5 tévhit - Miért félnek a toborzók a munkaadói márkától?

Vitaindítónak szánom ezt a cikket, sok egyetértő és vitatkozó visszajelzésre számítok. Nem foglalkozom toborzással, így az alábbiak inkább a piac általános ismeretéből fakadó ötletek, mint kinyilatkoztatások. A sorrend sem reprezentatív, bár mindegyiket hallottam már itt-ott. Én örülnék a legjobban, ha ezek a tévhitek nem lennének igazak a mai magyar piaci viszonyokra.

1. Mert az anonim hirdetések sikeresebbek

Attól függ, mit tekintünk sikernek. Ha az a cél, hogy olyanok jelentkezését maximalizáld...

akiknek mindegy, hogy hol dolgoznak, csak legyen már munkahelyük;

akik maguk sem tudják megítélni, hogy alkalmasak-e a konkrét munkahelyre;

akik azonosító híján más toborzónál is jelentkeztek ugyanerre a pozícióra;

akiket alaposan meg kell szűrni, alkalmasság esetén pedig felkészíteni az ügyféllel való találkozásra, meggyőzni, hogy ne lépjenek vissza...

...akkor valóban eredményesebb leszel, ha eltitkolod az ügyfél kilétét.

Minden más esetben arra használhatod az ügyfélről elérhető tartalmakat, vagy kész munkaadói márkakommunikációt, hogy a lehető legalkalmasabb jelöltek jelentkezzenek. Ez esetben nagy tömegű, negatívumokra koncentráló munka helyett azzal foglalkozhatsz, amit igazán szeretsz: értelmes kapcsolatépítéssel támogathatod nagyszerű munkahelyek és potens munkavállalók egymásra találását.

2. Mert a közvetlen jelentkezések rontják recruiter eredményességét

Értem a gondolatmenetet: meghirdeted a pozíciót, átválogatod a szóba jöhető jelöltjeidet, majd valaki, akit talán éppen te találtál, közvetlenül jelentkezik és az ügyfél leállítja a keresést. Ha rendszeresen "lehúzható" ügyfelekre szakosodtál, vagy szeretsz olyan munkát végezni, amit már valaki elvégzett helyetted, akkor igazad van.

Valójában, ha egy erős munkaadói márkával dolgozol, akkor lehetőséged van erősebb, bizalmi viszonyt kialakítani az ügyféllel, melynek alapján...

gondolkozhatsz kizárólagos partneri viszony kialakításában,

olyan keresésekre vállalkozhatsz, amelyeknél nem elegendő az ügyfél márkakommunikációja (pl. az átlagtól eltérő, különleges felkészültséget vagy személyiségjegyeket igénylő munkakörök),

a keresésed során aktívan felhasználhatod a márkakommunikáció elemeit,

tehetsz ajánlatot az ügyfélhez közvetlenül beérkező jelentkezések kezelésére, további hozzáadott szolgáltatásokat értékesíthetsz,

ha nem félted a jelöltjeidet az ügyféltől, akkor az ügyfél is hajlamosabb lesz konkrét eredmény nélkül is fedezni az ő érdekében mozgósított erőforrásaidat, hiszen bízhat a hosszú távú megtérülésben (te pedig az átalánydíjas elszámolásban).

3. Mert a nevesített hirdetések nem járulnak hozzá a CV adatbázis építéséhez

Aha. Vajon hány ügyfeled van, aki csak azért, mert a jelöltek nem tudják, hogy kihez pályáztak...

könnyebben fizetnek az adatbázisodért,

nem sejtik, hogy a versenytársuknak is dolgozol,

komolyabban veszik a szakértelmedet, és

jobban bíznak benned?

És vajon hány olyan pályázód van, akik szívesen veszik, hogy egyik ügyfélnek a másik után kiajánld őket "mindegy, hova"? Belőlük áll az értékes adatbázisod?

Melyik szakmai törekvésedet támogatja, ha kapcsolatok helyett adatbázist építesz?

4. Mert a "kreatív" vagy "arculatos" hirdetések félreérthetők

Nos, itt az egyik legnagyobb félreértés. A hirdetés célja, hogy felkeltse a figyelmet. Annál többet nem is kell tennie, mint hogy a részletes információ felé terelje az érdeklődőket. A pozíció részletes és szabatos leírása nem hirdetés, hanem például lehet a hirdetés által hivatkozott további információforrás.

Az "igazi" álláshirdetések azokat a jelentkezőket terelik a kereséseidbe, akik nincsenek munkakeresési fázisban, tehát nem is tudod őket elérni állásportálokon. A legértékesebb, legjobb szakembereket.

Az egyszerű, ütős hirdetések másik funkciója, hogy a fenti összes félelmedre alapozva mégis anonim pozíciókat tehess közzé, mégis növeld az eredményeidet. Ráadásul a hirdetési felületeid tervezhetőbben értékesíthetők, mint a drágább szakmai szolgáltatásaid.

5. Mert a márkaépítés nem a toborzó feladata

Miért nem?

Mert bár szerepel az ajánlataid között, nincs meggyőző referenciád?

Mert a munkatársaid idejét nem akarod egy hosszútávú cél érdekében lekötni?

Mert nem éri meg külön szakértőt alkalmazni, vagy aki ért hozzá, az nem megy állásba?

Mert egy lábon áll az ajánlatod (csak kreatív, csak kutatás, csak stratégia, csak média)?

Mert a fenti félelmeid korlátozzák a lelkesedésedet?

Ezért bagatellizálod a munkaadó márka jelentőségét, és rejted el utolsó sorban a honlapodon? Most szólok: nem tudod megölni. Inkább állj az élére!

2015-ben, Magyarországon, munkaadók százai foglalkoznak a munkaadói márkájukkal, és hálásak minden támogatásért, sokallják a toborzási költségeket, de hajlamosak növelni a munkaadói márkaépítést célzó stratégiai költéseiket, éhezik a naprakész munkaerő-piaci információt,
keresik a partnerséget az arra nyitott, megbízható szakszolgáltatókkal.

Szólás T. Miklós
Employer Branding szakértő
Vilma – Virtual Marketing

Az eredeti cikk a LinkedInen található.

5 tévhit - Miért félnek a toborzók a munkaadói márkától?

Hogyan nyerhetjük meg a Z generációt?

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Budapesten alakult meg az Európai Employer Branding Szövetség

Employer Branding Award 2018 - A legmenőbb hazai munkáltatói márkák

Employer Branding Award 2017 - Ők a legjobb hazai munkáltatói márkák

Heti ajánló

HR állások

Állások

Rendezvények

Partnereink hírei

HR Blog oldalak

Diagnózis kódok

Video

Könyvajánló

Kulturális ajánló