Ismét változik A munka törvénykönyve, itt az új Ptk.

A szabályozást a paradigmaváltáson túl az is jellemzi, hogy számos területen előtérbe helyezi a felek szabad megállapodását, mellyel az adott jogviszonyok kereteit úgy alakíthatják, hogy adott esetben a törvény előírásaitól is eltérhetnek (például a jogi személyek: 3:4). Mivel azonban az eltérés terjedelme sokszor nem világosan kivehető, így nem lehet tudni, hogy a felek keze ténylegesen mennyire van megkötve.

A szabályozás kissé zavaros

Ez tükröződik vissza például a joggyakorlat számára kiadott Dr. Petrik Ferenc által szerkesztett kommentárban is, mely a jogi személyek vonatkozásában kiemeli, hogy a törvény nem ad egyértelmű útmutatást a joggyakorlat számára, mivel a szövegből nem derül ki az eltérés pontos terjedelme, kimaradtak kulcsfontosságú szavak, valamint számos rendelkezés a jogintézmény vonatkozásában feltehetően tévesen került megfogalmazásra. Ennek megfelelően a hatályba lépő rendelkezések közötti összhang megteremtése jogszabály módosítás hiányában a jogalkalmazóra fog hárulni. A jogi személyek egyes típusaival összefüggésben az aggályok tovább fokozódnak. A határozathozatal vonatkozásában például azt mondja a kommentár, hogy az egyesület alapszabálya "feltehetően" eltérhet a törvényi szabályoktól, bár az eltérés lehetősége aligha lenne helyes. A Budapesti Ügyvédi Kamara email-es tájékoztatója pedig csupán arra hívja fel a figyelmet, hogy a kollégáknak különösen kell vigyázniuk. Az új Ptk. által teremtett helyzet így maga a Kánaán lesz a jogászok számára. Előáll ugyanis az a helyzet, hogy az ügyfelek jogász nélkül tényleg semmilyen kérdésben nem fognak tudni tájékozódni. A probléma csupán az, hogy a jogászok tanácsa sem lesz sok esetben használható.

Az Mt. is változik

A Ptk. hatályba lépésével több száz jogszabály is változik, közöttük az új Munka törvénykönyve. A változás lényege az, hogy tovább folyik a munkajog és a polgári jog jogágak közelítése, ami az új Mt. hatályba lépésével kezdődött el. A teljesség igénye nélkül a legfontosabb változások dióhéjban a következők: a módosítás az általános elvekkel kezdődik, amelyekbe a Ptk. vonatkozó elvei bevágásra (behivatkozásra) kerültek.

Megszűnik a rendeltetésellenes joggyakorlás fogalma, helyette a joggal való visszaélés kategóriája kerül bevezetésre. Ezzel összefüggésben amennyiben a joggal való visszaélés nyilatkozat megtagadásában áll, a nyilatkozatot a bíróság bizonyos esetekben pótolhatja.

A személyhez fűződő jogokat a jövőben a munkajog területén személyiségi jogoknak hívjuk, mellyel összefüggésben a törvény a Ptk. szabályait hívja elő.

Változik az írásbeli jognyilatkozatra vonatkozó szabályozás. A jövőben a rendkívüli munkaidő munkáltató általi elrendelése, ügyelet és készenlét esetén a rendelkezésre állás elrendelése, a teljesítménykövetelmény, valamint a teljesítmény tényező a helyben szokásos és általában ismert módon is közzétehető. Az elektronikus dokumentum az új normaszöveg alapján akkor hozzáférhető, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult az átvételt megtagadja, vagy szándékosan megakadályozza.

Bevezeti az Mt. a semmisség körében a Ptk. azon szabályát, miszerint semmis az a megállapodás, ami nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközik. A megtámadhatóság körében pedig már nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette vagy annak kockázatát vállalta.

(A semmisségre vonatkozó legfrissebb munkatörvényi rendelkezéseket a következő linken tekintheti meg a HR Portalon)

A jövőben a 24 hét szülési szabadságból legalább 2 hetet kötelező igénybe venni.

A munkabér késedelmes fizetése esetén pedig megszűnik az a szabály, hogy a késedelembe esés napjától kezdve a törvényben meghatározott mértékű késedelmi kamat jár. Az új szabály alapján az új Ptk. 6:47§ szerinti kamat a felek megállapodása alapján jár.

A vezető állású munkavállaló munkaszerződésére vonatkozó szabályok körében megjelent egy új szabályozási kör, amelyben foglaltaktól nem lehet eltérni. Ezen szabályok általában a gyermekvállaláshoz kapcsolódnak, és az a jellemzőjük, hogy az emberi eddig is azt feltételezte, hogy ez így volt, mivel alapvető jelentőségűek.

Végezetül a munkajogi igény fő szabály szerint 3 év alatt évül el továbbra is, a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére, valamint a személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíj megfizetésére irányuló igény elévülési ideje azonban minimum 5 év lesz.

Dr. Kéri Ádám jogi szakértő
LIGA Szakszervezetek