Aki kérdez: Varjasi Gábor

- Véleménye szerint az oktatásban milyen szerepet vállalnak a társaságok, üzleti vállalkozások, s milyen szerepvállalása lehetne ezen a területen egy szakmai szervezetnek?

Az olajiparban a hangsúly elsősorban a műszaki fejlettségen, a technológián és a technológiai tudáson van. Ezen ipari szektorban súlyos szakemberhiánnyal kell szembenéznie a cégeknek világszerte. Kelet-Közép Európában is évről-évre kevesebb mérnök és természettudományi szakember végez a felsőoktatásban, de a gond már a középfokú oktatásban kezdődik: kevés a jelentkező a mérnöki és természettudományi karokra, amelyek így nem képesek pótolni az elöregedő szakembergárdát. Ahhoz, hogy ez a folyamat megálljon és visszaforduljon, a közép- és felsőfokú oktatás színvonalának emelése, valamint a mérnöki és természettudományi karok és szakma presztízsének növelése szükséges.

Ugyanakkor egy termelő vállalat sem hivatott arra, hogy az oktatást tervezze, szervezze, vagy akár befolyásolja, dacára annak, hogy a legnagyobb haszonélvezői ennek a folyamatnak. Pontosan ezért nem ülhetünk karba tett kézzel, meg kell találnunk azokat a területeket, ahol a leghatékonyabban tudunk segíteni. A jelenlegi elvárással - az oktatás finanszírozásával - ellentétben azonban én úgy érzem, hogy sokkal komplexebb segítségre van szükség, amely nem kizárólag plusz anyagi erőforrások biztosítását jelenti, hanem hatékonyabb kapcsolatteremtést és -tartást az ipar és az oktatás között, a gyakorlati szakmai tudás átadását, az innovatív ötletek felkarolását. Ezekre talán megfelelő példa lehet a vállalatunk által működtetett néhány működő gyakorlat.

A MOL évek óta stratégiai partnere nyolc magyarországi felsőoktatási intézménynek. A partnerségi viszonynak köszönhetően a MOL erős utánpótlásbázissal rendelkezik, az iskolák pedig plusz anyagi és szellemi erőforrás birtokába jutnak: a MOL szakemberei előadásokat tartanak, a diákok részt vehetnek projektmunkában, TDK- és szakdolgozatírásban, szakmai gyakorlati helyet találhatnak az érdeklődésüknek és képzettségüknek megfelelően. Az oktatók, professzorok és a MOL szakembergárdája közös kutatási-fejlesztési projektjei révén mind a két fél nyertesként jön ki az együttműködésből.

Az elmúlt évek eredményei azt mutatják, hogy ezzel nem járunk rossz úton: frissdiplomás programunkra, ahova elsősorban mérnököket várunk, évről-évre több tízszeres túljelentkezés van, amelyből évente Magyarországon több mint 100 fiatal tehetséget veszünk fel. A 2007 óta felvettek közel 90 százaléka ma is vállalatunknál dolgozik. Egyetemistáknak szóló olajipari online vetélkedőnkre idén 1000 háromfős csapat jelentkezett a világ 62 országából. Az elmúlt évek munkájának fontos elismerése volt, amikor a fiatalok visszajelzése alapján az Aon-Hewitt Legvonzóbb Vállalat felmérésében második helyezettek lettünk.

Úgy vélem, nagy szükség van arra, hogy az oktatás az iparral együttműködve érdekessé és vonzóvá tegye a természettudományokat, megmutatva, hogy az elsajátított elméleti szaktudás birtokában mire leszünk képesek egy termelő vállalatnál. Az együttműködési készség, stratégiai gondolkodás, adaptáció mind olyan készségek és képességek, amelyek folyamatos fejlesztése már nagyon fiatal kortól sorsdöntő lehet a későbbi szakmai karrier során.

A MOL középiskolai koncepciójának segítségével szeretnénk a diákokat már a középiskolai évek alatt a természettudományok irányába orientálni, a szülők figyelmét felhívni ezen ismereteket igénylő szakmákban rejlő lehetőségekre, mint pl. a mérnöki karrierút, valamint a tanárok motivációját és eszköztárát is szeretnénk támogatni. MesterM díjunkkal például a matematikát, fizikát és kémiát tanító középiskolai pedagógusokat ismerünk el azon diákjaik jelölése alapján, akiknek pályaválasztásukat, sikereiket köszönhetik. A Junior Freshhh nevű természettudományi online vetélkedőnket 2010-ben indítottuk el először azzal a szándékkal, hogy a Z generációnak megfelelő "nyelven" szólítsuk meg őket. A kampány a Facebook-on zajlott természetesen, és már első alkalommal közel 3000 érdeklődő diákot vonzott a Kárpát-medence 5 országából.

A szakmai szervezetek szerepe kissé más: ők a legjobb működő gyakorlatokat képesek strukturált módon megismertetni minden tagvállalattal annak érdekében, hogy minél több olyan közép- és nagyvállalkozás legyen országunkban, akik a fenntartható gazdasági fejlődésnél figyelembe veszik ezen oktatási dimenzió támogatását, és ez alapján HR stratégiájuk fontos elemévé emelik azt. Természetesen minden vállalatnak az adott üzleti lehetőségei, illetve a régióban betöltött súlyának megfelelően kell az oktatással kapcsolatos tevékenységek támogatásában részt vállalni.

KÉRDÉS:

Balázs Györgytől, az Aon-Hewitt ügyvezető igazgatójától kérdezem: Mi a véleményed eddigi tapasztalataid alapján a szociális hálók (iwiw, facebook, twitter, linkedin, stb) HR kampányokban/projektekben való alkalmazásáról? Milyen projektek és cégek esetén, kiket érdemes megcélozni ezen a kommunikációs csatornán? Milyen üzeneteket érdemes közvetíteni ezeken keresztül? Milyen előnyei és hátrányai vannak ezen kommunikációs csatornák alkalmazásának?