Vezető beosztású EU-tisztségviselők egy hétig különböző cégeknél töltik le napi munkaidejüket, hogy testközelből megismerjék a kis- és középvállalkozások hétköznapjait. A hétfőn elindított Vállalkozásmegismerési Program során az EU kormányapparátusából a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság valamennyi vezető beosztású munkatársát egy hétre valamelyik kis- és középvállalkozáshoz küldik dolgozni. Günter Verheugen, a Bizottság vállalkozás- és iparpolitikáért felelős alelnöke maga is részt vesz az akcióban, amelynek keretében péküzemben és ácsműhelyben ugyanúgy megjelennek az uniós vezetők, mint kőolaj- és gázvezetékek mellett (természetesen nem szerszámokkal a kezükben, hanem a folyamatirányítók mellett). Tavaly és az idei év elején kísérletképpen már szerveztek hasonló gyakorlatokat, most pedig hivatalosan is elindult a program.

Németországban állami bérkiegészítést kaphatnak az 50 év feletti munkanélkülieknek, hogy alacsonyabb fizetésű állásokba is el tudjanak helyezkedni. A Handelsblatt értesülése szerint az elhelyezkedő ötven felettiek az első évben utolsó nettó fizetésük és az új fizetésük különbözetének 50 százalékát megkapják az államtól, majd a második évben 30 százalékát. A tervekben szerepel az is, hogy azok a munkaadók, akik 50 felettieket alkalmaznak legalább egy évig, szintén kapjanak támogatást az államtól. Jelenleg az 50 év feletti korosztályból csak 45 százaléknak van állása, s ezt azt arányt szeretnék 50 százalékra feltornázni 2010-ben. Az állami bérkiegészítés évente 250 millió euró többletkiadással járna, s 50 ezer munkanélküli számára jelenthetne munkát. A munkaadóknak juttatott állami támogatás 200-300 millió többletkiadást eredményezne. Németországban júniusban az egymást követő harmadik hónapban csökkent a munkanélküliség, 4,542 millióra, a tavaly márciusi több mint 5 mil

A diplomáciai jegyzékváltások és az immár egy éve tartó kormányközi egyeztetések ellenére a német hatóságok nem vonják vissza a SoKo-ügyekben magyar vállalkozók ellen korábban kiadott elfogatóparancsokat - értesült a Népszabadság.

Lengyelország uniós belépése óta több mint 5 ezer orvos vándorolt ki az országból, keresett munkát más uniós tagországban - írja a Gazeta Wyborcza, megjegyezve, hogy ez egyre nagyobb szakorvos hiányt idéz elő. 2004 májusa óta az orvosok és az egészségügyi személyzet 5 százaléka érvényesítette külföldön is szakképesítését- idézi a lap a varsói egészségügyi minisztérium adatát. Különösen a nyugati határtérségből nagyfokú az elvándorlás. Jelentős gondot okoz ez a lengyel egészségügyi intézményekben: az egyik klinika a gyerekosztály bezárására kényszerült, miután az ott dolgozó orvosok fele kivándorolt, egy másik esetben az onkológusuk pótlása jelent szinte megoldhatatlan problémát.

Elcsábítják az észak-európai országok a magyar sofőröket, az üzemanyagár-emelkedés mellett ez a legnagyobb gond a hazai cégek számára - írja a Napi Gazdaság.

Egy friss felmérés szerint 2004 óta 50 százalékkal megnövekedett a Nagy-Britanniában újonnan munkát vállalók száma, és az idén már meghaladta a félmilliót. A kutatás során 500, Nagy-Britanniában dolgozó lengyelt kérdezett meg, 64 százalékuk regisztráltatta magát az illetékes munkaügyi szerveknél. A hivatalos adatok szerint az EU 2004-es bővítése óta 375 ezer új munkavállalót regisztráltak a britek, de a kutatás szerint ezen felül további 187 ezren érkeztek. Amikor a brit kormány megnyitotta a munkaerő-piacot a kelet-európaiak előtt, hivatalos kormányzati előrejelzések szerint évi 15 ezer vendégmunkásra számítottak.

