Álláskeresés: miért nem válaszolnak az önéletrajzokra?

"Nem elég, hogy nincs munkám, még azt is el kell viselnem, hogy vissza sem jeleznek a pályázataimra" - meséli elkeseredetten László, aki már két éve próbál elhelyezkedni, egyelőre teljesen sikertelenül. A legidegesítőbb az, amikor meghirdetett állásra jelentkezem, és ott sem kapok semmilyen választ. Legalább mondják azt, hogy nem, azt könnyebben viselném, mint a bizonytalanságot - teszi hozzá.

Az álláskeresés során feltehetően ez lehet a legelkeserítőbb, legalábbis ezt mutatja Karácsony Zoltán HR-szakújságíró erről készített online felmérése, amelyben arra kereste a választ, hogy álláskeresőként mi az, ami leginkább zavaró egy-egy pályázat során. A Job(b) Állás HR Blog olvasói körében végzett kutatás 426 kitöltője közül 310-en jelölték meg a "Válaszra sem méltatnak az önéletrajz elküldése után" lehetőséget, ezzel messze ez az opció végzett az élen. Második helyre 227 szavazattal a "Nem indokolják meg, miért utasítottak el" lehetőség került, míg a panaszlista harmadik helye az anonim hirdetéseknek jutott - amelyeknél nem derül ki, ki hirdeti meg az állást (210 válasz). Sok kitöltőt zavart még, hogy fizetési igény megjelölését kérik a hirdetésben. A legkevésbé az állásinterjú időbeli csúszása és az ezzel járó várakozás bosszantja az álláskeresőket.

A sok visszajelzés nélkül maradt önéletrajz miatt sokan úgy gondolják, hogy az álláshirdetések nagy része csak álca, a befutó ugyanis már azelőtt megvan, hogy közzétennék az ajánlatot. Egy felmérés ugyanakkor rámutatott, hogy annyi jelentkező van a hirdetésekre, hogy a HR-seknek mindössze hat másodpercük jut egy önéletrajzra - mondta el a HR Portálnak Gazsi Attila, a Man at Work stratégiai vezetője. Szerinte tehát azért marad el a reagálás, mert a HR-sek leterheltek és egészen egyszerűen nincs arra idejük, hogy mindenkinek válaszoljanak. A HR-seknek ráadásul elsősorban a meglévő dolgozói állomány kezelése a feladatuk, az adatbázisépítés, a munkanélküliek mentorálása inkább a munkaerő-közvetítőkre tartozik. Nálunk emiatt elképzelhetetlen, hogy egy jelentkező ne kapjon választ, egy kisebb cégnél viszont megoldhatatlan feladat lenne mindenkinek levelet írni - fogalmazott.

Gazsi Attila

Zaklatás és perek fenyegethetik a cégeket

Magyarországon ugyan egyelőre nem jellemző, de egyre több esetben fordul elő, hogy az elutasított jelentkező bepereli a céget. Elég egy nem pontosan megfogalmazott levél és a hoppon maradt álláskereső akár eséllyel is állhat a bíróság elé - mondta Gazsi Attila, aki ugyanakkor kiemelte, hogy ez a jelenség elsősorban Nyugat-Európában gyakori. Magyarországon inkább az álláshirdetések szövege miatt kell büntetést fizetnie a cégeknek: az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) ugyanis azonnal lecsap azokra a hirdetőkre, amelyek "csinos munkatársat" vagy "fiatal munkaerőt" keresnek, miután a munkaadó csak az alkalmasságot vizsgálhatja, nem és kor alapján nem tehet megkülönböztetést. Gazsi Attila szerint a peres megoldások előbb-utóbb Magyarországra is beszűrődnek és lesznek majd olyan jelentkezők, akik kizárólag azért küldik el a pályázatukat, hogy később bíróság elé citálhassák a jogszerűtlenül eljáró cégeket. A Man at Work stratégiai vezetője szerint néha arról is lehet hallani, hogy az elutasított munkanélküliek olyannyira nehezen dolgozzák fel a nemleges választ, hogy hosszú hónapokig zaklatják a HR-seket. Ez azonban egészen ritka, kirívó esetek valószínűleg minden területen léteznek - tette hozzá.

Van, ahol tilos a válaszadás

A HR Portálnak nyilatkozó munkaügyekkel foglalkozó szakemberek szerint gyakran a cégvezetők kérik, hogy késsen, vagy esetleg egyáltalán ne szülessen meg az elutasító válasz. Sok cég például csak akkor küld valamilyen reakciót, ha már száz százalékosan eldőlt, hogy ki kapja meg az állást, sőt még akár az is előfordulhat, hogy a próbaidő végét is megvárják. Egy elutasítás utáni felkeresés hiteltelenné tenné a vállalat ajánlatát, a HR-seknek pedig a cég érdekeit kell szem előtt tartaniuk.

További szempont lehet az adatbázis-építés, ez azonban inkább a nagyobb multinacionális cégekre jellemző. Ezeknél a vállalatoknál rendszerint már a belső előírások sem engedik az elutasító levelek elküldését, miután azzal csak kizárnák annak a lehetőségét, hogy a későbbiekben egy másik állást ajánljanak ugyanannak a személynek.