Szerző: Barna Eszter
Megjelent: 2 éve

Mars-kutató, fizikus, programozó - soha nem érezte hátránynak a szakmájában, hogy nő

Pál Bernadett számára természetes volt, hogy fizikusnak tanul. Mára nemzetközi együttműködésekben kutat, jelenleg éppen disszertációt ír, a védés után pár évig Japánban tervezi építeni a kutatói kapcsolatokat. Miközben népszerűsíti a tudományt szeptember 29-30-án a Brain Bar rendezvényén. Soha nem érezte hátránynak a szakmában, hogy nő, sőt mint mondta a Csillagdában van baba-mama szoba, és nyitottak a különleges munkarendre is, ha egy kutatónőnek gyereke születik. Egyébként is, „az a jó a kutatásban, hogy minden nap szombat, és az a rossz, hogy a kutatók szombaton is dolgoznak”.

Pál Bernadett, Mars-kutató-

Miért éppen a Mars? 

A programozás a nagy szerelmem, az egyetemen fizika szakon tanultam, ahol egy csillagászati bevezető óránkon mutattak fotókat a Titánról. Lenyűgözött, hogy egy másik égitest felszínéről látunk fényképeket, így amikor a szakdolgozatom témájának kiválasztására került sor, újra előjött az akkori mély benyomás. A planetológiai érdeklődés miatt pedig a tanárom Kereszturi Ákoshoz (Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont-a szerk.) irányított. Ő felvetette, hogy fizikus szakdolgozóként folyékony vizet lehetne modellezni a Marson, lenne-e hozzá kedvem. Így lyukadtam ki a Marsnál, tulajdonképpen belesodródtam a témába. 

Hogyan kapcsolódott össze a programozás, a fizika, a csillagászat egy egésszé? 

Engem már középiskolában megmozgatott a programozás hobbi szinten, nagyon egyszerű játékokat fejlesztettem. Fizika szakon pedig mindenkinek kötelező volt programozást tanulni, én ráadásul az összes szabadon választható kreditet felvettem, ami ehhez kapcsolódott, és minden lehetséges programozási nyelvet megtanultam, amit az ELTE-n oktattak. A csillagászati mesterképzésemen, amelyen belül bolygókeletkezéssel foglalkoztam, szintén jelentős szeletet tett ki a programozás. 

Ezeket nem tipikus női területnek gondoljuk általában. Igyekszik is az ezzel kapcsolatos előítéletekkel leszámolni. Milyen érzés példaképnek lenni ilyen szempontból? 

Számomra ez egy nagyon természetes választás volt, édesanyám matek-fizika szakos tanár, így a családban adott volt, hogy a matematika és a fizika női oldalon is érvényes érdeklődés. Bennem ez sosem kérdőjeleződött meg. A polcon ott voltak a fizika könyvek, anyukám mindent el tudott magyarázni, úgyhogy én csak később szembesültem azzal a gondolattal, hogy ez nem annyira nőies pálya. Egy olyan világban élnék legszívesebben, ahol nincs nőies vagy férfias érdeklődés, hanem mindenki a saját vágyai szerint választhat szakmát, és a neme senki számára nem jelenthet akadályt.

Hogy érzékeli, amikor erről beszél, fiatalabb lányokkal találkozik, bennük megvannak ezek a gátlások? 

Én nem találkoztam ilyesmivel. Akikkel beszélgettem, például gimnáziumban, senki nem aggódott amiatt, hogy mit fognak szólni, ha ő fizikát szeretne tanulni. Bízom benne, hogy ez a gondolkodás kikopóban van.

Akkor azt sem érezte soha, hogy bizonyítania kellene nőként, többet letenni az asztalra, mint a férfi kollégáknak? 

Szerencsére nagyon jó környezetben dolgozom, a tanáraim is mindig támogatók voltak, így ez soha nem merült fel. Egyedül azon szoktam aggodalmaskodni, hogy hogyan tudom majd összeegyeztetni a családalapítást és a kutatást. Egy kisbaba mellett nem ugyanaz dolgozni. Ugyanakkor emiatt sem kellene valójában aggódni, mert a Csillagdában a vezetőség ezzel kapcsolatban is nagyon rugalmas, vannak baba-mama szobák, volt, hogy egy kutatónővel bent volt a kisbabája és a nagymama miközben dolgozott. Különleges munkarendre is van lehetőség, akár folyamatos otthonról történő munkavégzésre.

