Részvételen alapuló vezetés

James Dillon PCC az üzleti szekciók egyikében arról beszélt, hogy egyes coaching technikák a részvételen alapuló vezetésben is fontos szerepet kaphatnak. Például a nyílt kérdések, amelyek valódi párbeszédet indíthatnak el, a vezető pedig ténylegesen megtudhatja, mire gondol a beosztott. Ugyanígy működhet a csend, amely helyet és időt hagy arra, hogy a másik kérdezzen, bekapcsolódjon a beszélgetésbe. A vezetés megosztása eredményeként épülhet a bizalom a vezető és a kollégák között, akiket a vezető felnőttként kezel, több felelősséget kapnak, így jobban tudnak fejlődni, haladni a karrierükben. Mint mondta, az önállóság kompetenciából és motivációból tevődik össze, a menedzsment stílus meghatározza az önállósági szintet. A részvételen alapuló vezetés következtében a cégnek agilisabb lesz a hozzáállása a munkához, a csapatokban pedig nagyobb lesz az összetartás.

A hatalom paradoxona

Daphne Horowitz, az ICF Izrael alelnöke távolabbról, ugyanakkor nagyon szemléletesen közelítette meg a vezetés és a hatalom kérdését. Méghozzá a hatalom paradoxona szempontjából. Mint hangsúlyozta, a nyers erő gyakran hatalomnak néz ki, amely azonban nem jelent vezetői képességet. Felvázolta, hogy a hatalom érzése először gyerekkorban jelenik meg, és belülről indul, amikor a gyerek először el kezd tudni dolgokat, befolyásolni tudja a környezetét, képessé válik cselekvésekre önállóan. Ahhoz, hogy hatalmunk legyen, el kell érni dolgokat, kihívásokat sikerrel teljesíteni. A pénz, a státuszszimbólumok csak a hatalom külsődleges jegyei.

A hatalom paradoxona, hogy amikor hatalmunk van, akkor pozitív hatással tudunk lenni dolgokra, ugyanakkor, amikor a hatalomnak az érzése eluralkodik, akkor gyakran elvész a fókusz, hogy mi is valójában a fontos. Ez pedig kétélű fegyver, amikor a hatalom külsődleges szimbólumai kezdenek önmagukban fontossá válni - amikor már nem a valódi ráhatás -, hanem ezeknek a megőrzése, kergetése kerül előtérbe, akkor veszélybe kerül a hitelesség, megváltozik a viselkedés és végül elvész a hatalom.

Így a személyes, belső hatalmat érdemes építeni, megőrizni, hogy a kihívásoknak meg tudjunk felelni, hatással tudjunk lenni. A személyes hatalom szempontjából nagyon fontos, hogy tisztában legyünk önmagunkkal, hogy miért vagyunk egy bizonyos helyzetben és kikkel osztjuk meg azt. Ezek nagyon fontos építőelemei másokkal való kapcsolatainknak. A szervezetek esetében fontos, hogy a vezető építsen a személyes, belső hatalmára, kapcsolódjon az embereihez, és igyekezzen elkerülni a hatalmi paradoxont - fejezte be Daphne Horowitz.

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A top menedzsment a szemléletváltás kulcsa
2. oldal - Részvételen alapuló vezetés