Szerző: Dr. Poór Ferenc
Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 12 éve

Kétes minőségű képzések - Mikor tréning a tréning?

images

images

"A tréningek jelentős része sablonos, más cím, de azonos tartalom" - tette hozzá -,
hisz jelentős hányaduk licencre, vagy franchise-re alapoz, és minden cégnél ugyanaz valósul meg. Sok képző cég nem veszi figyelembe a hazai "normákat", a "megrendelő" viszonyait, a képzésbe bevontak személyét. Elgondolkodtatott a vélemény, azonban éppen ez a megállapítás ösztökélt arra, hogy továbbra is felnőttképzés magasabb színvonalára, az igényesebb oktató tevékenységre hívjam fel a figyelmet.

A felnőttképzés értékrendje

A felnőttképzésben érintett szervezetek (intézmények, cégek) napjainkban gyakran nem a megfelelő szakkifejezést használják, a szakmai fogalmak pontos értelmezését nem keresik, hanem ha a piacon "jól hangzónak tűnik" egy szó, akkor automatikusan azt használják. Előadót képző tréning helyett "prezentációs tréninget" hirdetnek, pedig a szó magyar értelmező szótár szerinti jelentése az ajándékozás, átadás (valószínű az angol presentation az eredője ennek a szóhasználatnak, pedig ennek szótár szerinti jelentése az értelmező szótáréval azonos!). Pontatlan a szakmai fogalmak használta elég széles körben. Nevezetesen a mai magyar humánpolitikában jelentős személyiség a Nap TV-ben vele készült riportban azt mondta, hogy jelentős a szakmai háttere a humánerőforrás területén, ugyanis korábban neves tréner volt, hisz 100-120 fős csoportoknak tartott tréninget (Nap TV 2007. július 14.). A tréning kiscsoportos, személyközpontú képzési eljárás, tehát frontális módszerrel nem végezhető. Íme az adott szakkifejezés pontatlan használata, mert több tízes nagyságrendű résztvevőnek csak előadást, vagy előadássorozatot lehet tartani, de nem tréninget. ("A tréning és gyakorlata" HR Portal, tréning rovat) Mindenekelőtt a fogalmak pontos használtára, a kifejezések tartalmának megfelelő ismeretére volna szükség, ez ugyanis fontos eleme az igényes felnőttképzésnek, a szakmai színvonal emelésének.

Az igényesség, a színvonalas oktatás, képzés követelménye indokolt, hisz eléggé intő tényező a közeli időben készült PISA felmérés, amely a magyar tanulók felkészültségének szintjét nemzetközi összevetésben alacsony értékűnek találta. A nemzetközi értékrend jelentős feladatokat ró az iskolai oktatásra, ez azonban egyben intő jelzés arra is, hogy felnőttképzésünkben -s ezen belül a tréningekben - a tartalom és a módszertani kultúra minőségének növelésére törekedjünk. Számomra az előbbi gondolatok feltétlen azt sugallják, hogy érdemes kiállni a magasabb képzési követelmények mellett, a hazai "képzési piac" normáinak emelése érdekében. Az iskolán kívüli képzésben az OKJ biztosítja, hogy egységes állami követelmények alapján szerezhessen valaki szakképesítést. Az OKJ-n kívüli képzések, továbbképzések területén pedig nekünk, a képzést szervezőknek, megvalósítóknak kell magasabb minőséget biztosítani, ennek elősegítésére pedig a megrendelőknek szükséges megkövetelni a hatékonyabb, alkalmazásképes tudás nyújtását minden képző szervezet esetében.

Néhány piaci tapasztalat

A Google kereső programban a "tréning" szó megadása nyomán 100 oldalon végeztem keresést, így ezernél több honlap anyaga jelent meg. Megjegyzem, hogy a felkeresett oldalakon több olyan színvonalas képző szervezetet nem találtam, amely ismereteim szerint igényes munkájáról ismert. A "tréner képzés" szó megadása nyomán 770 képzési lehetőség jelenik meg az egy napostól a különböző időtartamú és vegyes tartalmú felkészítések ajánlataként. Ez a szám azt mutatja, hogy a magyar "tréning-piac" méretei túlzóak, még ha ebben a választékban nagy is a tartalmi "tarkaság". Ez a képzési terület már áttekinthetetlen, minőségi megítélése pedig a szakterületen jártas személy számára is kétségekkel teli.

A konkrét információk alapján bizonyos "értékelés kísérlet" lehetséges, de ez az egyes esetekre tudja csak felhívni a figyelmet és a jelentős számú megrendelő részére is csak óvatosságot ajánló tényező lehet. Mindenesetre célszerű volna, ha a képzések, tréningek ajánlatai esetében a döntéshez a felnőttképzésre vonatkozó jogszabályok (törvény) előírásait vizsgálnák az erre illetékesek ("Milyen képzést válasszunk és hogyan?" I-II., HR Portal Tréning rovat).