Kutatóként az a jó, hogy bármikor lehet dolgozni, akár éjjel is pár órát. Van egy mondás, hogy az a jó a kutatói pályában, hogy minden nap szombat, ami rossz, hogy mi szombaton is dolgozunk. Nincs klasszikus értelemben vett munkaidő. Van, hogy hétvégén, van, hogy éjszaka dolgozom, de egy hétköznapon például nem. Ebbe egy kisgyereket is könnyebb beilleszteni, mintha fix munkaidőbe kellene megtenni ugyanezt. 

Milyen perspektíva van a csillagászati kutatásban Magyarországon? 

Én pozitívan látom a lehetőségeket, részei vagyunk az ESA-nak (Európai Űrügynökség), így számos lehetőségünk van pályázni, rengeteg európai együttműködés zajlik. A mi kutatóintézetünkbe is egyre több külföldi kutató érkezik vendégként kutatni vagy posztdoktori állásokba, legfeljebb a helyhiány okoz problémát. Nekünk is van alkalmunk utazni, én is kutattam Japánban, magyar pályázatok segítségével. Építjük a nemzetközi kapcsolatokat, a pandémia ebből a szempontból jót tett, mert normalizálódott, hogy online találkozunk egymással, tartjuk a kapcsolatot akár a világ túlsó végével. 

A karrierlehetőségek, eredmények szempontjából mennyire számít az, hogy hol kutat valaki? 

Nyilván vannak különbségek, egészen más lehetőségekben gondolkodhat egy amerikai kutató, mert számos pályázat csak számukra van nyitva. Ugyanakkor ez egy kétélű dolog, hiszen a verseny is sokkal nagyobb, nem is minden amerikai csillagász kutathat a NASA-nál. Az, hogy mi kicsik vagyunk, azt is jelenti, hogy kisebb a verseny. Persze kevesebb a lehetőség is, de azokért nagyobb eséllyel indulunk. Sőt nemzetközi szinten van törekvés kifejezetten arra, hogy a kisebb – alulreprezentált - országokból minél több kutatót be tudjanak vonni a közös munkába, ezért vannak célzottan számukra kiírt pályázatok illetve kvóták. Így előny is tud lenni, hogy kis országból származom, mert nagyobb eséllyel indulhatok egy-egy ilyen pályázaton. 

Most a posztdoktori pályázatokkal kapcsolatban vannak a legfrissebb élményeim, a következő hetekben nyújtom majd be a disszertációmat, és miután megvédtem a PhD minősítésemet, utána kezdődik a posztdoktori időszak, ami általában külföldi tapasztalatszerzést, kapcsolatépítést jelent. Nekem is az a tervem, hogy 1-2 évre külföldre megyek, utána pedig hazajövök egy nagyobb kutatócsoportot alapítani. 

Hová megy majd külföldre?  

Nekem a fő cél Japán, jók kint a kapcsolataim, szeretek az ottani csapattal dolgozni, van lehetőség izgalmas projektekbe bekapcsolódni. Személyes kötődésem is van a nyelvhez, a kultúrához, így az nekem pluszt jelent, hogy használhatom a japán tudásomat. Illetve ők is könnyebben befogadnak, így nagyon jó szakmai és baráti kapcsolatokat sikerült már kialakítani. Ha mégsem jönne össze a japán utazás, akkor pedig az északi országokat venném célba Svédországot, Finnországot. 

Sok cikke olvasható a csillagászat témakörében, ezek ismeretterjesztő szándékúak vagy a szakmai közönségnek szólnak? 

Negyedik éve vagyok rendszeres szerző a csillagaszat.hu-n, abszolút az ismeretterjesztés a cél. Szeretek mesélni, és szeretném, ha azoknak az embereknek, akiket ez a téma érdekel, lenne lehetőségük megbízható forrásból tájékozódni.  Szeretem, ha dedikált helyeken lehet bizonyos információkat olvasni, ahol olyan szakmai szerzők írnak, akik jó eséllyel nem írnak butaságokat. Másrészt nekem is jó, mert a mindennapi teendők mellett – disszertáció, kutatás, pályázatírás – tájékozott tudok maradni, hogy mi történik a csillagászatban a nagyvilágban, amire egyébként nem lenne időm. Így nem szűkölök bele csak a saját témámba. 

Hogy néz ki egy kutató egy munkanapja?

Szerintem nagyon hasonló egy átlagos munkanaphoz, először megnyitom az e-mailjeimet, megnézem mi van aznapra, mire kell válaszolni, mit kell elintézni. A hetemnek mindig része a csillagászat.hu szerkesztése, megnyitom a nemzetközi hírportálokat a témában. Ezen kívül pedig mindig valamilyen aktuális projekten dolgozom, most a legnagyobb falat a doktori disszertáció befejezése. 

