Nézze meg, Ön vajon több időt tölt-e munkával mint az átlag
A nemek közötti munkamegosztás hagyományos modellje általánosságban úgy írható le, hogy a nők az otthoni, illetve a ház körüli tevékenységeket, valamint a gyermekek és az idősek gondozását végezték, míg a férfiak feladata a „kenyérkeresés” volt. Ez a megfogalmazás korlátozott mértékben, de a hazai viszonyokra is igaz volt: ugyanis a nők kisebb hányada a XX. század második felét megelőzően is vállalt fizetett munkát, ugyanakkor a nagyarányú („tömeges”) munkaerő-piaci belépésükre csak az 1950-es évektől került sor. Hogyan alakult az elmúlt fél évszázadban munkaidő, mely tényezők alakítják a munkavégzés idejét, a munkaórák számát és hol tartunk ma? Kérdésünkre Sebők Csilla, a Budapesti Corvinus Egyetem e témával foglalkozó doktorjelöltje válaszolt.
A munkával töltött idő változása nem független a gazdasági-politikai-társadalmi folyamatok alakulásától. A KSH időmérleg-felvételei alapján lehetőségünk van a főfoglalkozású munkára fordított idő és a társadalmi változások trendjei közötti összefüggések megismerésére.
Természetesen a munkaidőre vonatkozó adatok értelmezésénél a hivatalos munkaidő állami szabályozását nem lehet figyelmen kívül hagyni, az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent a kötelező munkaidő hossza. A jelenleg általánosnak tekinthető ötnapos, heti 40 órás munkahét 1984 óta van érvényben. A munkaidő szabályozást érintő legutóbbi kormányzati intézkedésre - a gazdasági válság negatív hatásainak a kezelésére - 2009-ben került sor, habár az igénybevétel nem volt kötelező.
Az elmúlt fél évszázadban a munkaidő alakulását a foglalkoztatottak arányának gazdasági ágazatok szerinti változása is jelentősen befolyásolta. Például a mezőgazdaságban a napi munkaidő tradicionálisan hosszúnak számított, azonban az ágazat folyamatos visszaszorulása, illetve modernizálódása hozzájárult a népesség napi átlagos főfoglalkozású munkaidejének a megrövidüléséhez. Itt fontos megemlíteni a jövedelem-kiegészítő munkával töltött idő visszaesését is, amely elsősorban a saját gazdaságban végzett mezőgazdasági munkát érintette – tudtuk meg Sebők Csillától. Emellett a szolgáltatói szektor permanens bővülése is megfigyelhető, ahol az ágazat dolgozóinak a munkaideje és -rendje egyre gyakrabban atipikus, azaz eltérő a nappali, napi 8 órás foglalkoztatástól. Az ágazatok összetétele mellett az elmúlt évtizedekben a foglalkozások megoszlása is változott, a fizikai munkakörökben foglalkoztatottak száma csökkent, a szellemi foglalkozásúak létszáma nőtt. A munkaidő tekintetében e tényezők szintén a főfoglalkozású munkára fordított idő csökkenését eredményezték.
A magyar adatok értelmezésénél a munkaerőpiac fentiekben említett - és globálisnak tekinthető - trendjei mellett figyelembe kell venni a családtámogatási rendszer változását is, amely az elmúlt évtized során lehetővé tette az egyes gyermektámogatások melletti részmunkaidős munkavállalás lehetőségét.
Kortól is függ
Az 1999-2000. és a 2009-2010. évek vonatkozásában érdemes még kiemelni a munkaerőpiac szereplőire vonatkozóan kettő, életkorral kapcsolatos változást. Egyfelől elmondható, hogy a 25 év alatti korosztály foglalkoztatása számottevően visszaesett, mert a korcsoportban jelentősen megnőtt a nappali tagozaton tanulók aránya, illetve magasabb lett a munkanélküliek hányada is az ezredforduló éveihez képest. Másfelől az idősebb korcsoportok munkavégzésére a nyugdíjazási szabályozás és gyakorlat változásai voltak jelentős hatással. A nyugdíjba vonulási korhatár több lépcsőben való emelése, illetve a korhatár előtti öregségi nyugdíjazási formák vonzerejének a csökkenése mindenekelőtt az 55-59 éves nők munkaerő-piaci részvételét növelte és a nyugdíjba vonulásuk időpontját későbbre tolta. Ennek eredményeképpen e korcsoport főfoglalkozású munkával töltött napi átlagideje megduplázódott.
416 és 460 perc – ennyit dolgoznak a nők és a férfiak
Összességében a 15-84 éves népesség körében 2009-2010-ben főfoglalkozású munkát megközelítőleg ugyanannyian végeztek, mint tíz évvel ezelőtt (a férfiak 37 százaléka dolgozott 1999-2000-ben és 37,8 százalékuk 2009-2010-ben, a nőknek 26,6 illetve 27,2 százaléka), azonban a dolgozók munkaidejének a hossza átlagosan 30 perccel rövidebb lett (a férfiaknál a ledolgozott munkaidő napi átlagban 491 perc volt 1999-2000-ben és 460 perc 2009-2010-ben, a nőknél a megfelelő értékek 446 perc, illetve 416 perc).
