A közösségi média feleslegessé teszi a fejvadászokat?

Péter utolsó éves egy gazdasági főiskolán, bachelor-szintű közgazdász lesz, ha végez. Alma matere számtalan lehetőséggel segíti a végzőseit abban, hogy sikeresen tudjanak a diplomaosztó után elhelyezkedni, és egy workshopot is szerveztek e cél érdekében. Ezen az egyik moderátor ajánlotta a hallgatók figyelmébe az egyik szakmai fórumot, ahonnan könnyebb álláshoz jutni, mert a fejvadászok, közvetítők is terepüknek tekintik a honlapot. Péter immáron fél éve föltette a profilját, de szemben a klasszikus álláshirdetéses kereséssel, még egy közvetítő cég sem hívta be interjúra, sőt, még csak meg sem kereste őt ezen a fórumon.

Ezzel szemben János egy nemzetközi, IT-kereskedelemmel foglalkozó cég fejlesztési vezetője. A különböző közösségi fórumokról hetente kap egy-egy állásajánlatról szóló megkeresést, és most már az a legnagyobb problémája, hogyan tudná ezeket a kéretlen invitációkat elkerülni.

Döntés kérdése, mi kerülhet nyilvánosságra

A közösségi média elterjedése megváltoztatta mind az álláskeresés, mind a kiválasztás és a fejvadászat gyakorlatát - nyilatkozta a HR Portálnak Fülöp Zsuzsa, az Adecco munkaerő-közvetítési üzletágának igazgatója. Az álláskeresők ma még nincsenek igazán tudatában milyen lehetőségeket, illetve veszélyeket rejtenek magukban ezek az eszközök. Ezek egyike - Fülöp Zsuzsa szerint - az a helyzet, amikor az oldalakra való bejelentkezéskor a későbbi munkavállalók olyan adatokat, állításokat vagy fényképeket helyeznek el, ami később erősen kompromittálhatja őket.

A szakember a múltkoriban egy vidéki egyetemen tartott egy előadást. A téma akkor is az álláskeresés/-találás volt, és szóba került a közösségi média használata. A mérnökhallgatók közül néhányan tiltakoztak az ellen, hogy a személyes oldalaikat megtekinthetik a munkaközvetítők, vagy az állást hirdető cégek HR-esei. Azonban Fülöp Zsuzsa adatvédelmi szakemberrel is konzultált erről a lehetőségről, aki megerősítette őt abban a véleményében, miszerint tudomásul kell vennie annak, aki az adatait fölhelyezi egy-egy közösségi hálózatra, hogy ezzel nyilvánossá váltak élete eseményei. Hiába használja valaki csak chatelésre a honlapot, az oda föltöltött adatok olyannyira nyilvánosak, mintha egy celeb életének eseményeit követnénk.
A jelölt személyiségétől függ, hogy mi kerülhet ki egy-egy oldalra. De az, hogy ezt hogyan értékeli - ha egyáltalán figyelembe veszi - a kiválasztással foglalkozó szakember, sok más ténytől is függ. Elsősorban attól, van-e elég ideje a kiválasztónak ezt kutatni. Időhiány és a munka mennyisége miatt általában csak az utolsó két jelölt után szoktak a toborzók vizsgálódni. A másik, meghatározó terület az, milyen pozícióra jelentkezik a jelölt. Több idegen nyelvet beszélő, fiatal mérnök szinte bármit kitehet az adatlapjára, mert akkor is kelendő, ha az éjszakai élet császára.

Fülöp Zsuzsa az adatokat feltöltőknek azt ajánlja, hogy állítsák be az adatkorlátozó funkciót, aminek a segítségével bizonyos információk nem válnak bárki számára láthatóvá. Ma már a nethasználók köre is kitágult és ezzel a társadalmi médiában, tereken megjelenők összetétele is megváltozott. A klasszikus célcsoport, a fiatal, magasan képzett rétegek mellett megjelentek a tinédzserek, akik készségszinten kezelnek minden eszközt és alkalmazást. Ők, Fülöp Zsuzsa szerint elsősorban a tanulmányaik mellett végezhető állásokat keresnek. Az úgynevezett fiatal globalisták is használják a social network-öt. Ők azok, akiknek több külföldi kapcsolatuk, "barátjuk" van, mint magyar. A középvezetők is és az idősebb, 55-60 évesek jelenléte is kimutatható a fórumokon. A szakember szerint az már megint más kérdés, hogy egy-egy oldalon a leírt kompetenciák, tapasztalatok mennyire relevánsak, vagy igazak.

