Még mindig kevesen használják az e-learninget

Dr. Poór József, egyetemi tanár, a kutatás vezetője szerint "...a válaszadók szervezeteinek nagy része nem alkalmazza az e-learninget: a felhasználóknak csak mindössze 39 százaléka jelezte, hogy ismeri és hasznosítja a módszert. Megemlíthető, hogy egy 2003-as (272 kérdőívet feldolgozó) felmérés is körülbelül 32 százalékos arányban talált e-learninget alkalmazó vállalatot: ez bizony igen kis fejlődés.

Az e-learninget ténylegesen használók körében 61 százalék leginkább belső erőből fejleszti a keretrendszerben lévő tananyagokat, tartalmakat. Jelentős hányadot képvisel még valamilyen külső hazai segítség igénybevétele is, illetve meglepően magas - 32 százalék - a külsős külföldi tartalom átvétele.

Dr. Dobay Péter, egyetemi tanár szerint "...a válaszadóknak több mint a kétharmada esetében a szervezet ingyenes keretrendszert alkalmaz. Továbbá 29 százalékban jelzik, hogy "...a rendszer bevezetésekor nem merült fel semmiféle költség" - ez csak azt jelentheti, hogy a szokásos irodai szoftvertermékekkel oldják meg a tartalom-közvetítést és a visszacsatolást, elveszítve a professzionális keretrendszerek előnyeit." A felmérés szerint 16 százalék esetében csekély félmillió forint alatt maradt a beruházás mértéke, míg újabb 10 százalék esetében fél-egymillió között volt az összeg. Egymillió fölötti, már valóban "projektnek" nevezhető beruházásról csak kevés szervezet számolt be.

Mivel a konkrét összeget firtató kérdésre 32 százalék nem is válaszolt, ez arra utal, hogy lényegében nem jön létre jól elkülönült, komplex informatikai-HR projekt, hanem "csak úgy" elindítanak valamit, aminek költségelszámolása értelemszerűen nem átlátható. A válaszadók 48 százaléka szerint a keretrendszer üzemeltetése a belső munkatársak feladata (nyilván főleg az egyszerűbb alaprendszereknél), míg 29 százaléka válaszolta azt, hogy ezt a feladatot egy külsős hazai vállalkozás végzi. Egyenlő arányban a 3.-4. helyen a külsős külföldi vállalkozás és az "egyéb üzemeltetés" - pl. az adott szervezet európai központja - van.

Dr. Nemeslaki András, egyetemi docens szerint "...az oktatás tartalmára vonatkozó kérdésnél egyenlő részben első helyen 45 százalékot kapott a szakmai munka betanítása és a szakmai munkát segítő célszoftver. Ez megegyezik a nemzetközi trenddel, itt hatékony és célszerű igazán az eLearning - és itt a legnagyobb a szükséges motivációs szint is. Ettől nem sokkal lemaradva második helyre került 42 százalékkal a minősítő jellegű vizsgák, munkaügyi előírások betanítása, míg szintén elég nagy aránnyal a harmadik helyre a munka- és tűzvédelem oktatása került.

Ezeken túlmenően viszonylag elég nagy arányban oktatnak nyelvi készség-fejlesztést, valamint informatikát. A tananyagok legtöbbet használt formátuma: multimédiás- , videó- , szöveges- , prezentáció és interaktív formátumú anyagok.

Kurucz Eszter kutató szerint az e-learning-gel kapcsolatos tervekre leginkább a folyamatos fejlesztés igénye (akár tartalmilag is), a meglévő rendszer bővítése, valamint a felhasználók igényeihez való igazítás volt a jellemző. Emellett fontos szerepet kapnak a tartalmi fejlesztések, a megjelenés finomítása és a vezetői képzések támogatása e-learning modulokkal.