Szlovákia és Csehország még nem döntött arról, hogy megnyitja-e munkaerőpiacát a bolgárok és románok előtt azok uniós csatlakozását követően, de a két kormányfő mindenesetre elvi támogatását adta ehhez. hirdetés "Nem lenne helyes és igazságos, ha elzárnánk a munkaerőpiacot a legújabb EU-csatlakozók elől, miközben mi magunk is bíráljuk, hogy az unió 15 régi tagja közül a legtöbben ugyanezt teszik átmenetileg velünk" - jelentette ki Robert Fico szlovák kormányfő, miután cseh kollégájával találkozott csütörtökön Pozsonyban. Elmondta, hogy a szlovák kormány tervei szerint hamarosan kihirdeti döntését a kérdésben. Mirek Topolánek cseh miniszterelnök hasonlóképpen vélekedett, mindazonáltal hozzátette, hogy kormánya nézetei jelenleg meglehetősen óvatosak a kérdésben. Jóllehet Románia a legszegényebb ország, amelyet az EU - egykor "gazdag országok exkluzív klubja" - valaha is felvett, nem lehet biztosra venni a román munkaerő tömeges beözönlését a jelenlegi tagországokba, mive

Bár a külföldön szerzett tapasztalat egyre keresettebb az osztrák vállalatoknál, az osztrákoknak csak egy töredéke vállalna szívesen munkát az új EU-tagországokban, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, vagy Szlovákiában.

A bolgárok nem fogják elárasztani az európai munkaerőpiacot, amikor hazájuk a tervek szerint 2007-ben csatlakozik az unióhoz - állapította meg a Gallup által végzett közvélemény-kutatás.

Az Európai Unióban növekszik azoknak a munkavállalóknak a száma, akik határozott időre szóló szerződéssel dolgoznak - derül ki az Eurostat hétfőn közzétett elemzéséből. Az adatok szerint a munkavállalók 14,5 százalékával - azaz minden hetedik dolgozóval - csak meghatározott időre kötöttek tavaly munkaszerződést, egy évvel korábban ez az arány 13,7 százalék volt.

Nagy-Britanniának meg kellene nyitnia munkapiacát a román és a bolgár munkavállalók előtt is a két ország EU-csatlakozása után, mert a sorompók leengedése egyes brit térségek gazdaságának összeomlásával fenyeget - mondta a legnagyobb brit szakszervezeti szövetség (TUC) főtitkára.

Fizetni is hajlandó az egyik londoni kerület tanácsa a munkanélküli lengyel bevándorlóknak, hogy menjenek haza. A brit kiskereskedelem ugyanakkor lengyel termékek özönével készül megcsapolni azokat a fontmilliárdokat, amelyeket a sikeresebb lengyel munkavállalók az EU-bővítés óta eddig felhalmoztak.

A londoni Westminster kerület tanácsa kifizeti a hazautat azoknak a lengyeleknek, akik nem találtak állást a brit fővárosban, és ezért hajlékuk sincs. Eddig 265-en tértek így haza – írja a Népszabadság.

Lélegzetvételnyi szünetet javasolt Románia és Bulgária januári EU-csatlakozása előtt a két új EU-tagállamból érkezők nagy-britanniai munkavállalásának korlátlan engedélyezésében a Brit Gyáriparos Szövetség (CBI) vezérigazgatója, aki szerint a hatalmas számú kelet-európai munkaerő beáramlása már szociális következményekkel fenyeget Nagy-Britanniában. hirdetés

Várhatóan már novemberben engedélyezik Ausztriában a az új EU-tagok munkavállalói számára, hogy kizárólag ápolóként és gondozóként jogszerűen munkát vállalhassanak osztrák háztartásokban. Ezzel rés nyílik az osztrák munkapiaci zárlaton a kelet-európai munkavállalók előtt. A tilalom minden más területre vonatkozóan még öt évig érvényben marad.

Legalizálják a magyar ápolókat Ausztriában

A kormányok Európa-szerte igyekeznek növelni az idősek munkakedvét, mivel az elöregedés miatt hosszabb távon csak így finanszírozható a nyugdíjrendszer, és így elégíthető ki a gazdaság munkaerő-szükséglete - értesült a Világgazdaság.

Az unióban a csehek dolgoznak a legtöbbet, míg a hollandok heti munkaideje a legrövidebb - áll a TNS-Sofres kutatásában. A munkával töltött idők közötti különbségek mögöttelsősorban a részmunkaidő elterjedése áll.

Bár a nők munkaerő-piaci aktivitási rátája minden európai országban elmarad a férfiakétól, az utóbbi egy évtizedben számottevően nőtt a gyengébb nem foglalkoztatottsága - írja a Világgazdaság.

Az Európai Központi Bank szerint sokkal inkább a munkaidő növelése és a nyugdíjkorhatár emelése lehet a megoldás az elöregedésből származó problémákra, mint a bevándorlás – írja a Világgazdaság