Az új EU-tagországokból érkező munkavállalókról szóló friss adatok uralják a mai brit napilapok címlapját, és megosztják a közvéleményt abból a szempontból, hogy a 2004 óta beáramlott több mint 427 ezer kelet-európai jótékony hatással van-e a brit gazdaságra vagy sem.

Több mint 427 ezer munkavállaló érkezett Nagy-Britanniába az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országokból - derül ki a kedden Londonban nyilvánosságra hozott hivatalos adatokból.

A britek mindennapjaikban is érzékelik a 2004 óta érkező kelet-európai munkavállalók áradatát, így ma már a közvélemény is az angol ellenzék mellé áll, és támogatják a Bulgáriával és Romániával szembeni munkaerő-piaci korlátozások fenntartását.

Brit munkaadói szövetségek azt kérik a kormánytól, hogy ne engedje be a munkaerőpiacra a román és bolgár munkavállalókat, ha a két kelet-európai ország jövő év január 1-jén csatlakozik az unióhoz. Magyarországon eltérőek a vélemények – írja a Világgazdaság.

Nem értenek egyet a munkaórák limitálásával Európa gazdaságilag legfejlettebb országainak dolgozói, derül ki a Financial Times által végzett felmérésből.

Magyarországon a visegrádi országokkal összehasonlítva viszonylag drága az ipari munkaerő, ám az EU régi tagállamaitól még mindig óriási szakadék választ el. A kölni IW kutatóintézet most kiadott elemzése szerint hazánkban átlagosan 4,88 eurójába került a feldolgozóipari cégeknek egy munkaóra - írja a Világgazdaság.

A belga építőipar több ezer, az újonnan csatlakozott országból származó munkást alkalmaz majd, hogy elejét vegye az ágazatot sújtó munkaerőhiánynak - írta szombaton egy belga lap.

EU-állampolgári jogaikról informálja az európai vendégmunkásokat egy civilszervezet most indított telefonos szolgáltatása, amelyről az euractiv.com adott hírt. Az Európai Állampolgár Cselekvését Segítő Szolgálat (ECAS) forródrót-vonala abban nyújt segítséget, hogy az érintettek megismerjék lehetőségeiket, ha egy másik EU-tagországban szeretnének munkát vállalni. Ismeretes, hogy az unión belül nem kezelik egységesen a másik EU-tagországból érkezők munkavállalói lehetőségeit, különféle korlátozások vannak életben, elsősorban a két évvel ezelőtt uniós taggá vált országok állampolgáraival kapcsolatban. Emiatt szinte zűrzavaros a helyzet az állampolgári jogok, és az ezzel kapcsolatos tájékozottság tekintetében, s szakemberek szerint ez is közrejátszik abban, hogy bár az uniós lakosság határozottan érdeklődik az EU-n belüli külföldi munkavállalás iránt, alig több mint 2 százaléknyian élnek ezzel a lehetőséggel. Az ECAS egyúttal adatokat is gyűjt a vendégmunkások helyzetéről, az i

Az uniópártokból (CDU, CSU) és a szociáldemokratákból (SPD) álló német nagykoalíció olyan értelmű változtatásokat tervez a bevándorlási törvényben, amelyek megkönnyítenék a magasan képzett bevándorlók letelepedését és munkavállalását az országban.

Nemrégiben megállapodást kötött a brit szakszervezeti szövetség (Trades Union Confederation) kezdeményezésére Lengyelország és az Egyesült Királyság kormánya, hogy megszüntessék az országban dolgozó lengyel vendégmunkásokat sújtó kettős adóztatást.

A brit munkaerőpiac megnyitása óta mintegy 240 ezer lengyel vett vándorbotot, hogy Nagy-Britanniában helyezkedjen el. Mivel a szigetországban adóznak, ám megszerzett jövedelmük otthon is adóköteles, többségük megszakít minden kapcsolatot hazájával, hogy elkerülje a kettős adóztatást A progresszív adó Lengyelországban 19-40 százalékos, a brit adó pedig 10 és 40 százalék közötti. A lengyeleknél alacsonyabbak a kereseti sávok, így az évi 12 ezer fontot kereső dolgozó a briteknél 22 százalékot adózik, míg otthon 40 százalékot. A kettős adózás kényszere azokra vonatkozott, akik törvényesen mindkét országban tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Ez a helyzet arra ösztönzi a lengyel vendégmunkásokat, hogy lemondjanak otthoni állampolgári jogaikról, ami érthető is, hiszen a már említett, évi 12 ezer fontot kereső dolgozónál 4560 font maradna az adók kifizetése után. A lengyel hatóságok régóta aggódtak a jelenség miatt, hiszen a külföldön munkát vállalók nagy része nyelvet beszélő, kép

Az Európai Bizottság az illegális bevándorlás elleni fellépés jegyében jogszabályt kíván elfogadtatni a feketemunka miatt kirótt büntetések harmonizálása érdekében - írja a NAPI Gazdaság. hirdetés