Mészáros Etelka Szerző: Mészáros Etelka Megjelent: 4 éve

Nézze meg, Ön vajon több időt tölt-e munkával mint az átlag

A nemek közötti munkamegosztás hagyományos modellje általánosságban úgy írható le, hogy a nők az otthoni, illetve a ház körüli tevékenységeket, valamint a gyermekek és az idősek gondozását végezték, míg a férfiak feladata a „kenyérkeresés” volt. Ez a megfogalmazás korlátozott mértékben, de a hazai viszonyokra is igaz volt: ugyanis a nők kisebb hányada a XX. század második felét megelőzően is vállalt fizetett munkát, ugyanakkor a nagyarányú („tömeges”) munkaerő-piaci belépésükre csak az 1950-es évektől került sor. Hogyan alakult az elmúlt fél évszázadban munkaidő, mely tényezők alakítják a munkavégzés idejét, a munkaórák számát és hol tartunk ma? Kérdésünkre Sebők Csilla, a Budapesti Corvinus Egyetem e témával foglalkozó doktorjelöltje válaszolt.

images

images

Munkaidő és befolyásoló tényezői a múltban és a jelenben

A munkával töltött idő változása nem független a gazdasági-politikai-társadalmi folyamatok alakulásától. A KSH időmérleg-felvételei alapján lehetőségünk van a főfoglalkozású munkára fordított idő és a társadalmi változások trendjei közötti összefüggések megismerésére.

Az időmérleg-felvétel egy adott nap 24 órája alatt végzett tevékenységekről, illetve az azokra fordított időtartamokról nyújt információt. Az adatgyűjtés úgynevezett időmérleg naplóval történik, amely valójában egy táblázat, melyben időrendi sorrendben az egymást követő tevékenységek, illetve hozzájuk kapcsolódó kiegészítő információk kerülnek lejegyzésre. Magyarországon a legutóbbi időmérleg-felvétel 2009-2010-ben került lekérdezésre, azt megelőzően pedig 1999-2000-ben.


Természetesen a munkaidőre vonatkozó adatok értelmezésénél a hivatalos munkaidő állami szabályozását nem lehet figyelmen kívül hagyni, az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent a kötelező munkaidő hossza. A jelenleg általánosnak tekinthető ötnapos, heti 40 órás munkahét 1984 óta van érvényben. A munkaidő szabályozást érintő legutóbbi kormányzati intézkedésre - a gazdasági válság negatív hatásainak a kezelésére - 2009-ben került sor, habár az igénybevétel nem volt kötelező.

Az elmúlt fél évszázadban a munkaidő alakulását a foglalkoztatottak arányának gazdasági ágazatok szerinti változása is jelentősen befolyásolta. Például a mezőgazdaságban a napi munkaidő tradicionálisan hosszúnak számított, azonban az ágazat folyamatos visszaszorulása, illetve modernizálódása hozzájárult a népesség napi átlagos főfoglalkozású munkaidejének a megrövidüléséhez. Itt fontos megemlíteni a jövedelem-kiegészítő munkával töltött idő visszaesését is, amely elsősorban a saját gazdaságban végzett mezőgazdasági munkát érintette – tudtuk meg Sebők Csillától. Emellett a szolgáltatói szektor permanens bővülése is megfigyelhető, ahol az ágazat dolgozóinak a munkaideje és -rendje egyre gyakrabban atipikus, azaz eltérő a nappali, napi 8 órás foglalkoztatástól. Az ágazatok összetétele mellett az elmúlt évtizedekben a foglalkozások megoszlása is változott, a fizikai munkakörökben foglalkoztatottak száma csökkent, a szellemi foglalkozásúak létszáma nőtt. A munkaidő tekintetében e tényezők szintén a főfoglalkozású munkára fordított idő csökkenését eredményezték.

A magyar adatok értelmezésénél a munkaerőpiac fentiekben említett - és globálisnak tekinthető - trendjei mellett figyelembe kell venni a családtámogatási rendszer változását is, amely az elmúlt évtized során lehetővé tette az egyes gyermektámogatások melletti részmunkaidős munkavállalás lehetőségét.

Kortól is függ

Az 1999-2000. és a 2009-2010. évek vonatkozásában érdemes még kiemelni a munkaerőpiac szereplőire vonatkozóan kettő, életkorral kapcsolatos változást. Egyfelől elmondható, hogy a 25 év alatti korosztály foglalkoztatása számottevően visszaesett, mert a korcsoportban jelentősen megnőtt a nappali tagozaton tanulók aránya, illetve magasabb lett a munkanélküliek hányada is az ezredforduló éveihez képest. Másfelől az idősebb korcsoportok munkavégzésére a nyugdíjazási szabályozás és gyakorlat változásai voltak jelentős hatással. A nyugdíjba vonulási korhatár több lépcsőben való emelése, illetve a korhatár előtti öregségi nyugdíjazási formák vonzerejének a csökkenése mindenekelőtt az 55-59 éves nők munkaerő-piaci részvételét növelte és a nyugdíjba vonulásuk időpontját későbbre tolta. Ennek eredményeképpen e korcsoport főfoglalkozású munkával töltött napi átlagideje megduplázódott.

