Megjelent: 4 éve

5 tévhit - Miért félnek a toborzók a munkaadói márkától?

images

images

1. Mert az anonim hirdetések sikeresebbek

Attól függ, mit tekintünk sikernek. Ha az a cél, hogy olyanok jelentkezését maximalizáld...

  • akiknek mindegy, hogy hol dolgoznak, csak legyen már munkahelyük;
  • akik maguk sem tudják megítélni, hogy alkalmasak-e a konkrét munkahelyre;
  • akik azonosító híján más toborzónál is jelentkeztek ugyanerre a pozícióra;
  • akiket alaposan meg kell szűrni, alkalmasság esetén pedig felkészíteni az ügyféllel való találkozásra, meggyőzni, hogy ne lépjenek vissza...

    ...akkor valóban eredményesebb leszel, ha eltitkolod az ügyfél kilétét.

    Minden más esetben arra használhatod az ügyfélről elérhető tartalmakat, vagy kész munkaadói márkakommunikációt, hogy a lehető legalkalmasabb jelöltek jelentkezzenek. Ez esetben nagy tömegű, negatívumokra koncentráló munka helyett azzal foglalkozhatsz, amit igazán szeretsz: értelmes kapcsolatépítéssel támogathatod nagyszerű munkahelyek és potens munkavállalók egymásra találását.

    2. Mert a közvetlen jelentkezések rontják recruiter eredményességét

    Értem a gondolatmenetet: meghirdeted a pozíciót, átválogatod a szóba jöhető jelöltjeidet, majd valaki, akit talán éppen te találtál, közvetlenül jelentkezik és az ügyfél leállítja a keresést. Ha rendszeresen "lehúzható" ügyfelekre szakosodtál, vagy szeretsz olyan munkát végezni, amit már valaki elvégzett helyetted, akkor igazad van.

    Valójában, ha egy erős munkaadói márkával dolgozol, akkor lehetőséged van erősebb, bizalmi viszonyt kialakítani az ügyféllel, melynek alapján...

  • gondolkozhatsz kizárólagos partneri viszony kialakításában,
  • olyan keresésekre vállalkozhatsz, amelyeknél nem elegendő az ügyfél márkakommunikációja (pl. az átlagtól eltérő, különleges felkészültséget vagy személyiségjegyeket igénylő munkakörök),
  • a keresésed során aktívan felhasználhatod a márkakommunikáció elemeit,
  • tehetsz ajánlatot az ügyfélhez közvetlenül beérkező jelentkezések kezelésére, további hozzáadott szolgáltatásokat értékesíthetsz,
  • ha nem félted a jelöltjeidet az ügyféltől, akkor az ügyfél is hajlamosabb lesz konkrét eredmény nélkül is fedezni az ő érdekében mozgósított erőforrásaidat, hiszen bízhat a hosszú távú megtérülésben (te pedig az átalánydíjas elszámolásban).

    3. Mert a nevesített hirdetések nem járulnak hozzá a CV adatbázis építéséhez

    Aha. Vajon hány ügyfeled van, aki csak azért, mert a jelöltek nem tudják, hogy kihez pályáztak...

  • könnyebben fizetnek az adatbázisodért,
  • nem sejtik, hogy a versenytársuknak is dolgozol,
  • komolyabban veszik a szakértelmedet, és
  • jobban bíznak benned?

    És vajon hány olyan pályázód van, akik szívesen veszik, hogy egyik ügyfélnek a másik után kiajánld őket "mindegy, hova"? Belőlük áll az értékes adatbázisod?

    Melyik szakmai törekvésedet támogatja, ha kapcsolatok helyett adatbázist építesz?

    4. Mert a "kreatív" vagy "arculatos" hirdetések félreérthetők

    Nos, itt az egyik legnagyobb félreértés. A hirdetés célja, hogy felkeltse a figyelmet. Annál többet nem is kell tennie, mint hogy a részletes információ felé terelje az érdeklődőket. A pozíció részletes és szabatos leírása nem hirdetés, hanem például lehet a hirdetés által hivatkozott további információforrás.

    Az "igazi" álláshirdetések azokat a jelentkezőket terelik a kereséseidbe, akik nincsenek munkakeresési fázisban, tehát nem is tudod őket elérni állásportálokon. A legértékesebb, legjobb szakembereket.

    Az egyszerű, ütős hirdetések másik funkciója, hogy a fenti összes félelmedre alapozva mégis anonim pozíciókat tehess közzé, mégis növeld az eredményeidet. Ráadásul a hirdetési felületeid tervezhetőbben értékesíthetők, mint a drágább szakmai szolgáltatásaid.

    5. Mert a márkaépítés nem a toborzó feladata

    Miért nem?

  • Mert bár szerepel az ajánlataid között, nincs meggyőző referenciád?
  • Mert a munkatársaid idejét nem akarod egy hosszútávú cél érdekében lekötni?
  • Mert nem éri meg külön szakértőt alkalmazni, vagy aki ért hozzá, az nem megy állásba?
  • Mert egy lábon áll az ajánlatod (csak kreatív, csak kutatás, csak stratégia, csak média)?
  • Mert a fenti félelmeid korlátozzák a lelkesedésedet?

    Ezért bagatellizálod a munkaadó márka jelentőségét, és rejted el utolsó sorban a honlapodon? Most szólok: nem tudod megölni. Inkább állj az élére!

    2015-ben, Magyarországon, munkaadók százai foglalkoznak a munkaadói márkájukkal, és hálásak minden támogatásért, sokallják a toborzási költségeket, de hajlamosak növelni a munkaadói márkaépítést célzó stratégiai költéseiket, éhezik a naprakész munkaerő-piaci információt,
    keresik a partnerséget az arra nyitott, megbízható szakszolgáltatókkal.

    Szólás T. Miklós
    Employer Branding szakértő
    Vilma – Virtual Marketing


    Az eredeti cikk a LinkedInen található.
    • 2019.11.21Transzformatív Team Coaching Lab A Transzformatív Team Coaching Lab alkalmat ad arra, hogy konkrét eseteken keresztül ismerkedj a módszertan erejével. Egy ügyféleset, amelyben a team coaching folyamat során transzformáltuk valódi kapcsolattá a csapatban élő projekciókat. Részletek Jegyek
    • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
    • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
    Follow hrportal_hu on Twitter