Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 5 éve

Bátor nők és gyáva férfiak helyett: gyerekek vagyunk vagy felnőttek?

images

images

Akkor nagyjából arra jutottunk, hogy a magyar üzleti kultúrában:

  • nagyon erős az individualizmus;
  • ez egy nagyon maszkulin társadalom;
  • az emberek nehezen fogadják el a hierarchiát és a hatalom bármilyen képviselőjét;
  • nagyon erős a bizonytalanság kerülése iránti vágy.

    Mindez társul azzal, hogy a magyar társadalom nem jól tűri a másságot, legyen az nemi, szexuális, vagy nemzetiségi jellegű másság. Nagyon erősek továbbá a nemi jellegű sztereotípiák is. Ebből nyilvánvaló, hogy a készségfejlesztő tréningek mellett olyan tréningeknek is helyet kellene kapniuk, melyek megismertetik a nemi sztereotípiák és banális szkriptek fogalmait, majd segítenek ezeket helyre is tenni. Ennek a vezetői fejlesztésnek fontos célja a már említett férfi és női elem megismertetése és tudatosítása a vezetőkben. A kultúra egyik fontos sarokelemévé kell váljon az, hogy a jó karizmatikus vezetőben, aki képes transzformálni/átalakítani helyzeteket és pozitív energiát vinni a nehéz helyzetekbe, jelen legyen mindkét elem, méghozzá tudatos módon. Ha ez párosul egy olyan szokásrendszerrel, mely szintén úgy épül fel, hogy biztosítja mindkét elem jelenlétét a vezetői működésben és a vezetők erre épülő képzést is kapnak, akkor reménykedhetünk abban, hogy a jelenlegi egyoldalú kép megváltozik.

    Akkor elküldtem a cikket egy ismert lap szerkesztőjének, aki úgy reagált, hogy nem ért egyet velünk, mert szerinte éppen az a legnagyobb baj, hogy a férfiak nem elég férfiak. Ezzel persze az is kiderült, hogy azt amit én mondok, ő úgy érti, hogy szerintem az a baj, hogy a férfiak nem elég nőiesek, pedig ez nagyon messze van attól, amit én üzenni szerettem volna, nevezetesen, hogy ez nem csak egy nemi kérdés, hanem inkább a két principium egyensúlya az, ami szerintem kardinálisan fontos lenne akár női, akár férfi vezetőkről beszélünk.

    Mostanra vált számomra világossá azonban, hogy tényleg van egy másik kérdés is. A mozikban éppen játszanak egy zseniális filmet, az a címe, hogy Lavina. Anélkül, hogy bárkinek is lelőném a poént a film arról szól, hogy egy középosztálybeli svéd család elmegy síelni Svájcba a két gyerekükkel. Az egyik nyitó jelenetben együtt ülnek a teraszon és éppen ebédelnek, amikor az apa észreveszi, hogy egy lavina gördül le a hegyről. Először azt hiszik, hogy ez csak egy kontrollált mesterséges lavina, de pillanatok alatt világossá válik, hogy nem, egy valódi lavina közeleg. Az emberek felpattannak és pánik tör ki. Az apa ekkor felugrik és felkapva iPhone-ját, tülekedve menekül a többiekkel, magára hagyva két gyermekét és feleségét. Aztán minden lecsendesedik, a lavina elkerüli az éttermet, és a vastag hótakaró alól előbújik mindenki. Megjelenik az apa is, aki nem szól semmit, újra enni kezdenek. Innentől kezdve a férfi és a nő ezt az esetet próbálják feltárni és megemészteni, nagyjából sikertelenül, ugyanis a férfi éretlensége illetve gyermeki viselkedése útját állja a felelősség vállalásának és a tanulságok levonásának.