416 és 460 perc – ennyit dolgoznak a nők és a férfiak

Összességében a 15-84 éves népesség körében 2009-2010-ben főfoglalkozású munkát megközelítőleg ugyanannyian végeztek, mint tíz évvel ezelőtt (a férfiak 37 százaléka dolgozott 1999-2000-ben és 37,8 százalékuk 2009-2010-ben, a nőknek 26,6 illetve 27,2 százaléka), azonban a dolgozók munkaidejének a hossza átlagosan 30 perccel rövidebb lett (a férfiaknál a ledolgozott munkaidő napi átlagban 491 perc volt 1999-2000-ben és 460 perc 2009-2010-ben, a nőknél a megfelelő értékek 446 perc, illetve 416 perc).

A nők munkába állása 1949-től folyamatosan növekedett: 1949-ben száz aktív kereső közül még 29 százalék volt nő, 71 százalék férfi, 1970-re az arányok kiegyenlítettebbé váltak, a foglalkoztatottak közül 41 százalék nő és 59 százalék férfi. Az 1980-as évek elején a 15-54 éves nők foglalkoztatottsága 73 százalék körüli volt és a munkaerőpiacon nem voltak rugalmas és alternatív foglalkoztatási formák.

A női vezetők munkaideje a leghosszabb

Általánosságban elmondható, hogy a nők esetében a munkaidő hosszát befolyásolja a családi állapot, ugyanis a nem házasok nagyobb eséllyel kerülnek be a leghosszabb munkaidőt teljesítők csoportjába. Emellett a foglalkozás hatása is jelentős a munkavégzés időtartamára. A kereskedelmi-szolgáltatási foglalkozású és a vezető beosztású nők munkaideje nemcsak napjainkban, de már tíz évvel ezelőtt is a leghosszabb volt. Ehhez képest új tendenciának számít, hogy az éjszakai (este 10 óra utáni) munkavégzés a munkaidő meghosszabbodásával jár, tehát ezek az állások nem csak a munkavégzés ideje, hanem hossza szerint is kedvezőtlennek tekinthetőek.

Sok munka kevés szabadidő

A munkaidő meghosszabbodása azt is jelenti, hogy a napi 24 órából valamely tevékenység(ek)re kevesebb időt lehet fordítani. A leghosszabb főfoglalkozású munkaidőben dolgozó nőknél mind a szabadidő, mind a fiziológiai tevékenységek (alvás, étkezés, tisztálkodás) ideje jelentősen megrövidül. Ezért ezek az időtöltési jellegzetességek kevésbé magyarázhatóak egyéni választásokkal, sokkal inkább egy beszűkült időkeretben a feladatok szükségszerű ellátásáról lehet szó. E tendencia még erőteljesebb, ha gyermek(ek)ről is gondoskodni kell a családban.

Emellett az elmúlt fél évszázad kutatásai azt mutatják, hogy a nők erősödő munkaerő-piaci részvétele a családon belüli munkamegosztás mintázatát nem alakította át radikálisan. A férfiak otthoni tevékenységekre fordított idejének a növekedése ellenére a nők továbbra is számottevően több időt töltenek házimunkával és a gyermekek ellátásával. Ugyanakkor a férfiakkal kapcsolatos elvárások változása a gyermeknevelés területére is kiterjed, azaz a közvélekedés a szülői feladatokban aktívabb szerepvállalást igényel tőlük.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Száz euróval emelik a minimálbért Franciaországban

Megemelik a minimálbért, továbbá ezentúl az 1200 eurós nyugdíj után fizetendő járulékokat csak a 2000 euró feletti juttatásnál kell megfizetni... Teljes cikk

Kovács Imre bekerült a Rail Cargo Group igazgatóságába

Kovács Imrét, a Rail Cargo Hungaria (RCH) Zrt. elnök-vezérigazgatóját a Rail Cargo Austria AG igazgatósági tagjává nevezte ki az ÖBB (Osztrák... Teljes cikk

Kedden is folytatódnak a szakszervezetek forgalomlassító akciói

Eltorlaszolhatják a gyárkapukat is, és felkeresnék egyenként a fideszes képviselőket a túlóratörvény ellen tiltakozva. Teljes cikk

Novemberben stagnált a munkanélküliség Csehországban

A munkaügyi hivatal jelentése szerint a munkanélküliség novemberben 2,8 százalékos volt, ami megfelel az októberi szintnek. Egy éve, 2017... Teljes cikk

Fennakadásokat okozott a vasutassztrájk Németországban

Fennakadásokat okozott Németországban a közúti és a vasúti közlekedésben a vasutasok szakszervezetének hétfő reggeli sztrájkja. Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár