A munkavállalói adatok kezelésének egyes gyakorlati kérdései
Egy ügyvédi iroda tapasztalatai szerint a hazai és külföldi ügyfelek gyakorta ütköznek nehézségekbe a munkavállalók adatainak kezelésével kapcsolatban. Átadható-e a munkavállalóra vonatkozó adat más személyeknek, és jogszerű-e "kivinni" Magyarországról a munkavállalók adatait, illetve jogszerű-e az a helyzet, ha ilyen módon a munkáltatón kívüli más személyek is elérhetik a munkavállalók adatait?
Fontos kérdés tehát, hogy átadható-e a munkavállalóra vonatkozó adat más személyeknek, és jogszerű-e "kivinni" Magyarországról a munkavállalók adatait, illetve jogszerű-e az a helyzet, ha ekként a munkáltatón kívüli más személyek is elérhetik a munkavállalók adatait? Mindezek kapcsán a 2012. évi I. törvény, a Munka törvénykönyve (Mt.) többletfeladatokat, kötelezettségeket ró a munkáltatókra.
A munkaviszony fennállása során a munkáltató számos személyes adat birtokába kerül. A munkáltató e tevékenységére is alkalmazni kell az adatkezelésre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó 2011. évi CXII. törvényt (Info tv.), mely többek között meghatározza az adatkezelés elveit és jogalapját is. E törvényben találhatjuk a személyes adat, illetve a különleges személyes adat - munkaviszony tekintetében is irányadó - fogalmát. A munkavállaló neve is személyes adat, illetve az adott személyre vonatkozó bármilyen adat, tény, és további következtetés is.
Az Info tv. e szabályait egészíti ki az Mt., amikor is rögzíti a munkáltató tájékoztatási kötelezettségét a munkavállaló személyes adatainak kezeléséről, továbbá előírja a munkavállalóra vonatkozó tény, adat, vélemény harmadik személlyel történő közlésének előfeltételeit. A korábbi szabályozással összhangban erre kizárólag törvényben meghatározott esetben, vagy a munkavállaló hozzájárulásával kerülhet sor. Fontos megjegyezni, hogy az Info tv. értelmében a hozzájárulásnak önkéntesnek, határozottnak és félreérthetetlennek kell lennie, és megfelelő tájékoztatáson kell alapulnia. Maga az Mt. is ad felhatalmazást az adatok adatfeldolgozó számára történő továbbítására, ugyanis lehetővé teszi, hogy a munkáltató a munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a munkavállaló személyes adatait - az adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben meghatározottak szerint - adatfeldolgozó (például bérszámfejtő cég) számára, a munkavállaló előzetes tájékoztatása mellett (azaz a hozzájárulása nélkül) átadhassa.
Ebből következően a munkavállalók részére (névre szólóan) át kell adni egy írásbeli tájékoztatót, melyben tájékoztatják a munkavállalókat, hogy a bérszámfejtési feladatokat külső adatfeldolgozó fogja ellátni és meg kell jelölni azt is, hogy pontosan mely cég látja el ezen feladatot. Egyébként a munkavállalókat minden olyan egyéb adatszolgáltatásról is tájékoztatni kell, mely alapján a munkáltató külső cégnek ad át róluk adatot. A már meglévő munkavállalók részére az adatszolgáltatás előtt kell átadni a tájékoztatást, az új munkavállalóknak pedig a munkaszerződésük aláírásával egyidejűleg. A kialakult gyakorlat szerint ezen tájékoztatóba szokták belefoglalni mindazon szervezeteket, melyek részére még történik adatszolgáltatás a munkaviszony keretében, valamint a munkavállalók egyéb, például az ellenőrzéshez használt technikai eszközökről szóló kötelező tájékoztatását is.
A személyes adatok külföldi adatkezelő vagy feldolgozó részére történő adattovábbításának jogszerűsége az adott állam joga, a nemzetközi jog, illetve az Európai Unió joga szerint dönthető el. Megjegyzendő, hogy adott esetben adattovábbításnak minősülhet a Magyarország területén található szerveren lévő adat külföldről elérhetővé tétele is, tehát a kérdés felmerülhet akár a külföldről történő karbantartás esetén is.
E körben azt kell vizsgálni, hogy az adott országban az átadott adatok kezelése, valamint feldolgozása során biztosított-e a személyes adatok megfelelő szintű védelme. Emellett vannak olyan országok, amelyek felé a törvény - tekintettel a nemzetközi jog és az EU joganyagára - megengedi az adattovábbítást, de van olyan állam, amely felé csak a munkavállalók kifejezett hozzájárulása esetén történhet meg az adattovábbítás, így ennek szükségessége a konkrét esetenként dönthető csak el.
Az adatkezelésből fakadó esetleges károk miatt a munkáltató kimentési lehetőségének korlátozott voltát és felelőssége mértékét ismerve mindezek betartása a munkáltató elemi érdeke. Emellett továbbra is van lehetőség a munkavállalóra vonatkozó adatok hozzájárulása nélküli statisztikai célú felhasználására, illetve átadására, ha az személyazonosításra alkalmatlan módon történik.
A kapcsolódó jogi szabályozás itt érhető el.
Dr. VÁRHEGYI KORNÉLIA és dr. UDVARDY TAMÁS
Squarra & Partners Ügyvédi Iroda
- 2026.02.11HR 2026 – kevesebb mozgástér, nagyobb elvárások? - Mit léphet a HR, ha mégis üzleti hatást akar elérni? Egy intenzív, interaktív délelőtt HR- és vállalati vezetőknek, ahol nagymintás regionális kutatások eredményeit mutatjuk meg: hol tart a magyar HR, és milyen 3–5 prioritással lehet 2026-ban is mérhető üzleti hatást elérni. Kerekasztal és kiscsoportos munka várja a HR-vezetőket a HR öt kritikus területén, felkészülve 2026 legtöbbet hozó HR-fejlesztéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.
Részletek
Jegyek
Egy nagy presztízsű amerikai HR-szervezet, az SHRM ellen indul per, miután egy volt dolgozó szerint faji megkülönböztetés és retorzió érte a... Teljes cikk
Az év végéhez közeledve érdemes a szabályokat áttekinteni, hiszen a szabályosan jövőre át nem vihető, még fel nem használt idei szabadságok... Teljes cikk
Az EU-ban a nemek közötti bérszakadék átlagosan 13%. Magyarországon a női bérek hátránya 18%. Az egyenlő díjazás alkalmazásának egyik gátja a... Teljes cikk
- A középosztály tűnik el először? Megdöbbentő adatok az AI és a munka jövőjéről 1 hete
- Sok új munkahely lesz, csak másik földrészen és más tudással - tanulságok Davosból 1 hete
- Bértranszparencia 2026: Amikor az adatminőség válik kulcskérdéssé 2 hete
- Sales Representative 2 hete
- Mennyit lehet keresni Ausztriában? Itt a friss bérlista 2 hete
- Miért kerüljük a fontos feladatokat és mit lehet tenni ellene? 2 hete
- Itt a NAV friss feketelistája - Ők nem jelentették be dolgozóikat 2 hete
- Mi lesz, ha az AI megszünteti a belépő szintű állásokat? 2 hete
- A külföldi dolgozók száma és változása nemzetgazdasági áganként - grafikon 2 hete
- Egyszerűsített foglalkoztatás: itt az új Efo kalkulátor 2026-ra 3 hete
- Így segít a Bérgarancia Alap az elmaradt munkabér kifizetésében 3 hete

Filmek a munka valóságáról: sztrájktól a szellemírásig