Egyre több vállalat vadászik új munkatársakra a közösségi oldalakon
A vállalatok erősen preferálják a közösségi oldalakon keresztüli „jelöltvadászatot”, amit csak az online állásközvetítő portálok előznek meg. Továbbra is a belső ajánlások rendszere számít azonban a legkedveltebb toborzási formának.
Rengeteg kihívással találkozhattak a recruiterek (toborzók) az elmúlt 20 évben, főként a technológiai fejlődés miatt. Interjúk Teams-en, Zoom-on, az ATS (jelölt nyomonkövető rendszer) bevezetése, az X-Ray Sourcing (fejvadász módszer, technika a keresésre) gyakorlata, az AI (mesterséges intelligencia) alkalmazásának lehetősége a toborzásban.
A toborzási csatornákat tekintve a vállalatoknál erősen preferálják a közösségi oldalakon keresztüli „jelöltvadászatot”, amit csak az online állásközvetítő portálok előznek meg, de továbbra is a belső ajánlások a legkedveltebbek – derült ki a Man at Work legfrissebb, Expedíció a szervezeti kultúrák világába - Fókuszban a recruitment elnevezésű kutatásából.
Miért lépünk vissza?
A kulturális különbségek egyre kevésbé hatnak a recruitment folyamatokra. A jelölteknek nem a vállalat kulturális háttere számít, amikor elköteleződnek egy állás mellett, hanem a bér, a juttatási csomag és a földrajzi elhelyezkedés, éppen ebben a sorrendben. Ezt támasztja alá a Man at Work elmúlt 5 évre vonatkozóan készített statisztikája is a toplistás visszalépési okokról, amikor a kiközvetített jelöltek visszautasítanak egy konkrét állásajánlatot.
„Külön nyilvántartást vezetünk arról, hogy milyen okokra hivatkozva utasítanak vissza a jelöltjeink egy-egy állásajánlatot. Az elmúlt 5 évet összesítve a visszalépők 46%-a hivatkozott arra, hogy kapott egy még jobb ajánlatot, további 22%-ukat a még meglévő munkáltatójuk marasztalt sikeresen, harmadik helyen pedig a magánéleti okok szerepelnek (16%) – mondta Ottó Csaba, a Man at Work ügyvezető igazgatója.
Mi befolyásolja a toborzási taktikákat?
A megkérdezett vállalatok többségét az anyavállalat nem köti előírásokhoz a toborzás folyamatát tekintve. Toronymagasan az employer brandingre (munkáltatói márkaépítés) és a HR kontrollingra van előírás az anyavállalat részéről. A bér benchmark eszközök és a marketing folyamatok jó néhány vállalatnál szabályozottak ugyan, de például a kiválasztási módszerekben, vagy, hogy milyen bérszámfejtő szoftvert használ a helyi vállalat, kevésbé szólnak bele központilag.
A kutatás rávilágított arra is, hogy a jelöltekre vonatkozóan a döntéshozót nagyban befolyásolja a HR véleménye, s ez összefüggésbe hozható a vállalati kultúrával, ezzel szemben a végső döntést a jelölt felvételével kapcsolatban a legtöbb esetben mégis inkább a hiring manager (területvezető) egyedül hozza meg.
A koreai cégek ajánlata általában kiemelkedően jó
A felmérésben részt vett vállalatok többsége szerint a bérezés és a juttatási csomag összefügg a cégkultúrával, ám a „saját bércsomagjaikat” mégsem ítélik vonzóbbnak a konkurens cégek ajánlatainál. A visszajelzések alapján a válaszadók megerősítették azt a feltételezést, miszerint a koreai cégek juttatásai kiemelkedőek.
Az utóbbi évek komoly változásokat eredményeztek a munkarendet, munkaidőt illetően. A legtöbb vállalatnál van lehetőség home office-ra és a rugalmas munkaidő is nagyon elterjedt. A 4 napos munkahetet vagy a hibrid munkavégzés lehetőségét azonban kevéssé alkalmazzák. A vállalatok többsége nem várja el a túlmunkát, ám a visszajelzések megerősítették a kutatás készítőit abban, hogy a távol-keleti kultúrákban még mindig jellemző, sőt – ami pedig igazán meglepő eredmény - vannak olyan nyugat-európai gyökerekkel rendelkező cégek is, ahol szintén.
