Az intuíció szerepe a vezetői döntésben

Én azt szeretem az üzleti coachingban, amit az egyik leghasznosabb eredményének is tartok, amikor tudatosítjuk a coachee-ban (a vezetőben) a döntéseit. Tudatosítjuk azt, hogyan működik ő, a vezető. A mindennapi munkában, az időhiányban sokszor nincs idő sem vissza, sem előre nézni. A jelen történéseire van csak idő, élje át a flow-t a munkájában, vegye észre a feladatmegoldás, tudás hiányra adott válasz: a döntés szépségét. A tudásfrissítő üzleti coach segítséget tud ebben nyújtani, a rendszeres találkozások alkalmával a vezető elmondja, felidézi aktuális döntési helyzeteit, szituációit, a munkahelyen felmerülő feladatokat, esetleges konfliktusokat.

Ezen beszélgetések alatt egy külső szem segítségével, az üzleti coach segítségével, újra megfogalmazhatja érzéseit, átélheti az események folyamatát. Ha a vezető megszokja azt, hogy értékelje a munkáját, a mindennapi cselekedeteit a munkahelyén, a döntéseit, akkor egy idő után rájön, hogy mi az, ami releváns, ami lényeges, rájön, hogy a rutindöntései és egyszeri döntései mögött mi húzódik meg, milyen sok éves tapasztalat az, amiből erőt meríthet. A tudás, a vezetői készség ott van a jó vezetőkben. Ha döntéseiben mer támaszkodni sok éves tapasztalatára és ezáltal önbizalma növekszik, már célt értünk! Erősítjük azt a bizalmat, amit a vezető önmagában érez, amikor hagyatkozik ösztöneire és választ több alternatíva közül.

Gondolkodásunkban központi szerepet kapnak érzelmeink, az intuíció, bár sokan ezt nem merik felismerni. Miközben gondolkozunk, megpróbáljuk összerendezni fejünkben a világot, próbáljuk hatékonyan működtetni érzelmeinket, hogy végül érzéseinkkel, érzelmeinkkel válasszunk jó és rossz közül.

Érzéseinket, érzelmeinket nem kell kizárnunk gondolatainkból, hanem meg kell találnunk az őket meg illető helyet. Az agyunk ősi, emocionális részei erőteljes befolyást gyakorolnak a választásainkra. Az idegrendszer anatómiájával, fiziológiájával és biokémiájával foglalkozó tudósok mostanában térképezik fel az agyban azokat a veszélykerülő és örömszerző rendszereket, amelyek a legjobb - és a legrosszabb - döntéseink meghozatalára ösztönöznek bennünket.

Malcolm Gladwell (2009. második legnagyobb üzleti gondolkodója) szerint, az tud jó döntéseket hozni ösztönösen, aki kiszűri a sok ezer információ közül azt a néhányat, ami fontos, és csak azokra figyel. Ösztönösen című könyvében leír egy érdekes történetet: A Getty Múzeumban, Kaliforniában, 1983-ban egy olasz származású műkereskedő eladásra kínált egy Kouroszt, egy teljesen ép, hófehér márvány meztelen férfialakot, 10 millió dollárt kért érte. A Getty Múzeum munkatársai, szakértői majd 1 évig tartó vizsgálatnak vetették alá a szobrot, hogy kiderítsék eredetét. A szobor dokumentumai az 1930-as évekig visszakövethetők voltak. A nagyon bonyolult kémiai, mikroszkopikus vizsgálatok azt bizonyították, hogy a szobor több ezer éves. Valószínűleg Kr. előtt az 530-as években készült. 1986-ban állították ki először. Ekkor kezdődtek a negatív visszajelzések a szoborral kapcsolatban. Egy híres olasz művészettörténész, egy műkereskedő, egy antik görög szoborász szakértő, és a Metropolitan Múzeum igazgatója érzett valami furcsát, az első 2 másodpercben, amikor a szobrot megpillantották. Az egyikük azt érezte, hogy "Friss". Ez nem az a gondolat, aminek be kell villannia, egy ókori szobor láttán! A másik szakértő a szobor körmét kezdte el bámulni. A harmadiknak csak rossz előérzete volt a szoborral kapcsolatban, furcsa, rossz érzése volt gyomortájékon. Aztán volt olyan is, aki egy üvegfalat érzett ő és a szobor között. Egyszóval mindegyiküket valami megmagyarázhatatlan, kellemetlen érzés kerítette a hatalmába. "- Ugye még nem fizették ki?" -kérdezték.
Ekkor már a Getty szakértői is kezdtek gyanakodni, így Athénban egy szimpóziumot rendeztek a szoborral kapcsolatban. Mire a szimpózium véget ért, a szakértők egyetértettek abban, hogy a szobor nem az, aminek látszik. Kinek volt igaza? Annak aki, hónapokig vizsgálódott, minden XX. századi vizsgálati módszert bevetett a bizonyításra, vagy annak, aki ránézett a szoborra és első benyomása után ítéletet mondott?