Sok, a közösségi hálón megjelenő munkakereső nemcsak a kompetenciáit, hanem a tapasztalatszerzés módját is egy, társadalmilag elvárt modell alapján változtatgatja. Például találkozni lehet olyan, magát szakembernek feltüntető háló-használóval, aki a saját esküvője szervezését állítja be professzionális, partyszervező munkaként.

A toborzási piac is átalakult

A "social network" használatával a kiválasztás és a fejvadászat is felgyorsult, intenzívebbé vált. Fülöp Zsuzsa korábbi munkahelyein, 7-8 évvel ezelőtt még a klasszikus álláshirdetési oldalak használata sem volt magától értetődő. Ma pedig a hirdetéseken kívül számtalan lehetőség és módszer van, amivel egy kiválasztással és fejvadászattal is foglalkozó cég megjelenhet. Az Adecco például a saját honlapján kívül a Facebook-ra is saját profilt töltött föl. Ezáltal nemcsak az látja a honlap újdonságait, szakcikkeit, aki közvetlenül a saját honlapra kattint, hanem mindenki, aki korábban ismerősként jelölte meg az Adecco-t.

A munkakereső számára is rengeteg lehetőséget nyújt a közösségi tér. Fülöp Zsuzsa azt tanácsolja a számukra, hogy kezdjenek el a LinkedIn-en olyan cégeket figyelni, ahová szívesen mennének dolgozni. Jól láthatók a céges mozgások, és egy nagyobb létszámú felvétel kapcsán meg lehet próbálni a pályázat beküldését.

A szakembereknek jó alkalom lehet a bemutatkozásra, ha egy-egy szakmai fórumhoz, csoporthoz csatlakozva aktivizálják magukat. Aki sokszor, jókat ír egy-egy témáról, azt idővel keresni fogják a fejvadászok. Működnek álláskereső csoportok is a portálakon, ahová a kínálati oldalra regisztrálhatja magát a munkakereső és ezzel proaktívvá teheti az egész munkakeresési folyamatot.

Az egyik nemzetközi hátterű, telekommunikációs területen működő vállalat toborzási specialistája azért csatlakozott a LinkedIn különböző, HR-es témájú csoportjaihoz, mert kereste a szakmai párbeszéd lehetőségét. Körülbelül másfél éve van jelen 2-3 szakmai csoportban és azóta nagyon jó tapasztalatokat szerzett. Bármilyen szakmai problémát fölvet, másnapra 4-5 különböző válasz érkezik olyan emberektől, akiknek a hozzáértése a nyilvános profilokban leellenőrizhető. Emellett természetesen a sok egyéb funkció mellett, amellyel kapcsolatban kereshető, a szakember beállította az álláskeresési opciót is. Sok fejvadásztól kapott mostanra megszólító levelet, de egyelőre ezeket a megkereséseket csak a kapcsolati hálója részeként kezeli.

Szintén a szakmai bemutatkozás lehetőségét rejti a blog-írás. Az Adecco támogatja munkatársait, hogy speciális blogot vezessenek, ahol a szakember az adott szakterülettel kapcsolatos kérdéseket tudja az érdeklődőkkel megosztani. Ez a helyzet mindkét félnek előnyös. A tanácsadó bővíti szakmai kapcsolatrendszerét és tudását, a kommentező pedig megtalálhatja új munkahelyét.

A szakemberek mágnesként vonzódnak azokhoz a szakmai blogokhoz, amelyek szintén jó terepévé válhatnak fejvadászoknak, kiválasztással foglalkozóknak. Néhány portál maga is foglalkozik álláshirdetések közlésével, illetve kérhető a közösségtől ajánlás is. Külföldön gyakrabban, de már idehaza is el lehet indítani komoly, kapcsolatrendszereken keresztül történő munkakereséseket. A kiválasztással foglalkozóknak az Adecco üzletágvezetője mindenképpen ajánlja ezeknek a fórumoknak a figyelemmel kísérését, mert ezek azok a honlapok, ahol az adott szakmáról, a fontos újdonságokról, változásokról tudomást lehet szerezni.

Fülöp Zsuzsa találkozott már azzal a gyakorlattal is, amikor egy fejvadász a szakmai közösséget bízza meg - sikerdíjas alapon-, a megfelelő jelölt felkutatásával. Ilyenkor azonban kérdésessé válhat, milyen arányban osztozik a közösség a munkán és a befolyt összegen.

A fejvadászat konkurenciája a közösségi média?

A vállalati kiválasztási specialista,(aki nevét nyilvánosan nem szeretné vállalni - a szerk.) a HR Portál kérdésére arról számolt be, hogy az elmúlt év során úgy tapasztalták, hogy a magasabb illetve felsőfokú végzettséget igénylő, specialista pozíciókra a fejvadász cégek által bemutatott jelöltek midegyike elérhető volt közvetlenül a LinkedIn-en keresztül. Mivel látták az új lehetőséget, úgy döntöttek ezentúl saját kapacitásuk igénybevételével dolgoznak tovább és speciális profilt vásároltak azzal a céllal, hogy a toborzási folyamat nagy részét ezen a felületen keresztül végezzék. A HR-es beszámolója szerint már a második vezető beosztású munkatárs felvételénél megtérült a befektetés. Azóta már az igazgatói szintű pozíciók betöltése is ezen a csatornán keresztül kezdődik, és úgy tűnik, sikerrel.

Ha ez a működésmód ennyire hatékony, akkor lehetséges, hogy a fejvadászat és a researching szakmák napjai meg vannak számlálva?

Fülöp Zsuzsa szerint ez így túl egyszerű lenne. A fejvadászat jóval több, mint a LinkedIn-en való keresgélés. Sok felsővezető eleve nincs jelen ezeken a társadalmi hálózatokon. Az angolul kevésbé tudók, az ötven felettiek, illetve azok, akik annyira elfoglaltak, hogy nincs idejük az adatlapjuk karbantartására, nem is elérhetőek. Van olyan felsővezető, aki fél az adatokkal való visszaéléstől és ezért nem teszi fel a profilját a honlapra és van, aki jobban szereti a klasszikus, személyes megkeresést. Az ilyen vezető eleve kitörli a hetente többször érkező megkereső e-mail-eket. Az igazi szakember - Fülöp Zsuzsa szerint -, a kapcsolati háló feltérképezésére, és a közös ismerősön keresztül történő megszólításra törekszik. A direkt megkeresés az igazi csúcsvezető esetében pont az ellenkező hatást válthatja ki. Ezen kívül, sok olyan alkalmazás működik a cyber-térben, amely egyáltalán nem felhasználó-barát, és sok vezetőnek nincs ahhoz türelme, hogy a sok, megismételt adat-feltöltést újra végigbillentyűzze.

Fülöp Zsuzsa úgy látja, a vállalati HR-eseknek nincs elég idejük arra, hogy az összes lehetséges kereséssel minden jelöltet felkutassanak, megszólítsanak és utána leszűrjenek. Ez idő- és energia-igényes tevékenység. Sokszor ugyanis mást mond az elektronikus adatlap formájú önéletrajz a valósághoz képest. A szétesett, addiktív személyiség sem jelenik meg a képernyőn. A LinkedIn referencia-linkje is egészen más színvonalú, ahhoz képest, amit az igazi fejvadászok nyújtanak. A túl sok, vagy a pár hónapos munkaviszonyt követő, baráti alapokon nyugvó, kölcsönös referencia-adás nem biztonságos alapja a munkaerő-felvételnek.

Fülöp Zsuzsa azt elfogadja, hogy a "social networking" átalakította a szakmát. Máshogy kell dolgoznia a recruitment-tel foglalkozó szakembereknek, mint ahogy azt 10 évvel korábban tették. Kikerülhetetlenné vált az adathalmaz, ami ezeken a honlapokon összeállt. Erre támaszkodni kell, de soha nem lehet kizárólagosan alkalmazni.