Hogyan működhetnek hatékonyabban a szolgáltató központok?
Szolgáltató központok nélkül nem lehet egymillió munkahelyet létrehozni, ezért vonzó gazdasági körülményeket kell teremteni, hogy a befektetők Magyarországot válasszák a kelet-európai régió versenyzői közül. Dr. Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország Kft. cégtársa szerint az egységes személyi jövedelemadó és az új munka törvénykönyve is jó irányba mozdíthatja el ezt a folyamatot, ugyanakkor ahhoz, hogy hatékonyabbá tehessék tevékenységüket, új fejlődési utakra is szükségük van.
- Nem túl jó az idei év Magyarország számára. Azt látni, hogy sok befektető gondolkodik Kelet-Európában, és a célországok között mindig szerepel Magyarország is, de valahogy nem mi kerülünk ki győztesen. Jelen pillanatban Lengyelország a sláger ország. Az, hogy ez miért van így, egy sok ismeretlenes egyenlet. Két dolgot azonban ki kell emelnünk, az egyik, hogy Lengyelországban nem annyira szűkösek az emberi erőforrások, mint itthon. Másfelől hazánk nemzetközi megítélése most nem túl jó. Több olyan ügy is volt, gondolok itt például a médiaszabályozásra, vagy az adódöntésekre, amelyek külföldön negatívan befolyásolták Magyarország megítélését. Ugyanakkor ezek pillanatnyi hatások, amelyek rövid távon el fognak múlni.
- A PwC tavalyi felmérése szerint a szolgáltató ágazat várhatóan több mint kétezer új munkahelyet teremt a következő két év folyamán, és az idei munkaerő-piaci jelzések szerint is elsősorban ez a szektor tervez munkaerő-felvételt. A kormányzati intézkedések mennyire segítik, hogy ez valóban megvalósuljon?
- Valóban így van, de 2000 fő nem olyan hatalmas szám, Lengyelországban ennél jóval nagyobb létszámot terveznek alkalmazni. Nem az a kérdés, hogy jönni fognak-e a szolgáltató központok (SSC) hazánkba, hanem az, hogy mennyi jön. Úgy gondolom, hogy az adórendszer változásai és az új munka törvénykönyve segítheti ezt. Az új munkaügyi szabályozás például rugalmasabb munkavégzést tesz lehetővé, mivel kicsit jobban védi a munkáltatók érdekeit, támogató hatása van a szolgáltató központok szempontjából. A jogalkotó például az elbocsátások könnyítésével, az elektronikus jognyilatkozatok széleskörű elfogadásával, munkavállalói adatok kezelésének egyszerűsítésével nagyobb jogokat szeretne adni a munkáltatók kezébe. Eddig a bíróság és a munkajogi szabályozás hagyományosan a munkavállalók érdekeit védte erősen, az új törvény talán ebben fog változást hozni. Bár azt hozzá kell tenni, hogy számtalan módosító javaslat érkezett a törvénytervezethez, több pontja ellen tiltakoznak a szakszervezetek is, így még nem lehet tudni, melyik paragrafus él túl és melyik nem valósul meg mégsem.
- Vannak-e olyan jogszabályi problémák, amelyek a magyar szolgáltatói szektor fejlődését nehezítik? Például a visszamenőleges jogszabályi változások, különadók nem igazán segítik ezt.
- Ezt azért nem lehet általánosítani. A visszamenőleges jogszabályi változás elsősorban az állami végkielégítéseknél ütötte fel a fejét, ami ráadásul az Alkotmánybíróság szűrőjén is fennakadt. Magyarországon nem kell tartani visszamenőleges szabályoktól. A különadók pedig a szolgáltató szektort, és nem a szolgáltató központokat sújtották. Elsősorban azok a szektorok - energetika, banki szféra --– voltak ennek a célkeresztjében, amelyek a kormányzat szerint nagy nyereségre tettek szert. Nem kell arra számítani, hogy hasonló különadókat vetnének ki a szolgáltató központokra, mivel úgy kellenek hazánknak, mint egy falat kenyér. A kormány szándéka, hogy tíz év alatt egymillió munkahelyet hozzon létre, amely az SSC-k Magyarországra vonzása nélkül nem sikerülhet.
