Közfoglalkoztatás az elmúlt 15 évben: mire volt jó?

A legfrissebb átfogó elemzést a Hétfa elemző központ végezte az elmúlt bő tíz év, bővebben a szocialista kormányzat közcélú foglalkoztatását jelentő Út a munkához programról (ÚMP). Az egy évvel ezelőtt nyilvánosságra hozott Magyar Munka Terv (MMT) megítélésében a szűk időhatár miatt kutatási eredmények nem állnak rendelkezésre.

A Hétfa elemző központ kutatásában többek között a Magyar Tudományos Akadémia KTI munkatársai vettek részt. Megállapították, hogy az ÚMP a közcélú munka 2000-ben elindított reformjától célját és elemeit tekintve sem különbözött lényegesen. Az ÚMP politikai támogatottsága viszont lényegesen nagyobb volt az elemzők szerint. A konzervatív kormány által elindított 2000-es reformot az akkor ellenzéki MSZP és SZDSZ még egységesen ellenezte, elsősorban amiatt, hogy az a szegényekkel szembeni előítéleten alapul, illetve hatástalan lesz és csak a tartós munkanélküliek élethelyzetét rontja, különösen a hátrányos helyzetű régiókban, ahol nincsenek munkahelyek. Az ÚMP 2008-ban már szocialista javaslatra került az országgyűlés elé. Bevezetését az ellenzéki MDF megszavazta, a Fidesz, a KDNP és az SZDSZ ellene szavazott. Az ellenzéki kritikák azonban két ellentétes irányból érkeztek: az SZDSZ alapvetően a szabályok enyhítését, míg a Fidesz további szigorítást javasolt.

A szocialista párt hátországa 1998 és 2006 között átalakult, megerősödtek a polgármesterek és a 2006-os segélyreform miatt megnövekedett a türelmetlenség a munkanélküliekkel szemben, így a pártvezetés végül beadta a derekát. Ehhez hozzájárulhatott az is, hogy a rendszerváltás sokkjától időben távolodva elhalványult annak belátása, hogy a tartós munkanélküliség külső okok és nem az egyéni magatartás következménye (lásd Gúr Nándorral készített korábbi interjúnkat). Az önkormányzatokat egyfelől túlterheli a közszolgáltatások biztosítása, másfelől eszköztelenek a helyi munkanélküliség illetve az ebből fakadó társadalmi feszültségek kezelésében, a közmunkától ennek megoldását is várhatták - összegzi a kutatás.

Kétséges a Magyar Munka Terv sikere

Az új programról nem találtunk kutatási adatokat. A politikai nyilatkozatoknál fontosabb tények azonban a közcélú munka létszámbővítését mutatják az idei 200 ezer fős tervezett létszámmal. Az idén 47 ezer forintot kereshetnek a közfoglalkoztatottak, Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó szerint jövőre elérhetik a minimálbért, hozzátette: ez is több mint kétszerese a havi 22 ezres segélynek. Az idén 132,2 milliárd forint fordítható a közfoglalkoztatási programokra. A résztvevők kizárólag 6, illetve 8 órás munkában dolgozhatnak.

Cseres-Gergely Zsombor, az MTA KTI tudományos munkatársa a frissen nyilvánosságra hozott Magyar Munka Tervről egy évvel ezelőtt elmondta, célszerűen a munkapiac kritikus pontjaival foglalkozik, azonban a tartós munkanélküliek munkába állítására nem ad meggyőző alternatívát. A korábban megszokottnál alaposabb stratégiát dolgoztak ki, tervbe véve az adminisztrációs terhek csökkentését, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat hatékonyságának növelését és folyamatos értékelését, az adórendszer foglalkoztatás-barát átalakítását, a közlekedési és lakáscélú támogatások felülvizsgálatát, de mindezek sikere a megvalósítás kérdése.

A szakértő úgy látja, kockázatot rejt a tartós munkanélküliek tervezett munkába állítása, mert a munkanélküli ellátó rendszer átalakításával az álláskeresés támogatott időszaka rövidebb lesz, viszont ellátást, vagyis pénzt csak a közmunkával töltött idő ellenében kaphatnak, de ez alatt nem tudnak munkát keresni. Cseres-Gergely Zsombor felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatási eredmények alapján a közmunkában való részvétel csökkenti a munkavállalási esélyeket. Még nem tudni, hogy az MMT eszközei megindíthatják-e a várt változásokat, ha ez nem sikerül, akkor a korábbinál is szorosabb szegénységi csapdát jelenthet az érintett százezreknek. A tervezet nem tér ki az ellátott munkanélküliek közreműködését biztosító, jelenleg nem hatékony szankciókat tartalmazó szabályok módosítására.

