Hogyan kezelték a covid-helyzetet az üzleti szolgáltató központok?

A Budapesti Corvinus Egyetem, az IFUA Horváth & Partners tanácsadó cég és a Trivium Packaging kérdőívét 53 magyarországi business services center töltötte ki a koronavírusjárvány első és második hullámában. Az eredményeket a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség múlt heti online konferenciáján mutatták be. Ott egy másik, iparági felmérést is ismertettek, amelyről előző cikkünkben számoltunk be.

Az emberekről szóltak a legnagyobb kihívások

A kutatás készítőinek egy fő tanulsága: Mindkét hullámban a humán faktor jelentette a legnagyobb kihívást a szervezeteknek. Az első hullámban a szociális interakciók hiányát jelölték meg a legtöbben (75%), második helyen az emberek vezetése/kezelése következett 45%-kal, a harmadikon az irodától távoli munkavégzés lehetőségének megteremtése (25%). A második hullámban a szociális interakciók említése 43%-ra csökkent, megmaradt a people management a 40% körüli szinten, újdonságként viszont megjelent a dolgozói elköteleződés fenntartása (38%).
A második hullámra a második legfontosabb kihívássá lépett elő a dolgozói elköteleződés megtartása (HOA COVID-felmérés 2020)
Az üzleti szolgáltató központokban a járvány előtt az alkalmazottak 22%-a volt távmunkás, a második hullám alatt már 92%-a home office-ban dolgozik. Mennyi lenne az irodától távol dolgozók ideális aránya? A járvány első hulláma alatt 47%-os átlag jött ki, a második hullám alatt adott válaszokból már 54% körvonalazódik. Azaz egyre erősödik a trend, hogy a távmunka a járványhelyzet után is része lesz a vállalati működésnek, akár duplázódhat a “remote” dolgozók aránya. Pénzügyi támogatást egyelőre a cégek 24%-a biztosít a home office-ban dolgozóknak, ami egyébként ősz óta a minimálbér 10%-áig adómentesen adható juttatás.

A covid csökkentette a fluktuációt, de

Szende Csaba a Trivium Packaging szolgáltató központjának vezetője elmondta, hogy a koronavírus-járvány két hullámában csökkent a fluktuáció a BSC-kben. Ennek egyik oka a munkavállalók biztonságra törekvése, a másik az üres álláshelyek számának csökkenése, harmadik pedig az, hogy a munkaadók jobban figyeltek a munkavállalókra. A két hullám közötti “békeidőben” azonban nőtt a munkavállalói felmondások száma. Ez arra enged következtetni, hogy a covid elmúltával visszatér a korábbi helyzet, azaz a munkaadóknak továbbra sem szabad elhanyagolni a megtartást erősítő intézkedéseket. “A megtartás lett az új toborzás” - hangsúlyozta Szende Csaba. Képzési oldalon általánosságban a hatékony virtuális együttműködést, a projektmenedzsmentet, a virtuális/hibrid csapatok vezetését fejlesztő tréningek lehetnek nyerőek.

Őszre a lelkesedés fenntartása lett az egyik top prioritás

Hogy mire fókuszálnak a BSC-k a jövőben? Itt is hangsúlyeltolódások érzékelhetőek az első és a második hullám között. Tavaly tavasszal a munka jövője témakör áll az élen említésekben (67%). Ide tartozik a jövőben fontos képességek meghatározásától az iroda kialakításán át a távmunka-hibrid munka-irodai jelenlét kidolgozásán át számos terület.
Második helyen a digitalizáció és az automatizálás (58%) végzett, harmadikon a munkavállalók és a menedzserek képzése (42%). Őszre a munka jövője téma maradt az első, ám sokkal többen hangsúlyozták (86%). A munkavállalói elkötelezettség fenntartása a semmiből lett a 2. legfontosabb prioritás (81%). Ez nem csoda, ugyanis ekkorra fulladt ki a tavaszi lendület a tartósan home office-ban dolgozók körében és jelentek meg a kiégés jelei. A harmadik top prioritás, a továbbképzés is hangsúlyosabb lett (67%). A kutatók szerint a munkavállalói elköteleződés fenntartása a jövőben is a top prioritások között szerepel majd.
Az első hullámban a legfontosabb kihívás a jövő munkavégzési kereteinek és tartalmának kidolgozása volt. A második hullámban ez még inkább erősödött. (HOA COVID-felmérés 2020)
Szintén tanulság, hogy a járványhelyzet alatt erősödött a digitalizáció és az automatizáció is. Itt a jövőbeli fejlesztéseknél némi óvatosságra ad okot, hogy csak a cégek fele nyilatkozta azt, megvan erre a megfelelő anyagi erőforrása.

Új szolgáltatásokat is hozott Magyarországra a covid

A covid kérdőív válaszaiból kiderül, hogy a BSC-k átlagos kapacitáskihasználása mindkét hullámban 80% feletti volt. Ha a mennyiségen túl a minőséget is nézzük, akkor 76 százalék válaszolta azt, hogy minden szerződéses vállalást teljesíteni tudott, azaz “business as usual” üzemmódban teljesített, 12% részben hozta az elvárást. A második hullámban kicsit átrendeződött az összkép: 62%-ra csökkent a követelményeket 100 százalékban hozók aránya, 19%-ra nőtt a részben teljesítés, viszont 10 százalék arról számolt be, hogy új szolgáltatásokkal bővült a portfólió. Erre példaként a kutatás készítői távol-keleti lokációkat hoztak fel, ahol az IT infrastruktúra egyszerűen nem bírta el az irodától távoli munkavégzést. Így innen funkciók költöztek a kelet-közép-európai régióba.

A nyitóképen Szende Csaba, a Trivium Packaging üzleti szolgáltató központjának vezetője, a felmérés egyik készítője