A tréningről több esetben leírtam álláspontomat ("A tréning és a videotréning", "A tréner és a tréningvezető" HR Portal tréning rovat), azonban a tréning minőségének kérdéséről mégis szükséges szólnom. Felidéződik bennem egy korábbi tréningvezető képzésben résztvevő hallgatóm (aki egy nemzetközi hátterű vállalat műszaki vezetője volt) tapasztalata. Egy képző cég értékesítési tréningjével nagyon elégedett volt és ezt követően hálózati műszaki szolgáltató tevékenységet ellátó munkatársai részére is rendelt tréninget. Az ajánlattal kapott program illeszkedett a célcsoporthoz, a tevékenységi körhöz, azonban amikor bele tekintett a tréning folyamatába azt tapasztalta, hogy az szóról szóra azonos az előző tréninggel. Kifogásolta a nyújtott tartalmat, mondván ő nem ezt rendelte meg, amire a válasz az volt, hogy a csoportnak erre van szüksége, az ő tréningjük ilyen. Ezt a gondolatsort folytatni lehetne, hisz nem ez az egyetlen hozzám eljutott információ a tréninget ajánló cégek egy bizonyos csoportjáról.

Az elektronikus közlemények jelentős köre ajánl tréner képzést ("A tréner és a tréningvezető" HR Portal.hu tréning rovat), indokolt e körben is nyitott szemmel járni, hihetetlen tarkaságot találunk itt is. Jó névnek örvendő, nemzetközi hátterű képző vállalat belső trénerek képzésére tesz ajánlatot, másfél-két napos időtartamban. Néhány tréner képzésre vonatkozó ajánlat egyértelműen fogalmaz: "know-how" átadására kerül sor. Ez lényegében az támasztja alá, hogy nem teljes körű elméleti és gyakorlati felkészítés történik, hanem egy bizonyos tréningre vonatkozóan nyújt eljárást és tartalmat. A tréninget, mint komplex képzési módszert /eljárást/ lejáratja az az ajánlat, amely 10 alkalommal 4-4 órában folyó képzéssel kíván felkészíteni tréning vezetésére. Igaz a "tartalmi" ismertetőből megtudjuk, hogy ebben egy tréninget sajátítanak el a "hallgatók". Lehetne a csaknem 800 ajánlatból az előbbiekhez hasonlókat kiemelni, de csak illusztrálni szerettem volna, hogy nemcsak a megvalósuló tréningek sematikusak, hanem számos képzésre felkészítő alkalom is a 'másoló' munkára ad csak alapot. Nem lehet elvárni cégre, csoportra adaptált képzést, ha a vezetővel az önálló alkotó jellegű oktatói tevékenységet nem sajátíttatták el.

Meggyőződésem, hogy a nyugat-európai országokban lényegesen igényesebb felkészítést végeznek a tréningek vezetésére, a nyugati országokban működő cégek a nálunk elfogadott képzési színvonalra már nem vevők.

Külföldi anyagok adaptálás nélkül

Az utóbbi hetekben szinte az egész országban megjelent egy "taneszköz" ajánlati csomag, amely videofelvételeket (DVD-et), gyakorlatok gyűjteményeit és egy-egy tréning vezetői kézikönyvét, hallgatói jegyzeteit ajánlja, amelyek egy része magyar nyelvű, más része pedig angolul érhető el. Az ajánlat színvonala olyan, hogy a benne foglalt forrásanyagok kiviteli minősége biztosan magas színvonalú, azonban ezek tartamát illetően kérdés, hogy csak fordítás, vagy adaptálás. Az általam megismert ajánló anyag magyarra fordításról tesz említést, a hazai viszonyokra való illesztésről nem esik szó. Az a kérdés vetődik fel bennem, hogy kapunk-e ezekkel a "rangos" eszközökkel segítséget a tréningek minőségének emeléséhez? Visszautalok az előző bekezdésben említettekre, akkor az a gondom, hogy a legkiválóbb anyag is csak akkor használható színvonalasan, ha a képzés vezetője tudja azt adaptálni a hazai, sőt egy adott szervezet, képzési csoport céljainak, követelményének megfelelően. Erre a jelenlegi tréner képzési ajánlatok nyomán nem biztosított a feltétel, félő, hogy az egy-egy séma követésével történő felkészítések sora növekszik csak.

Modellfelvételeket alkalmazunk rendszeresen a képzések során, amelyek a szemléltetést szolgálják, azonban a tréningek esetében egy-egy nagyobb cég tréningjeinek sorozatához a náluk megvalósult korábbi tréningek felvételeit szoktuk felhasználni, esetleg rokon szakterület tréningjeinek képsorait. A hazai - cégen belüli - helyzetet bemutató modell elemzésre alkalmas, a konkrét, hiteles viszonyrendszert mutatja. Ez azonban még nem videotréning! Napjainkban több esetben láttam azt, hogy bizonyos videofelvételek (DVD-k) bemutatásával folyó képzést nevezik videotréningnek, pedig ez esetben nem ez valósul meg, csupán illusztrált előadás, esetleg erre alapozott eszmecsere, maximum workshop. Videotréningről csak akkor beszélhetünk, ha a résztvevők saját tevékenységükről készült felvételek alapján kapnak visszajelzést, erre alapozva történik értékelő, elemző munka. Tehát a megvásárolt magas minőségű felvétel bemutatása nem videotréning, csupán a szemléltetés egy formája!