Az ÚMP nem adott új esélyt

A Hétfa elemző központ az Út a munkához program megvalósulását vizsgálta, e szerint az adminisztratív adatokon alapuló becslések és a települési interjúk egyaránt arra utalnak, hogy az ÚMP a legrosszabb munkavállalási esélyű tartós munkanélkülieket érte el, de a szervezési kapacitások hiánya miatt a munkalehetőségektől amúgy is távolabb eső, aprófalvakban élőket kevésbé sikerült bevonni. Az ÚMP igénybevétele a várakozások szerint nagy volt és jelentősen nőtt 2009-ben. A bevezetés évében a települések szinte mindegyike és a potenciálisan jogosult tartós munkanélküliek több mint negyede hosszabb-rövidebb ideig részt vett a közcélú foglalkoztatásban.

A program tervezettnél is gyorsabb bővülésének közvetlen oka a felülről nyitott keret és a tartalmi ellenőrzés csaknem teljes hiánya. A települések tág határok között és előnyős feltételekkel használhatták az ÚMP többletforrását a közszolgáltatások bővítésére vagy a bérterhek kiváltására is, és nem volt olyan beépített automatikus korlát, ami akár a fiskális takarékosság akár más foglalkoztatáspolitikai célok forrásigényének biztosítása érdekében gátat szabott volna a lehívott költségvetési támogatás növekedésének.

A közfoglalkoztatási tervek vizsgálata és a települési interjúk is arra utalnak, hogy a tartós munkanélküliek nyílt munkapiacra való visszatérését segítő képzési és szolgáltatási elemek gyengék maradtak. A kvantitatív elemzés eredményei szerint a közcélú foglalkoztatás (sem a korábbi, sem az ÚMP) a tartós munkanélküliség csökkenéséhez nem járul hozzá. Az ÚMP előtt, 2005-től már a legtöbb településen alkalmazott közcélú foglalkoztatást tekintve az is megállapítható, hogy az hosszabb távon (a munkavégző-képesség szinten tartásán keresztül) sem csökkentette a tartós munkanélküliséget.

Az elemzők szerint az önkormányzatok által szervezett hazai közfoglalkoztatási programok nem csökkentik a tartós munkanélküliséget. A nemzetközi tapasztalatok és a hazai kontextus miatt is valószínű, hogy ennek oka nem a program megvalósításában, hanem magában a típusban rejlik. A képzetlen népesség tartósan alacsony foglalkoztatottságához több tényező is hozzájárul: az alacsony termelékenységük, az ehhez képest magas minimálbér, a hazai gazdaság szerkezete, ami a korábbinál jóval kevesebb egyszerű, betanított munkát igényel, illetve a segélyek és más jóléti ellátások demotiváló hatása is. Az önkormányzatok által szervezett munka tartósan és tömegesen egyik tényezőt sem tudja befolyásolni és rövid távon is legfeljebb a munkakereslet időleges növelésére és a motiváció javítására alkalmas.

Kevés az éhség ellen

Nem kétséges, az Orbán-kormány tanult az ÚMP fent összegzett tapasztalataiból. Mivel új utat nem irányzott elő, más eszközökkel is igyekszik támogatni a szegény embereket, a létminimum alá süllyedő családokat. Erre példa az öngondoskodásra irányuló Minden gyerek lakjon jól program, amely szakértők szerint eszközeit tekintve nem jelenthet megoldást az országot terhelő problémára. Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó szerint tavaly az ország 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségében háromszáz településen több mint 15 ezer halmozottan hátrányos helyzetű többgyermekes család számára biztosítottak egész évi zöldség- és fehérjeszükségletüket fedező vetőmagot és kisállatot. Az önkormányzati beszámolók alapján a családok 81 százaléka sikerrel élt a lehetőséggel. A főtanácsadó elmondta: idén 174 millió forintból 15 ezer családot juttatnának ilyen lehetőséghez. Hegedűs Zsuzsa szerint ez is "akkor tud megállni a lábán", ha a családból az egyik szülő munkához jut, erre megoldást jelenthet a közfoglalkoztatás.