Érdekes eredményt hozott egy most publikált amerikai felmérés: a felsővezetők 60 százaléka nem szívesen lenne nagyvállalati vezérigazgató.

A pályakezdők ma már felkészülten vágnak neki az álláskeresésnek, de lehetőségeikről gyakran reálisabb képet alkotnak, mint önmagukról. A cégeknek egyre nehezebb választaniuk a sok hasonló jelentkező közül.

Egy német vizsgálat készítői szerint a bizonytalanság, a munkahely elvesztésétől való félelem okozza a depressziós panaszok számának növekedését, derül ki a Jobpilot cikkéből. A depresszió egyik első jele lehet, hogy a dolgozónak visszaesik a munkateljesítménye

Holland és magyar kutatók laboratóriumban végzett vizsgálatából kiderült, hogy a stressz és az agresszió kölcsönösen serkentik egymást. Ez az oka annak, hogy egy feszült nap végén olyan nehéz megnyugodni.

Kiderül-e, mit követett el a Moulinexnél Pierre Blayau, a cég egykori elnök-vezérigazgatója? Vele is hosszabbodik a csaláson ért francia felsővezetők nem éppen rövid listája, melyet a Le Monde című lap állított össze a teljesség igénye nélkül.

Az ötven feletti munkavállalók egészségi állapota megfelelő, szakmai tudásuk sem elavult. Mégis, minden ötödik magyar vállalathoz csak akkor vesznek fel 45 feletti jelentkezőt, ha nem találnak fiatalabbat az állásra.

Marina Berlusconi, a Fininvest milánói média holding alelnöknője, Silvio Berlusconi kormányfő lánya az egyetlen olasz nő a Fortune című magazin világ tíz legbefolyásosabb női menedzseréről összeállított listáján.

Az állás elvesztése nem csak a biztos fizetés hiányát, hanem pszichikai válsághelyzetet is jelent, különösen vezető beosztás esetén. Sokat segíthet azonban az álláskeresés munkaként való kezelése, derül ki a Népszabadság cikkéből.

Magyarországon és Európa más országaiban sem ritka, hogy akár 50 óránál is többet dolgozik hetente egy munkavállaló. Egy kutatás szerint szoros összefüggés van a képzettség és a munkával töltött idő között, írja a Világgazdaság.

Kiderül-e, mit követett el a Moulinexnél Pierre Blayau, a cég egykori elnök-vezérigazgatója? Vele is hosszabbodik a csalárd francia felsővezetők nem éppen rövid listája, melyet a Le Monde című lap állított össze a teljesség igénye nélkül.

Lassan, de biztosan nő a számítógépen végzett, ellenőrzött és kiértékelt munkaerő-piaci tesztek népszerűsége hazánkban is. Az új típusú eljárás a kiválasztás viszonylagos objektivitását ígéri – nem kevés pénzért.