Az egészségvédelemre és a munkahelyi biztonságra is hangsúlyt fektetnek a cégek, viszont az adatok alapján úgy látszik, vannak olyan távol-keleti gyökerekkel rendelkező munkáltatók, ahol ez a terület még komoly kihívásokat tartogat, nem csak a HR szakemberek számára.
A vállalati aspektus mellett, a recruiterek vallomására is kíváncsiak voltak a felmérés készítői.
Az amerikai cégkultúra a legvonzóbb
Nem kaptak egyértelmű választ, hogy a HR-esek munkahelyválasztásában számított-e, hogy milyen gyökerű a vállalat, de a megkérdezettek többsége karrier szempontjából és a cégkultúra miatt is ajánlaná jelenlegi munkahelyét másoknak.
Többségük, ha munkahelyet váltana és minden körülmény kedvező lenne számára, akkor az amerikai cégkultúra lenne számukra a legvonzóbb, mert ők azok, akiknél nem kötik a HR kezét „GA” típusú megállapodások, előírások, szabályok szerint dolgoznak, a munkabiztonság és a munkavállalók egészsége abszolút fókuszban van és ők azok, akik elsők között követik a legújabb trendeket, továbbá, kiemelkedő juttatási csomagot kínálnak, és nem mellesleg 100%-ban pozitív a hozzáállásuk minden másban.
A toborzás szempontjából a recruiterek az egészségvédelmet tartják a legelőnyösebbnek a jelenlegi munkahelyükön, s a leginkább hátrányosnak a béreket és juttatásokat, szorosan mögötte pedig a földrajzi elhelyezkedést.
Fotó: unsplash.com
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.02.11HR 2026 – kevesebb mozgástér, nagyobb elvárások? - Mit léphet a HR, ha mégis üzleti hatást akar elérni? Egy intenzív, interaktív délelőtt HR- és vállalati vezetőknek, ahol nagymintás regionális kutatások eredményeit mutatjuk meg: hol tart a magyar HR, és milyen 3–5 prioritással lehet 2026-ban is mérhető üzleti hatást elérni. Kerekasztal és kiscsoportos munka várja a HR-vezetőket a HR öt kritikus területén, felkészülve 2026 legtöbbet hozó HR-fejlesztéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.
Részletek
Jegyek
2026-ban egyre többen keresnek majd új állást, miközben a munkaerőpiacon nő a verseny. A LinkedIn legfrissebb listája szerint az AI-hoz kapcsolódó... Teljes cikk
Már magyar cégek is AI-megoldásokat használnak a teljes toborzási folyamatban: az automatizált social media kampányokból érkező jelölteket AI szűri... Teljes cikk
Egy brit újságírónő férfiként kezdett posztolni a LinkedInen – az elérései pedig azonnal az egekbe szöktek. A kísérlet szerint ugyanaz a... Teljes cikk
- Amit jobb nem beleírni az önéletrajzba: egy hobbi, amitől megriadnak a munkáltatók 1 hete
- Megkezdte a toborzást Békéscsabára a Vulcan Shield Global 2 hete
- Mi lesz, ha az AI megszünteti a belépő szintű állásokat? 2 hete
- A legjobb tanulók viszik a legtöbbre? A kutatások mást mutatnak 2 hete
- Ahol most mindenki embert keres: ez az iparág szívja fel a jövő munkaerejét 3 hete
- Felmérés: A HR-politikák megoldást jelenthetnek a tehetséghiányra 4 hete
- Sokan terveznek új állást keresni 2026-ban, de kemény lesz a verseny 1 hónapja
- Dolgoznak – de nincs munkájuk: így terjednek a kamuirodák 1 hónapja
- 30 órás munka egy óra alatt? Így forgatja fel az AI a magyar toborzást 1 hónapja
- Így bonyolította meg az AI a munkakeresést 2 hónapja
- Hamarosan kezdi a a sorozatgyártást a CATL - toborozzák az új munkaerőt 2 hónapja


Filmek a munka valóságáról: sztrájktól a szellemírásig