Lengyelország uniós belépése óta több mint 5 ezer orvos vándorolt ki az országból, keresett munkát más uniós tagországban - írja a Gazeta Wyborcza, megjegyezve, hogy ez egyre nagyobb szakorvos hiányt idéz elő. 2004 májusa óta az orvosok és az egészségügyi személyzet 5 százaléka érvényesítette külföldön is szakképesítését- idézi a lap a varsói egészségügyi minisztérium adatát. Különösen a nyugati határtérségből nagyfokú az elvándorlás. Jelentős gondot okoz ez a lengyel egészségügyi intézményekben: az egyik klinika a gyerekosztály bezárására kényszerült, miután az ott dolgozó orvosok fele kivándorolt, egy másik esetben az onkológusuk pótlása jelent szinte megoldhatatlan problémát.

Elcsábítják az észak-európai országok a magyar sofőröket, az üzemanyagár-emelkedés mellett ez a legnagyobb gond a hazai cégek számára - írja a Napi Gazdaság.

Egy friss felmérés szerint 2004 óta 50 százalékkal megnövekedett a Nagy-Britanniában újonnan munkát vállalók száma, és az idén már meghaladta a félmilliót. A kutatás során 500, Nagy-Britanniában dolgozó lengyelt kérdezett meg, 64 százalékuk regisztráltatta magát az illetékes munkaügyi szerveknél. A hivatalos adatok szerint az EU 2004-es bővítése óta 375 ezer új munkavállalót regisztráltak a britek, de a kutatás szerint ezen felül további 187 ezren érkeztek. Amikor a brit kormány megnyitotta a munkaerő-piacot a kelet-európaiak előtt, hivatalos kormányzati előrejelzések szerint évi 15 ezer vendégmunkásra számítottak.

Az iparilag fejlett országok közül a dél-koreaiak dolgoznak a legtöbbet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD szerint, a legkevesebbet a németek. Magyarország néhány más új EU-taggal együtt az élbolyban van. Az OECD szerint tavaly folytatódott a tendencia, a szervezet 30 tagországának kétharmadában tavaly kevesebbet dolgoztak, mint egy évvel korábban, a többieknél nőtt a munkaidő. A felméréséből kiderül, hogy 2004-ben a dél-koreaiak dolgoztak a legtöbbet, átlagosan 2394 órát. A legkevesebbet a németek töltöttek munkával tavaly: 1440 órát, egy évvel korábban még 1435-öt, s az ország nyugati felében még ennél is kevesebbet dolgoztak, 1421 órát. Az Egyesült Államokban évi átlagban 1804 órát, Japánban 1775 órát, Ausztriában évi 1636 órát dolgoztak. A sor végén Norvégia áll, évi 1360 órával, de viszonylag keveset dolgoznak a hollandok (1367 óra), a franciák (1535 óra), a belgák (1534 óra) és a dánok (1551 óra). Az általános csökkenő tendenciával ellentétben a

A utóbbi hónapok egyik legkedvezőbb foglalkoztatási adatával rukkolt ki az amerikai munkaügyi minisztérium: közlése szerint a múlt héten 8 ezerrel 295 ezerre csökkent a munkanélküli segélyért először folyamodók száma az Egyesült Államokban. Két hét óta csökken a folyamodók száma, erre február közepe óta nem volt példa. Elemzők azonban óvatosak: az amerikai gazdaság növekedési ütemének némi lassulása várható, és az romló foglalkoztatási helyzettel jár majd együtt. Májusban a nem mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma csak 75 ezerrel nőtt, a vállalkozások kezdik megkurtítani a felvételre tervezettek listáját. Elemzők arra számítottak, hogy a múlt héten bővült a munkanélküli segélyért először folyamodók száma az Egyesült Államokban. A Dow Jones Newswires-CNBC által megkérdezett 12 szakértő véleményének az átlaga szerint a június 10-én záródott héten a munkanélküli segélyt először kérők száma 18 ezerrel nőtt.

Svájc az idén 1700 olyan engedélyt oszt ki a közép- és kelet-európaiak számára, amely 1-5 éves munkavállalást tesz lehetővé, s további 15 800 olyat, amely 4-12 hónapra elég. A kvóták évente emelkdenek majd, s 2011 után teljesen szabaddá válik a munkavállalás a magyarok számára - idézi Jean-Daniel Gerbert, a szövetségi gazdasági minisztérium államtitkárát a Világgazdaság.

A múlt héten váratlanul nőtt a munkanélküli segélyért először folyamodók száma az Egyesült Államokban, 42 ezerrel, szezonális kiigazítással 367 ezerre, elsősorban Puerto Rico-i kormányhivatalok bezárása miatt. A Dow Jones Newswires-CNBC által megkérdezett 16 szakértő a május 13-án záródott héten a munkanélküli segélyt először kérők számát 5 ezerrel várta csökkenni az előző heti - időközben ezerrel felfelé módosított - 325 ezerről.

A magyar cégek a sereghajtók közé tartoznak az unióban, ami a rugalmas munkaidő-szervezés és a részmunkaidő elterjedtségét illeti. Részmunkaidőre áttérni is hazánkban az egyik legnehezebb.

Három héttel a németországi labdarúgó világbajnokság kezdete előtt jó esélye van a munkát keresőknek, hogy állást találjanak. A német Munkaügyi Hivatalban több mint 11 ezer állás közül lehet választani – írja szerdai számában a Berliner Zeitung a hivatal vezetőjére hivatkozva.

A képzett bevándorlók alkalmazásának megkönnyítését szorgalmazzák a nagy amerikai technológiai cégek. A Microsoftnak és az Intelnek például több ezer betöltetlen technikusi és fejlesztői állása van, melyeket a cégek - ha a helyzet nem változik - kénytelenek lesznek külföldre vinni. hirdetés A vállalatok gondjai abból adódnak, hogy a megfelelő képesítésű külföldieknek egyszerűen nem jut elég amerikai vízum. A törvényhozás jelenleg is tárgyal arról, hogy 77 százalékkal emelje az úgynevezett H-1B-kategóriás képzett munkavállalók számára kiadott vízumok számát - írja a Bloomberg. A lobbizás már régóta folyik, Craig Barrett, a kaliforniai székhelyű Intel elnöke például már majdnem 10 éve tárgyal ez ügyben. "Ezek az emberek, akiket nem engedünk be országunk területére, segíthetnének a gazdaság fellendítésében. Tegyük az Egyesült Államokat olyan hellyé, ahol szabad akaratukból szeretnének élni és dolgozni, fogadjuk őket tárt karokkal" - mondta el az elnök. Az Intel már kezd á

A hamarosan megalakuló olasz kormány első intézkedései között áttekinti az új uniós tagállamokat érintő munkaerőpiaci korlátozásokat - közölte Eörsi Mátyás SZDSZ-es politikus, akit csütörtök délelőtt Rómában fogadott Romano Prodi kijelölt olasz miniszterelnök.

Dániában rekordszámú a betöltetlen álláshely, már a mérnökökből is hiány van az északi országban. Németország hasonló problémával küzd. A hazai fejvadászok szerint a mérnökök itthon is könnyen találnak állást.

Írország addig nem hoz döntést arról, hogy automatikus munkavállalási jogot ad-e a román és a bolgár munkavállalóknak, amíg az összes többi EU-tagállam meg nem nyitja munkapiacát az új tagországok előtt.