Sokáig nem volt egyértelmű erre a kérdésre a válasz. Aztán lassan, lassan bebizonyosodott, hogy a dokumentumok hamisak és a korra vonatkozó kémiai reakciók is meghamisíthatók. Amikor a Mertopolitan Múzeum igazgatója ránézett a szoborra és erős ellenszenvet érzett, teljesen igaza volt: a szobor hamis. Többet fogott fel a szobor lényegéből, többet értett meg, mint a Getty szakértői közel egy év alatt! Ez a 2 másodperc az INTUÍCIÓ - a tudat alatti döntés. Mivel tudtak többet azok a szakértők, akik érezték, hogy a szobor hamis? Nem a tudásuk volt több, hanem az a képességük, hogy kiragadják a lényeget, azt a pár fontos szempontot, ami alapján ítéletet mondtak, pontosabban, éreztek.

Mérő László szerint a jó vezetők, akik már mesterek, tehát a legjobbak, azok, akik több mint 10 000 sémával rendelkeznek. A fejünkben lévő sémák azok, amelyek segítik döntéseinket, leegyszerűsítik a körülményeket, az információ halmazt átláthatóvá teszik, és így a problémára adott válaszok, a döntési lehetőségek, a megoldások száma csak néhány lesz. 2-3 megoldásnál több eszébe sem jut az igazi vezetőnek! Minél több döntési helyzetet élt át, tapasztalt meg a vezető, annál kevesebb igazi megoldás fog számára létezni. Meglátja a lényeget.

A vezető, ha jó, akkor döntéseiben mer támaszkodni sok éves tapasztalatára. Az üzleti coaching során az önbizalom növekedésével megnő a vezető bizalma a döntései eredményességében is. Az ösztönei, intuíciói alapján meghozott döntéseket nem kell tényekkel alátámasztani, nem ezt értem tudatosítás alatt, hanem éppen azt a bizalmat, amit a vezető önmagában érez, amikor hagyatkozik ösztöneire és választ több alternatíva közül- mondja Baracskai Zoltán.

Az üzleti coaching folyamat során a tudásfrissítésre helyezzük a hangsúlyt, ezen túl a coach és a coachee megtalálja együtt azokat a történeteket, amelyek segítik a magabiztosságát, az önbizalmát és a döntésekért a felelősségvállalást. Ehhez nincs recept, nincs módszer, elég az, ha a coach odafigyel, meghallgat, megért és külső szemként más megvilágításba helyezi a megbeszélt történeteket, eseményeket, majd tudásfrissítőként új ötleteket 'dob be' a vezetőnek. Legtöbbször sem ideje, sem energiája nincs a vezetőknek arra, hogy mélyelemzéssel próbálja megállapítani a dolgok ok-okozati összefüggését. Mi ilyenkor a legnagyobb üzleti gondolkodók (Mintzberg, Drucker, Handy, Gladwell és mások) tudását hadrendbe állítva segítünk a vezetőnek abban, hogy az üzleti guruk gondolatait be tudják építeni probléma megoldási rendszerükbe, sémákat gyártanak a segítségükkel.

Vezetni, irányítani természetesen nem új, nem 21. századi dolog. Voltak a történelem során nagy hadvezérek, nagy királyok, aki méltóak voltak a vezető elnevezésre. Ha elkezdjük keresni a nagy vezetői döntéseket, nagyon sokat fogunk találni. Olvashatunk történeteket Napóleon hadvezéri döntéseiről, gondolkozhatunk arról, miért döntött Mátyás királyunk úgy, hogy létrehozza Fekete seregét, Caesar, miért döntött úgy, hogy átkel a Rubiconon, miért pont aznap, miért nem előbb, vagy később?
Noha a vezetés nagyon emberközeli, mégis inkább, ha döntésekről kérdezek valakit, az üzleti döntések jutnak eszébe először. Ford és a híres vállalatvezetési módszere, Bill Gates és a Microsoft…stb. Ezek a vezetők nem feltétlenül bántak jól az embereikkel, nem arról híresek. Inkább az új üzleti modelljükről, vagy egy új termék bevezetéséről, a döntéseikről és főleg az intuíciójukról.

A vezetői döntések lehetnek sikeresek, jók, és lehetnek elhibázottak is. A vezetők nem tökéletesek, és nem minden döntés lesz tökéletes. Sőt, meggyőződésem szerint a döntések nagy része nem viszi előre a vállalatot. De csak egy halvány vonal választja el a sikert a kudarctól, a jó döntést az elhibázottól. Sőt! A döntéseket utólag értékelni is csak sok idő elteltével, akár évek múlva a meghozataluk után lehet, de ekkor már a körülmények, a környezet változása miatt az értékelésünk nem feltétlenül objektív. ITT és MOST hozzuk meg a döntést, ami ott és akkor már nem értékelhető teljes mértékben, hiszen a körülmények folyamatosan változnak körülöttünk. A jó vezetők mindig az ITT és MOST-ot tartják szem előtt, és bátran hozzák meg döntéseiket! A kiváló vezetés, azt gondolom, hogy a kemény munkának, a kitartásnak, a kockázatvállalásnak és a megmagyarázhatatlan sejtéseknek, az intuíciónak egyfajta keveréke.

Bordás Beáta üzleti coach, az Üzleti Coach Egyesület elnöke