Az iparilag fejlett országok közül a dél-koreaiak dolgoznak a legtöbbet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD szerint, a legkevesebbet a németek. Magyarország néhány más új EU-taggal együtt az élbolyban van. Az OECD szerint tavaly folytatódott a tendencia, a szervezet 30 tagországának kétharmadában tavaly kevesebbet dolgoztak, mint egy évvel korábban, a többieknél nőtt a munkaidő. A felméréséből kiderül, hogy 2004-ben a dél-koreaiak dolgoztak a legtöbbet, átlagosan 2394 órát. A legkevesebbet a németek töltöttek munkával tavaly: 1440 órát, egy évvel korábban még 1435-öt, s az ország nyugati felében még ennél is kevesebbet dolgoztak, 1421 órát. Az Egyesült Államokban évi átlagban 1804 órát, Japánban 1775 órát, Ausztriában évi 1636 órát dolgoztak. A sor végén Norvégia áll, évi 1360 órával, de viszonylag keveset dolgoznak a hollandok (1367 óra), a franciák (1535 óra), a belgák (1534 óra) és a dánok (1551 óra). Az általános csökkenő tendenciával ellentétben a

A utóbbi hónapok egyik legkedvezőbb foglalkoztatási adatával rukkolt ki az amerikai munkaügyi minisztérium: közlése szerint a múlt héten 8 ezerrel 295 ezerre csökkent a munkanélküli segélyért először folyamodók száma az Egyesült Államokban. Két hét óta csökken a folyamodók száma, erre február közepe óta nem volt példa. Elemzők azonban óvatosak: az amerikai gazdaság növekedési ütemének némi lassulása várható, és az romló foglalkoztatási helyzettel jár majd együtt. Májusban a nem mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma csak 75 ezerrel nőtt, a vállalkozások kezdik megkurtítani a felvételre tervezettek listáját. Elemzők arra számítottak, hogy a múlt héten bővült a munkanélküli segélyért először folyamodók száma az Egyesült Államokban. A Dow Jones Newswires-CNBC által megkérdezett 12 szakértő véleményének az átlaga szerint a június 10-én záródott héten a munkanélküli segélyt először kérők száma 18 ezerrel nőtt.

Svájc az idén 1700 olyan engedélyt oszt ki a közép- és kelet-európaiak számára, amely 1-5 éves munkavállalást tesz lehetővé, s további 15 800 olyat, amely 4-12 hónapra elég. A kvóták évente emelkdenek majd, s 2011 után teljesen szabaddá válik a munkavállalás a magyarok számára - idézi Jean-Daniel Gerbert, a szövetségi gazdasági minisztérium államtitkárát a Világgazdaság.

A múlt héten váratlanul nőtt a munkanélküli segélyért először folyamodók száma az Egyesült Államokban, 42 ezerrel, szezonális kiigazítással 367 ezerre, elsősorban Puerto Rico-i kormányhivatalok bezárása miatt. A Dow Jones Newswires-CNBC által megkérdezett 16 szakértő a május 13-án záródott héten a munkanélküli segélyt először kérők számát 5 ezerrel várta csökkenni az előző heti - időközben ezerrel felfelé módosított - 325 ezerről.

A magyar cégek a sereghajtók közé tartoznak az unióban, ami a rugalmas munkaidő-szervezés és a részmunkaidő elterjedtségét illeti. Részmunkaidőre áttérni is hazánkban az egyik legnehezebb.

Három héttel a németországi labdarúgó világbajnokság kezdete előtt jó esélye van a munkát keresőknek, hogy állást találjanak. A német Munkaügyi Hivatalban több mint 11 ezer állás közül lehet választani – írja szerdai számában a Berliner Zeitung a hivatal vezetőjére hivatkozva.