Aggodalmam további forrása az, hogy az elmúlt évek vezetéssel, értékesítéssel, marketinggel és hasonló témakörökkel foglakozó - eredetiben döntően angol nyelvű - könyvek magyarra fordított anyaga szakmai tekintetben kétségeket hagy. Több esetben tapasztaltam az eredeti könyv és magyar szöveg összevetése során, hogy az szakmai lektorálás nélkül került ki a forgalomba, így a tartalom nem mindig felel meg az eredeti szövegnek. Egy fogalomra utalok csupán. Az angolból rosszul fordított szakmai anyagok alapján a készség fogalom használata lett általános, pedig a tartalmi jegyekből következően adott esetben képességről van szó. Nevezetesen ebben az ajánlatban is a készség fogalmat használják, pedig a ráutaló tényezők a képesség szó használatát indokolnák. Hasonló gondolatok foglalkoztatnak ebben az esetben is, hisz magyarra fordított, az angol gondolkodásmódot követő oktatói kézikönyv, hallgatói jegyzet az adaptálásban járatlan tréningvezető számára tévutat is jelenthet. Egy-egy tréning angol gyakorlati gyűjteményre való felépítése az alkotó tréningvezetésre fel nem készített oktató esetében nagyon sok buktatót rejt magában.

A modellfelvételek, a gyakorlatok felvételei alapján felvetődik, hogy azonosan értelmezhető-e "magyarul" az, ami az angol viszonyokban hiteles. Ez kivált akkor jön felszínre nálam, amikor a testbeszédről készült felvételekről is olvastam az ajánlatban. Az Országos Oktatástechnikai Központ (OOK) és az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központja közös munkával videó-sorozatot készített a középfokú nyelvvizsga követelményeihez a nyolcvanas évek első felében. Az OOK vezető munkatársaként rendszeresen találkoztam külföldi kollégákkal, amikor a nálunk folyó kutató, fejlesztő munka mellett az általunk készített ismerethordozók (médiumok) iránt is érdeklődtek. Újdonság volt - s nem csak hazai tekintetben - ez a nyelvvizsga sorozat, amelynek epizódjait magyar színészek játszották, majd a szinkron anyanyelvi személyekkel készült. A fogadtatás érdekes volt, mert német, orosz, francia kolléga elismeréssel szólt az anyagról, azonban mindig volt egy 'de'. Több ország szakembere egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy nyelvileg korrekt a felvétel sor, azonban a testbeszéd (nemverbális kommunikáció) 'magyar maradt'. Ez foglalkoztat ez esetben is, hisz a testbeszéd - főként a gesztusok - egy nyelvi közeghez illeszkednek, a külföldi kollégák a 'de' kitételnél mindig ezt az eltérést jelezték (a felvételen nem németül, oroszul, franciául gesztikuláltak), hisz a közlemény teljes megértéséhez a nemverbális jelek is hozzájárulnak.

Fontos megjegyeznem, hogy a színvonalas tananyagok nagy segítséget jelentenek a tréningek minőségének növelésében, azonban ehhez nem elég a 'tréner képzés'. Csak akkor alkalmazhatók jó hatásfokkal ezek a tananyagok, ha andragógiai, pszichológiai, módszertani felkészültséggel rendelkező személyek (akik ténylegesen tréningvezető képzést végeztek) használják, illesztik be kellő mérlegeléssel, válogatással a "modelleket" a tréninges képzési folyamatba. Szerintem a most elérhető angol nyelvterületi forrásból származó anyagok, taneszközök csak azok kezében és csak akkor növelik a hazai tréninges képzések szakmai színvonalát, ha megfelelően felkészült személyek alkalmazzák. A pedagógia gyakorlat számtalan példája igazolja, hogy megfelelő módszertani felkészültség hiányában a legjobb taneszközök sem hatékonyak. A kiadó számára az volna az előnyös, ha olyan képzést illesztene a programjába, amellyel a minőségében minden bizonnyal jó taneszközök felhasználására felkészítené a tréninget vezetőket. Az általam képviselt tréningvezető képzést elvégző személyek külön felkészítés nélkül is képesek jól, hatékonyan alkalmazni az ajánlott felvételeket, gyakorlat-gyűjteményeket és a hasonló anyagokat.

Hangsúlyozni kívánom, hogy a tréninges képzés színvonalának növelése csak az igényesebb tréningvezető képzés szélesebb körben való elterjedése esetén lehetséges. A 40 órás, másfél-két napos tréner-képzés alapján nem valósul meg a nagyon indokolt igényesebb tréningek sorozata.

Dr. Poór Ferenc
Follow hrportal_hu on Twitter