Ha a kormány ezt nem tartja szem előtt, akkor ez a cél megközelítőleg sem fog teljesülni. Akár a képzési szabályozást, akár az adóváltozásokat, vagy a támogatási rendszert nézzük, azt lehet látni, hogy a kormány támogatást mutat a szektor irányába. Például a 16 százalékos egységes személyi jövedelemadó is egy pozitív intézkedésnek tekinthető. Az olyan szolgáltató központok ugyanis, mint amilyet például a Bosch, Diageo vagy a Morgen Stanley hoz hazánkba, olyan magasan kvalifikált munkaerővel dolgoznak, akiknek a fizetése a vízválasztó 202 ezres bruttó fizetés felett van, azaz dolgozóik jól jártak. A vezetők döntését pedig jelentősen befolyásolja, hogy hány százalék adót kell fizetniük egy országban. Úgy gondolom, ebből a szempontból vezetőbarát ország vagyunk. Ami viszont kevésbé pozitív, és nem segít a foglalkoztatás növelésében, a munkát terhelő adók csökkentésében, hogy a munkavállalói társadalombiztosítási járulék egy százalékkal emelkedhet. Ennél azonban még kedvezőtlenebb fordulat lenne, ha a munkáltatói TB adóként jelenne meg, de remélhetőleg a kormány az uniós szabályokat átgondolva fog erről dönteni.
- Mennyire kedvező a hazai támogatási, pályáztatási rendszer az SSC-k számára?
- A kutatással foglalkozó, magas hozzáadott értékkel rendelkező szolgáltató központokat kiemelten támogatja hazánk. Emellett a nagy volumenű, sok embert foglalkoztató SSC-k számára a munkahely teremtését célzó pályázatok elérhetőek. A pályáztatási rendszerben nagyon pozitív, hogy Budapest nem preferált, hanem nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a legesélyesebb vidéki városokat is bevonják, mint például Győr, Pécs, Debrecen, Miskolc, Kecskemét, Szeged, hogy az ottani frissdiplomásokra alapozzanak. Sajnos, ha már nyelveket is beszélni kell, akkor a főváros behozhatatlan előnnyel rendelkezik a vidéki városokkal szemben, de a jövőben remélhetőleg vidéken is teret nyerhetnek azok a szolgáltató központok, amelyek több nyelvet beszélő munkaerőt foglalkoztatnak.
- Milyen megoldások, lehetőségek állnak rendelkezésre, amelyek segíthetik a szolgáltató központok hosszú távú működését hazánkban?
- Magyarországon a szolgáltató központok bejövetelének volt egy hulláma és vannak olyan szinergiák, amelyeket még nem hoztak be a működésükbe, nem lépték meg őket. Van az életükben egy második fázis, amikor elindulnak a magas hozzáadott értékű tevékenységek felé. Olyan megoldásokra van szükségük, amelyek hatékonyabbá teszik a projektjeiket, de érdemes adószempontból is optimalizálni a működésüket, illetve olyan jogi, gazdasági formákra áttérniük, amelyeknek uniós lefedettségük van. Ezek lesznek azok a fejlődési utak, lehetőségek, amelyeket át kell venniük, ha hatékonyabbá akarják tenni a tevékenységüket.
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
A legújabb csendes munkaerő-trend lassan aláássa a munkahelyi termelékenységet, és valószínűleg sok vállalat nem veszi észre időben. Teljes cikk
Hol tart a HR 2025-ben? Melyek a nagy témák? Erről beszélgettünk Csépai Martinnal, a Deloitte HR tanácsadási vezetőjével. A szakértő egyebek... Teljes cikk
A Prohuman Group megvásárolta a létesítménygazdálkodással foglalkozó Green Vector Kft. 75%-os, valamint a contact center piacon meghatározó szerepet... Teljes cikk
- Nem mindenki vezető, aki annak látszik...(és bizony fejétől bűzlik a hal) 3 hónapja
- Alkalmazotti LinkedIn aktivitás – fizetni vagy inkább motiválni? 4 hónapja
- Az adatvezérelt HR, nem más, mint személyügyi oximoron 4 hónapja
- Ami mű, azon a kollégák gyorsan átlátnak: Jakus Tamás, a Thermo Fisher Scientific HR igazgatója 4 hónapja
- Az outsourcing piacon terjeszkedik a Prohuman Group 5 hónapja
- Együttműködési szerződést írt alá a VOSZ és a Családbarát Magyarország Központ 5 hónapja
- Tüntetéssel hívták fel a figyelmet az európai ipar válságára 5 hónapja
- Kell-e nekünk a DEI? 6 hónapja
- Új vezető az Államadósság Kezelő Központ élén 6 hónapja
- 2024: Túlszabályozottság és visszarendeződési próbálkozások a munkaerőpiacon 7 hónapja
- Túlárazott karácsonyi vacsora helyett 7 hónapja