A képzett bevándorlók alkalmazásának megkönnyítését szorgalmazzák a nagy amerikai technológiai cégek. A Microsoftnak és az Intelnek például több ezer betöltetlen technikusi és fejlesztői állása van, melyeket a cégek - ha a helyzet nem változik - kénytelenek lesznek külföldre vinni. hirdetés A vállalatok gondjai abból adódnak, hogy a megfelelő képesítésű külföldieknek egyszerűen nem jut elég amerikai vízum. A törvényhozás jelenleg is tárgyal arról, hogy 77 százalékkal emelje az úgynevezett H-1B-kategóriás képzett munkavállalók számára kiadott vízumok számát - írja a Bloomberg. A lobbizás már régóta folyik, Craig Barrett, a kaliforniai székhelyű Intel elnöke például már majdnem 10 éve tárgyal ez ügyben. "Ezek az emberek, akiket nem engedünk be országunk területére, segíthetnének a gazdaság fellendítésében. Tegyük az Egyesült Államokat olyan hellyé, ahol szabad akaratukból szeretnének élni és dolgozni, fogadjuk őket tárt karokkal" - mondta el az elnök. Az Intel már kezd á

A hamarosan megalakuló olasz kormány első intézkedései között áttekinti az új uniós tagállamokat érintő munkaerőpiaci korlátozásokat - közölte Eörsi Mátyás SZDSZ-es politikus, akit csütörtök délelőtt Rómában fogadott Romano Prodi kijelölt olasz miniszterelnök.

Dániában rekordszámú a betöltetlen álláshely, már a mérnökökből is hiány van az északi országban. Németország hasonló problémával küzd. A hazai fejvadászok szerint a mérnökök itthon is könnyen találnak állást.

Írország addig nem hoz döntést arról, hogy automatikus munkavállalási jogot ad-e a román és a bolgár munkavállalóknak, amíg az összes többi EU-tagállam meg nem nyitja munkapiacát az új tagországok előtt.

Németországban folyamatosan növekszik az igény a mérnökök iránt. Az elmúlt időszakban ugyanis jelentősen nőtt az ilyen végzettséget igénylő álláshirdetések száma.

Európa megtagadása lenne, ha Franciaország visszautasítaná Magyarország felhívását, amelyet a visegrádi országok nevében tett a munkaerőpiac teljes megnyitásáért valamennyi uniós állampolgár előtt - véli Gérard Larcher francia munkaügyi miniszter a Les Échos című francia gazdasági napilapban szerdán jegyzett írásában.

Május elsejétől megnyitotta munkaerőpiacát Finnország, Portugália, Spanyolország és Görögország a közösséghez két éve csatlakozott közép-kelet-európai országok előtt. Így már összesen hét régi uniós tagországban vállalhatnak korlátozások nélkül munkát a magyar munkavállalók is. Magyarország továbbra is ugyanúgy jár el az uniós országok munkavállalóival, ahogyan azok a magyar dolgozókat kezelik. A munkaerőpiacukat megnyitók munkavállalói előtt szabad az út Magyarországon, a korlátozásokat fenntartókkal (Ausztria, Liechtenstein, Németország, Norvégia és Svájc) szemben érvényben maradnak a korlátozások. A különböző kedvezményeket alkalmazó országokból (Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Olaszország) érkezők pedig könnyítésekkel vállalhatnak munkát Magyarországon.

A német kormány 1,4 százalékos növekedés helyett már 1,6 százalékosat vár az idén, és 2010-ig pedig évente átlagosan 1,5 százalékosat, közölték pénteken a gazdasági minisztériumban. A kormány valamivel óvatosabb a vezető gazdasági intézeteknél, amelyek tavaszi jelentésükben 1,8 százalékos GDP-növekményt jósolnak az idei évre, hat év óta a legnagyobbat. Az intézetek szerint jövőre a GDP-növekedés 1,2 százalékra csúszhat vissza, míg a kormány 1,0 százalékos bővülésre számít. Németországban jövőre emelik az általános forgalmi adó 16 százalékos felső kulcsát 19 százalékra, és ez, általános vélemény szerint, visszaveti majd a konjunktúrát. Az intézetek azt javasolják, hogy jövőre csak 2 százalékponttal emeljék az áfát, és 2008-ban újabb eggyel. A kormány tavaszi prognózisában úgy fogalmaznak, hogy mind az export, mind a belső kereslet élénkül, a konjunktúra gyorsul. Michael Glos gazdasági miniszter pénteken, a kormányprognózis ismertetésekor azt mondta, hogy a tartós növekedés elérh

A hét végén a görög kormány is jelezte: feloldja az új EU-tagországok polgáraival szemben alkalmazott munkaerő-piaci korlátozásokat, így a 2004 májusától szabad munkavállalást biztosító Nagy-Britannia, Ír- és Svédország mellé mostantól Spanyol-, Finn-, Görögország és Portugália is felsorakozott.

Ausztria húzta a legnagyobb hasznot a két évvel ezelőtti bővítésből gazdasági értelemben a tizenöt régi tagország közül – állapítja meg a bécsi statisztikai hivatal tanulmánya.