    Ez film arról szól, amit nap mint nap tapasztalok a coachingokban is. Sok családot látok, ahol négyen vannak, és ebből 3 gyerek egy felnőtt. Az anya az, aki többnyire felnőttként viselkedik, a férfiak pedig nagyra nőtt gyerekként vesznek részt a család életében. Fontos tisztázni, hogy a gyermekekkel nincs semmi baj, sőt ők mindannyian hercegnek és hercegnőnek születnek, amíg mi, szülők nem csinálunk belőlük békát (ahogy Eric Berne mondta). Amit én gyerekségnek hívok az inkább egyfajta éretlenség, amely felnőttkorban bizony tényleg káros. A jellemzői:

  • 1. Nem ismerem a saját érzelmeimet, nem tudom kifejezni az őket (kivétel a harag és az öröm néha).
  • 2. Nem vállalok felelősséget a tetteimért, kivétel a családfenntartás. Nem tudom kimondani, hogy hibáztam, ez elképzelhetetlen, helyette magyarázatokkal jövök és külső tényezőkre hárítom a felelősséget.
  • 3. A családfenntartásért cserébe azt várom, hogy gondoskodjon a nő mindenről ami a gyerekről és az otthonról szól.
  • 4. Elvárom, hogy kiszolgáljanak és kitalálják, hogy mit akarok és mi a bajom.
  • 5. Pozitív visszajelzést nem, vagy csak nagyon ritkán adok, negatívat viszont annál többet és fenyegető körítéssel.
  • 6. A munkahelyemen nem vállalom fel a konfliktusokat, helyette otthon robbanok fel.
  • 7. Ha érzelmeket fejezek ki, akkor azok teljességgel betöltenek, anélkül, hogy igazán tudatában lennék annak, hogy mi történik velem (ennek van egy gyönyörű példája is a filmben, amikor a férfi úgy sír, hogy ezáltal még jobban megijeszti a gyerekeit és nő ismét arra kényszerül, hogy megmentse a helyzetet és az egyetlen legyen, aki felnőttként viselkedik). Persze megint fontos hozzátenni, hogy az érzelmeket éppenhogy jó kifejezni, a baj az, hogy a hajótörött leszek a saját negatív érzelmeim tengerén úgy, hogy közben ez másoknak fáj.

    Röviden tehát ez az, amivel sokan küzdünk férfiként és vezetőként. Ez az, amit érdemes megváltoztatni, mert a fenti viselkedés mérgező és hosszabb távon biztos magánéleti és üzleti kudarchoz vezet. Ezért lenne érdemes az érzelmi intelligenciát és általában az önismeretet fejleszteni a vezetők esetében, mert nem lehet igazán jó vezető az, aki még magát sem tudja vezetni. Minden viselkedés alapja tehát az belső térkép, amit valaki a világról hordoz magában és ha ezzel nem foglalkozunk, akkor kaphat bármilyen képzést az illető, semmit nem fog változtatni. Fejlesztőként évek óta azon dolgozom, hogy meggyőzzem a vállalatvezetőket és HR vezetőket, hogy mielőtt fejlesztésbe kezdenek, invesztáljanak a belső térkép feltárásába és megváltoztatásába. Csak így van esély a változásra...

    A szerző Fehér A. Miklós, pszichológus és közgazdász végzettségű, szervezetfejlesztő coach és tréner. 20 év magyar és nemzetközi tapasztalattal rendelkezik a vállalatvezetés területén. Nyolc éve foglalkozik tréninggel és coachinggal, ügyfelei között megtalálható a magyar gazdaság számos meghatározó cége. Az Advantage Group alapítója ügyvezető partnere, a Feldmár Intézet egyik társalapítója.
  • Follow hrportal_hu on Twitter
    További cikkek
    Készségek és kompetenciák fejlesztése élethosszig

    Már nem csak élethosszig tartó tanulásra, hanem a készségek, kompetenciák folyamatos fejlesztésére van szükség, ameddig valaki aktív a... Teljes cikk

    Radikális változásra van szükség a szakképzésben

    2019-ben átalakul a szakképzés rendszere. Bár hat évvel ezelőtt a 2013. évi LXXVII. törvény teljesen átalakította a felnőttképzés rendszerét,... Teljes cikk

    HR helyett Tehetségmenedzsment

    Vajon hányszor hallottuk már, hogy „az emberek a szervezetünk legnagyobb értékei”? A tehetségmenedzsment ezt a kijelentést nem pusztán álszent... Teljes cikk