ajánlattevő ajánlatát a másik fél elfogadó jognyilatkozatának elküldését megelőzően a másik félhez intézett jognyilatkozatával visszavonja. A hatályossá vált ajánlat azonban nem vonható vissza, ha az ajánlat azt tartalmazza, hogy visszavonhatatlan vagy az ajánlat elfogadására határidőt állapít meg. Ennek megfelelően a bírósági döntésben foglaltak az új Ptk. alapján is érvényesek.

Dr. Kéri Ádám
Ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda