Nem a pénz a legfontosabb az álláskeresőknek
A Jobinfo és a KutatóCentrum közös felmérést készített 2008 februárjában az állásportál regisztrált tagjai között, melyben az álláskeresési szokásokat és a kapcsolódó attitűdöket vizsgálták. A kutatás eredményei alapján Mohai Ágnes, a Jobinfo értékesítési vezetője beszélt tapasztalatairól.
- A HR szakemberek, munkaadók számára mindig nehéz kérdés, hogy hol, milyen médiumokban érdemes hirdetniük az egyes pozíciókat. Mit tanácsolna az ő számukra?
- Az internet mellett a vállalatoknak más csatornákat is érdemes kipróbálniuk, hiszen a kutatásból kiderült, hogy a siker érdekében az álláskeresők jellemzően legalább két csatornát igénybe vesznek. A megkérdezettek 96 százaléka keres az interneten állást - mivel a kutatást a Jobinfo regisztrált tagjai között végeztük, így ez az adat valójában nem meglepő. Ugyanakkor sokkal érdekesebb eredmény az, hogy a válaszadók 59 százaléka napilapokban és hirdetési újságokban is átböngészi az ajánlatokat, emellett 34 százalék még közvetítő-, illetve fejvadász cégek segítségét is kéri.
- Van különbség munkakör tekintetében a között, hogy hol érdemes hirdetni?
- A hirdetett pozíció természetesen meghatározó a csatornák kiválasztásakor. Közvetítő cégekhez például leginkább a közép- vagy felsővezetői posztra pályázók fordulnak, míg a napilapokat inkább a hagyományos, 8 órás munkát keresők forgatják. Emellett érdemes önéletrajz-adatbázisokban is keresni a megfelelő jelöltet. A kutatásban résztvevők 57 százaléka - elsősorban a 19-39 évesek - már regisztrált hasonló adatbázisba, így ilyen módon sok jó jelöltre bukkanhatnak a vállalatok.
- Melyek azok az információk, amelyeket a munkavállalók mindenképpen tudni szeretnének, mielőtt megpályáznak egy állást? Mit érdemes beleírni egy álláshirdetésbe?
- A legtöbb ajánlatban megtalálhatóak a pályázóval szembeni elvárások, ugyanakkor a feladatok részletezésére vagy a munkavégzés helyének megjelölésére már sokan nem fordítanak gondot, pedig az álláskeresők számára ezek is nagyon fontos szempontok. Ezen tényezők szerepe még a fizetést és a cég által kínált lehetőségeket is megelőzik. A munkavégzés pontos helyének megjelölését például a megkérdezettek 97,4 százaléka ítélte fontosnak.
- Ezek szerint a munkaadóknak a munkavégzés helyét mindenképpen érdemes feltüntetniük az álláshirdetésekben...
- Így van. Leginkább egyébként a nők és az alacsonyabb beosztásúak számára lényeges ez az információ. A nők 80 százaléka és az alkalmazotti pozíciót megpályázók 78 százaléka nevezte nagyon fontosnak a munkavégzés helyét, míg a férfiak 70, a felsővezetők 66 százaléka nyilatkozott ugyanígy. Ennek persze az is oka, hogy a nők a család miatt kevésbé mobilak, míg a 8 órában dolgozóknak egy alacsonyabb fizetésért nem is minden esetben éri meg vállalni a költözködést. A munkavégzés helyének szerepét egyébként az is jól jellemzi, hogy a keresési kritériumok közt a területi bontás a legfontosabb. Ennek megfelelően a Jobinfónál például már város szerint is szűkíthetik az álláskeresők az ajánlatokat. Ez egyébként nemcsak nekik jó, de a HR szakemberek, munkaadók toborzási hatékonyságát is segíti, hiszen a pontosabb szűkítés miatt csökken a kevésbé átgondolt, vagy téves pályázatok száma.
- A keresés során a munkavégzés helye mellett még jellemzően milyen kritériumok alapján szűkítenek az álláskeresők?
- A második helyre a meghirdetett pozíció kategóriája, míg harmadik helyre a fizetés került. Előbbivel nincs is gond, hiszen a legtöbb munkaadó ezt meghatározza a hirdetésben, ugyanakkor a fizetésekről már nem szívesen beszélnek. A pályázók számára azonban ez egy lényeges szempont, ezért legalább sávosan meg kellene határozni. Ezzel egyébként a munkaadók szintén megkönnyíthetnék a toborzás folyamatát, hiszen sok esetben éppen a bér körüli egyezkedésnél bukik meg egy új munkatárs felvétele.
- Arra vonatkozóan tudna adatot mondani, hogy jellemzően mennyi ideig tart egy megfelelő pozíció megtalálása?
- Sajnos a válaszadók 17 százalékának fél évnél is több időre volt szüksége az elhelyezkedéshez. Az első egy hónapban a beosztottak és pályakezdők jellemzően nehezebben találnak munkát, míg a legutóbbi álláskereséskor a felsővezetők 33, a cégvezetők 37 százaléka 30 napon belül sikeresen elhelyezkedett. De a pályázók és munkaadók egymásra találását az online állásportálok, mint amilyen a Jobinfo is, nagyban megkönnyítik.
Álláskeresési kritériumok fontossága beosztás szerint >>> Részletekért kattintson a képre! <<<<
A kutatás háttere
A felmérést a KutatóCentrum (kutatocentrum.hu)2008 februárjában, a Jobinfo.hu regisztrált tagjai közt, 27 000 fő online megkérdezésével végezte. A teljes tanulmányt a KutatóCetrum értékesíti. A felmérést 2008 szeptemberében folytatják.
- Az internet mellett a vállalatoknak más csatornákat is érdemes kipróbálniuk, hiszen a kutatásból kiderült, hogy a siker érdekében az álláskeresők jellemzően legalább két csatornát igénybe vesznek. A megkérdezettek 96 százaléka keres az interneten állást - mivel a kutatást a Jobinfo regisztrált tagjai között végeztük, így ez az adat valójában nem meglepő. Ugyanakkor sokkal érdekesebb eredmény az, hogy a válaszadók 59 százaléka napilapokban és hirdetési újságokban is átböngészi az ajánlatokat, emellett 34 százalék még közvetítő-, illetve fejvadász cégek segítségét is kéri.
- Van különbség munkakör tekintetében a között, hogy hol érdemes hirdetni?
- A hirdetett pozíció természetesen meghatározó a csatornák kiválasztásakor. Közvetítő cégekhez például leginkább a közép- vagy felsővezetői posztra pályázók fordulnak, míg a napilapokat inkább a hagyományos, 8 órás munkát keresők forgatják. Emellett érdemes önéletrajz-adatbázisokban is keresni a megfelelő jelöltet. A kutatásban résztvevők 57 százaléka - elsősorban a 19-39 évesek - már regisztrált hasonló adatbázisba, így ilyen módon sok jó jelöltre bukkanhatnak a vállalatok.
- Melyek azok az információk, amelyeket a munkavállalók mindenképpen tudni szeretnének, mielőtt megpályáznak egy állást? Mit érdemes beleírni egy álláshirdetésbe?
- A legtöbb ajánlatban megtalálhatóak a pályázóval szembeni elvárások, ugyanakkor a feladatok részletezésére vagy a munkavégzés helyének megjelölésére már sokan nem fordítanak gondot, pedig az álláskeresők számára ezek is nagyon fontos szempontok. Ezen tényezők szerepe még a fizetést és a cég által kínált lehetőségeket is megelőzik. A munkavégzés pontos helyének megjelölését például a megkérdezettek 97,4 százaléka ítélte fontosnak.
- Ezek szerint a munkaadóknak a munkavégzés helyét mindenképpen érdemes feltüntetniük az álláshirdetésekben...
- Így van. Leginkább egyébként a nők és az alacsonyabb beosztásúak számára lényeges ez az információ. A nők 80 százaléka és az alkalmazotti pozíciót megpályázók 78 százaléka nevezte nagyon fontosnak a munkavégzés helyét, míg a férfiak 70, a felsővezetők 66 százaléka nyilatkozott ugyanígy. Ennek persze az is oka, hogy a nők a család miatt kevésbé mobilak, míg a 8 órában dolgozóknak egy alacsonyabb fizetésért nem is minden esetben éri meg vállalni a költözködést. A munkavégzés helyének szerepét egyébként az is jól jellemzi, hogy a keresési kritériumok közt a területi bontás a legfontosabb. Ennek megfelelően a Jobinfónál például már város szerint is szűkíthetik az álláskeresők az ajánlatokat. Ez egyébként nemcsak nekik jó, de a HR szakemberek, munkaadók toborzási hatékonyságát is segíti, hiszen a pontosabb szűkítés miatt csökken a kevésbé átgondolt, vagy téves pályázatok száma.
- A keresés során a munkavégzés helye mellett még jellemzően milyen kritériumok alapján szűkítenek az álláskeresők?
- A második helyre a meghirdetett pozíció kategóriája, míg harmadik helyre a fizetés került. Előbbivel nincs is gond, hiszen a legtöbb munkaadó ezt meghatározza a hirdetésben, ugyanakkor a fizetésekről már nem szívesen beszélnek. A pályázók számára azonban ez egy lényeges szempont, ezért legalább sávosan meg kellene határozni. Ezzel egyébként a munkaadók szintén megkönnyíthetnék a toborzás folyamatát, hiszen sok esetben éppen a bér körüli egyezkedésnél bukik meg egy új munkatárs felvétele.
- Arra vonatkozóan tudna adatot mondani, hogy jellemzően mennyi ideig tart egy megfelelő pozíció megtalálása?
- Sajnos a válaszadók 17 százalékának fél évnél is több időre volt szüksége az elhelyezkedéshez. Az első egy hónapban a beosztottak és pályakezdők jellemzően nehezebben találnak munkát, míg a legutóbbi álláskereséskor a felsővezetők 33, a cégvezetők 37 százaléka 30 napon belül sikeresen elhelyezkedett. De a pályázók és munkaadók egymásra találását az online állásportálok, mint amilyen a Jobinfo is, nagyban megkönnyítik.
Álláskeresési kritériumok fontossága beosztás szerint >>> Részletekért kattintson a képre! <<<<
A kutatás háttere
A felmérést a KutatóCentrum (kutatocentrum.hu)2008 februárjában, a Jobinfo.hu regisztrált tagjai közt, 27 000 fő online megkérdezésével végezte. A teljes tanulmányt a KutatóCetrum értékesíti. A felmérést 2008 szeptemberében folytatják.
- 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.
Részletek
Jegyek
- 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
További cikkek
Jégkorszak a munkaerőpiacon: se elbocsátás, se felvétel, se előléptetés
Mintha jégpáncél borítaná az amerikai munkaerőpiacot: hónapok óta alacsony a toborzás és az elbocsátások száma, a dolgozók pedig úgy érzik,... Teljes cikk
Közel 1000 pályázót hozott be ez a toborzási kampány - esettanulmány
„Százból öt! Te benne vagy?” Ezzel a címmel indított tavaly októberben toborzási kampányt a HungaroControl. A cél legalább 700 jelentkező... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Az álláskeresők száma a magyar vármegyékben - grafikon 2 hete
- Felmérés: egyre több álláshirdetés említi az AI-t, de kontextus nélkül 2 hete
- Felpörgeti a toborzást a CATL Debrecenben – duplájára nőhet a dolgozói létszám 3 hete
- Fluktuációs kihívásokkal küzd a kékgalléros munkaerőpiac 4 hete
- Toborzási roham a BMW-gyárban – ekkora bért kínálnak a kezdőknek 1 hónapja
- Számos nemzetközi pozíciót költöztet Budapestre az UNICEF 1 hónapja
- BMW, Lego, Suzuki: toborzás és képzés az automatizálás árnyékában 2 hónapja
- Képzések: ingyenes és online tanfolyamok, felnőttképzési lehetőségek 2 hónapja
- Felmondani az öregek szoktak, a Z generáció csak simán nem megy be többet 2 hónapja
- Több mint 40 új munkatársat keres a Revolut Magyarországon 2 hónapja
- A HR a láthatatlan ragasztó - így látják a szakmát az ügyvezetők 2 hónapja


Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?