A munkaidőm nagy részét általában az viszi el, hogy írok valamit: vagy cikket, vagy a kutatásomról anyagot vagy pályázatot írok. De a legizgalmasabb, amikor lehetőségem van együttgondolkodni valakivel, amikor ülünk ketten-hárman egy monitor előtt és ötletelünk, hogy hogyan oldjuk meg az előttünk álló problémát. Legutóbb a japán projekt kapcsán friss élmény, hogy három hónapot kaptunk, hogy egy témában előre lépjünk, így akár este 10-11-ig bent voltunk a laborban, gondolkodtunk, én írtam a kódot, a kutatótársak az elméletnek néztek utána, ötleteltünk. Ez a legizgalmasabb része a kutatói munkának, amikor egy kérdésre keressük közösen a választ.

Ilyenkor a munka-magánélet egyensúlya sem számít? 

Japánban egyedül voltam, illetve ott teljesen más az életritmus, amúgy is alap, hogy éjszakáig vagyunk a laborban. Itthon valamennyire tudom tartani az egyensúlyt, mert a pandémia alatt meg kellett húzni a határokat. Főleg azért, mert a párom „rendes” időbeosztásban dolgozik, így például igyekszem hétvégén általában nem dolgozni. 

Egy-egy szélesebb érdeklődés kiváltó hír vagy akár film mennyire növeli meg az érdeklődést a csillagászat iránt? 

Vannak slágertémák, amik bejárják a sajtót, mostanában például a fekete lyukak, a James Webb űrteleszkóp, azok persze megdobják az érdeklődést. Dolgozunk is egy olyan anyagon a Svábhegyi Csillagvizsgálóban, ami egy kicsit segít eligazodni, hogy hogyan lehet valakiből csillagász. Jönnek hozzánk szülők, kisebb és nagyobb gyerekek is ilyen kérdéssel. Van nekem is gimnazista hallgatóm, aki a Mars témájában készít éppen TDK dolgozatot. Idén végre elindult a BME-n az űrmérnök képzés is, ami megint meg tudja mozgatni az embereket, hiszen nagyon érdekes űreszközöket fejleszteni Magyarországon.

A Mars is egy ilyen slágertéma? 

A Mars népszerű, már igen régóta, mióta a marslakókról először szó esett. Most ugye a NASA és Elon Musk jóvoltából is állandó téma a Mars-utazás, így benne van a köztudatban. Az jó egyébként, ha van olyan téma, ami a tudományos és a szélesebb nyilvánosságot is egyaránt foglalkoztatja. 

Sokszor elhangzik a kérdés, hogy miért jó nekünk, ha a Marssal foglalkozunk? Olcsóbb lesz tőle a kenyér? Én szeretem kiemelni ennek hasznosságát, ilyenekre is szeretnék majd kitérni a Brain Baron, hogy miért lesz nekünk jobb itt a Földön attól, hogy elmegyünk a Marsra. A másik vesszőparipám, hogy attól, hogy elmehetünk a Marsra, nem szabad kevésbé vigyázni a saját bolygónkra. Nagyon speciális környezetben élünk itt a Földön, amit nagyon fontos megóvni, mert a mai technológiákkal a Földi életre alkalmassá formálni a Marsot gyakorlatilag lehetetlen, ahogy egy egész társadalmat átköltöztetni is. Megőrizni a Földet sokkal egyszerűbb. 
 

Nyitóképen Pál Bernadett

  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Csökkentek a női kinevezések az igazgatótanácsokban 2023-ban

Kevesebb nőt nevezetek ki igazgatósági tagnak 2023-ban, miközben felértékelődött a politikai tapasztalat a kiválasztásnál – derül ki az EY... Teljes cikk

Egy 14.000 főt foglalkoztató cégnél nincs egyszemélyes siker - Szijjné Kállai Ildikó, a Spar Magyarország Személyzetfejlesztési és HR vezetője

A feszített munkaerőpiac, a kormányzati megszorítások mind komoly kihívást jelentettek a 14000 főt foglalkoztató cégnek 2023-ban. Szijjné Kállai... Teljes cikk

Kedvesség a munkahelyen: versenyelőny vagy gyengeség?

Ha egy munkahelyre gondolunk ritkaság, hogy a kedvesség, mint kitétel, esetleg jelző jut először eszünkbe. Pedig úgy tűnik a munkavállalóknak egyre... Teljes cikk