A nők munkába állása 1949-től folyamatosan növekedett: 1949-ben száz aktív kereső közül még 29 százalék volt nő, 71 százalék férfi, 1970-re az arányok kiegyenlítettebbé váltak, a foglalkoztatottak közül 41 százalék nő és 59 százalék férfi. Az 1980-as évek elején a 15-54 éves nők foglalkoztatottsága 73 százalék körüli volt és a munkaerőpiacon nem voltak rugalmas és alternatív foglalkoztatási formák.
A női vezetők munkaideje a leghosszabb
Általánosságban elmondható, hogy a nők esetében a munkaidő hosszát befolyásolja a családi állapot, ugyanis a nem házasok nagyobb eséllyel kerülnek be a leghosszabb munkaidőt teljesítők csoportjába. Emellett a foglalkozás hatása is jelentős a munkavégzés időtartamára. A kereskedelmi-szolgáltatási foglalkozású és a vezető beosztású nők munkaideje nemcsak napjainkban, de már tíz évvel ezelőtt is a leghosszabb volt. Ehhez képest új tendenciának számít, hogy az éjszakai (este 10 óra utáni) munkavégzés a munkaidő meghosszabbodásával jár, tehát ezek az állások nem csak a munkavégzés ideje, hanem hossza szerint is kedvezőtlennek tekinthetőek.
Sok munka kevés szabadidő
A munkaidő meghosszabbodása azt is jelenti, hogy a napi 24 órából valamely tevékenység(ek)re kevesebb időt lehet fordítani. A leghosszabb főfoglalkozású munkaidőben dolgozó nőknél mind a szabadidő, mind a fiziológiai tevékenységek (alvás, étkezés, tisztálkodás) ideje jelentősen megrövidül. Ezért ezek az időtöltési jellegzetességek kevésbé magyarázhatóak egyéni választásokkal, sokkal inkább egy beszűkült időkeretben a feladatok szükségszerű ellátásáról lehet szó. E tendencia még erőteljesebb, ha gyermek(ek)ről is gondoskodni kell a családban.
Emellett az elmúlt fél évszázad kutatásai azt mutatják, hogy a nők erősödő munkaerő-piaci részvétele a családon belüli munkamegosztás mintázatát nem alakította át radikálisan. A férfiak otthoni tevékenységekre fordított idejének a növekedése ellenére a nők továbbra is számottevően több időt töltenek házimunkával és a gyermekek ellátásával. Ugyanakkor a férfiakkal kapcsolatos elvárások változása a gyermeknevelés területére is kiterjed, azaz a közvélekedés a szülői feladatokban aktívabb szerepvállalást igényel tőlük.
- 2023.05.31Jövő Vezetője Díj - nevezés Keressük a Jövő vezetőit, segíts megtalálni őket! A közép- és felsővezetők elismerését célzó ‘Jövő vezetője’ díj idén is kiosztásra kerül. Nevezd a vezetődet!
Részletek
Jegyek
- 2023.06.06Napi, heti pihenőidő és az új visszaélés-bejelentési törvény A workshop második felében azzal foglalkozunk, hogy az Európai Unió Bírósága 2023. márciusában egy magyar ügy kapcsán kimondta, hogy a heti és a napi pihenőidőt elkülönítve kell kiadni. Ez a magyar „általános munkarend” alapulvételével azt jelenti, hogy a szombati és vasárnapi naptári napokra eső heti két pihenőnap előtt kell kiadni a 11 órás napi pihenőidőt, tehát péntek 13.00 óra után munka már nem végezhető.
Részletek
Jegyek
- 2023.06.27IFRS Halasztott adó képzés Élő, interaktív, online képzés a nemzetközi beszámolókészítési elvek szerint az adózás számviteli kezeléséről. Fő cél: - a halasztott adó fogalmának megismertetése: mitől halasztott? - a halasztott adó elszámolásának célja és jelentősége - a számítás esetei és gyakorlati példákon keresztüli bemutatása.
Részletek
Jegyek
A Covid-19-világjárványon kívül is számos krízis nehezítette a szervezetek életét az elmúlt években – a munkavállalók megtartása és... Teljes cikk
Egy kis piaci kitekintés után tért vissza a Danone-hoz HR vezetőként. Úgy véli a HR-nek meg kell találnia a munkaerőpiac új mozgatórugóit, a... Teljes cikk
A vezetővel való általános rossz kapcsolat, az elismerés hiánya és a túl sok stressz vezet a legtöbb esetben felmondáshoz a szellemi munkát végzők körében. Teljes cikk
- Hatezerrel nőtt a külföldön dolgozók száma - megérkeztek a foglalkoztatottsági adatok 2 napja
- A vártnál jobban csökkent a munkanélküliség áprilisban Lengyelországban 3 napja
- A 25-49 éves nők foglalkoztatási rátájának alakulása Magyarországon 3 napja
- Munkaerő-megtartás - a középvezetők kihívásai 3 napja
- Diákmunkásokkal csökkenthetik költségeiket a cégek 4 napja
- A négynapos munkarend bevezetése munkajogi szemmel 6 napja
- A vezetők több mint fele kiégettnek érzi magát - de mi lehet az ellenszer? 7 napja
- Itt a helyed! - csalogató kisfilmmel toboroz a Hankook 2 hete
- A női vezetők érzékenysége jobb hellyé teheti a világot 2 hete
- Stagnált a munkanélküliség márciusban az OECD-országokban 2 hete
- Állásidő, túlóra, készenlét: mikor mit fizet a munkaadó? 2 hete