Humángrafológia - a saját kezűleg írt motivációs levél titka

A motivációs levélben a pályázónak lehetősége nyílik, hogy többet megmutasson magáról, plusz információkkal szolgáljon, mint amit az önéletrajzban felsorolt szakmai előéletéről, képesítéséről. Tekinthetjük a kapcsolatfelvétel első lépéseként is a leendő munkaadó felé. Ezért külön tanítják ma már, mire figyeljenek oda, hogyan kell kinéznie egy motivációs levélnek, mi az, ami nélkülözhetetlen a jó motivációs levélhez, és mi az, amit el kell kerülni. Sőt vannak cégek, vállalkozások, melyek motivációs levelek és önéletrajzok írására szakosodtak, elősegítve ezzel az elhelyezkedést. A munkáltató számára is szolgál hasznos információkkal a jelöltről, hiszen jó esetben eddig elért eredményeibe és egyéni képességeibe is betekintést lehet nyerni egy jól felépített motivációs levél által.

A legtöbb azonban akkor tudható meg a leendő munkatárs személyéről, ha saját kezűleg írt anyagot kérnek tőle a jelentkezés során, mert akkor nemcsak azt lehet látni, hogy mit tartalmaz a pályázati anyag, hanem azt is, hogyan ír az illető személy. A kézzel írott motivációs levél sokkal többet megmutat a pályázó valós személyéről, mint a szövegszerkesztővel igényesen elkészített és kinyomtatott dokumentum. És itt kapcsolódik be a kiválasztásba a humángrafológia, amely a kézírás alapján szűri ki, hogy az álláskereső milyen képességekkel és kompetenciákkal rendelkezik.

A kézírás elemzésével feltárhatók a munkavállaló legfontosabb személyiségjegyei, különösen azok, amelyek a pozíció betöltéséhez és a beváláshoz nélkülözhetetlenek, és amelyeket kamatoztatni tud majd munkája során. Továbbá az is kiderül, vannak-e olyan tulajdonságai, melyek az adott beosztásban inkább hátránynak minősülnek. Mert legyen bárhogy is megfogalmazva, tudatosan felépítve az a bizonyos motivációs levél, hogy minél megnyerőbb benyomást keltsen az álláskereső, a grafológiai kézírásvizsgálat feltárja, ki is áll valójában a pályázati anyag mögött.

A grafológiai kompetencia-feltárás számos előnnyel jár mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára. Az egyik, hogy nincs szükség a munkavállaló személyes jelenlétére, ami már alapból kizárja a szubjektív, első benyomás alapján való ítélkezés lehetőségét. Mert hát nem biztos, hogy éppen az állásinterjún hozza valaki a legjobb formáját, de ez még nem feltétlen jelenti azt, hogy nem lesz egy emberileg teljesen megfelelő munkaerő.

A másik lényeges szempont, hogy ellentétben a különböző személyiségmérő módszerekkel és tesztekkel, a kézírásvizsgálat egyáltalán nem manipulálható, ezáltal teljesen objektív és reális eredménnyel szolgál. Itt ugyan felmerül a gyanú, hogy az írásminta készítésekor, mivel a pályázónak tudnia kell róla, hogy kézírását szakember fogja kiértékelni, biztosan a legszebb írását fogja majd elővenni. Azonban a grafológiai analízis több száz paraméter értékelésével és szűrésével készül, ebből kifolyólag gyakorlatilag lehetetlen teljes tudatos kontroll alatt elkészíteni az egy oldal terjedelmű írásmintát. Tehát a kézírás nem hamisítható, legfeljebb csak negatív irányba, ami a jelentkezőnek csak hátrányára válik, előnyére semmiképpen sem.

Harmadik előnye, hogy idő-, energia-, és költséghatékony módszer, mert nem igényli a vizsgált személy jelenlétét, nem kell időt tölteni a több oldalas tesztek kitöltésével, a vizsgálathoz szükséges adminisztrációs előkészület is, mint írásminta felvétel, adatfelvétel, mindössze 10-15 percet vesz igénybe. További előnye még a hagyományos interjúztatással és teszteléssel szemben, hogy sokféle típusú interjú és többféle teszt helyettesíthető egyetlen grafológiai elemzéssel. Emellett a több oldalas és különböző típusú személyiség-, motivációs-, kompetencia-, konfliktuskezelési-tesztekkel szemben a grafológia egy-két írásmintából akár száz jellemvonást is kielemez és értékel.

A vizsgált képességek és kompetenciák szabadon választhatók és variálhatók, a szakmaprofil akár utólag is kibővíthető, anélkül, hogy a pályázónak újra be kellene fáradnia. A jelentkezők képességeik alapján kategóriákba sorolhatók, és összehasonlító táblázatok és diagrammok teszik szemléletessé a szakértői véleményt. Továbbá a humángrafológiai vizsgálat pszichológiai tipológiákkal társítva még árnyaltabbá teszi az egyénről készített személyiségmátrixot.

A tipológiák használata lehetővé teszi, hogy még több oldalról meg legyenek világítva a jelentkezők, és még többet meg lehessen tudni róluk. Ilyen például az Affemann-féle színtipológia, mely már a jelentkezéskor megmutatja, melyik csoportba sorolható a jelölt, milyen típusú munkaerő, és mennyire illik majd bele abba a kollektívába, ahol dolgoznia kell. Említést érdemel még Alfonz Lüke pszichogramja, a Christiansen-Carnap-féle tipológia, illetve H. Saint-Morand tipológiája, melyekre szintén támaszkodhatunk a személyiség attitűdjeinek fel-tárása során. Grafológiai módszerekkel olyan képességek és kompetenciák is feltárhatók, melyek tesztekkel nem mérhetők, de lényegesek az adott munkakörben való megfeleléshez, például, hogy mennyire empatikus valaki, vagy hogyan képes beilleszkedni egy csapatba.

A humángrafológia segítségével már az interjúztatás előtt képet lehet kapni a jelentkezőkről, csoportosítani lehet őket aszerint, hogy kik a megfelelőek az adott munkakörben, és kit érdemes személyes elbeszélgetésre is behívni. Anélkül átvilágítható tehát akár az összes pályázó, hogy mindenkit egyenként be kellene hívni személyes elbeszélgetésre, vagy tesztelésre. A szakmailag egyformán felkészült jelöltek közül segít kiválasztani azt, aki személyiségbeli tulajdonságaival alkalmasabb a pozíció betöltésére, például egy vezetői poszt esetén.

Az interjúztatás után is lehet támaszkodni a grafológusi szakvéleményre, így megtudható, hogy az elbeszélgetésen szimpatikus jelöltek közül kinek van birtokában a munkakör betöltéséhez szükséges legtöbb kompetencia. A grafológiai elemzéssel kizárható, hogy egy kompetensebb jelölt háttérbe szoruljon csak azért, mert az elbeszélgetés során nem derült fény néhány, a munkavégzés szempontjából nélkülözhetetlen képességére. Kontrollmódszerként is alkalmazható a tesztvizsgálatok kiegészítéseként, ha a tesztek kiértékelése során maradtak tisztázatlan pontok. Bármilyen állásra való pályáztatásnál alkalmazható, legyen az egy takarítói állás, fizikai dolgozó felvétele, vagy egy magasabb vezetői tisztség betöltése.

Tehát ez a vizsgálati eljárás nem becsapható, az interjúra felkészült jelöltről reális képet mutat kompetenciáit, munkavégző képességét illetően, így hatékony döntéstámogató eszköz lehet a cégek vezetőinek, vállalkozások tulajdonosainak, vagy akár a HR-szakemberek munkája során is. Mivel a meghirdetett pozíció elvárásaihoz mért valós képességeket tár fel, érdemben csökkenti a kiválasztás költségeit és a fluktuációt, növeli a beválás esélyét, és ezzel együtt hatékonyabbá teszi a vállalat működését hosszú távon. Általa gyorsabbá és objektívebbé válik a humánpolitikai döntés, mintha csak egy önéletrajzra és egy interjúra hagyatkozna a toborzó egy új munkatárs felvételénél. Mindehhez tehát csak arra van szükség, hogy az álláshirdető cég kézzel írott motivációs levelet kérjen az önéletrajz mellé, hiszen aki őszintén felvállalja önmagát, az megmutatja a kézírását is. A motivációs levélnek végtére is az lenne a lényege, hogy a pályázó többet meg tudjon mutatni önmagából.

Merjünk tehát kézzel írott motivációs levelet csatolni az önéletrajzunk mellé, illetve kérni a jelentkezőktől a pályázati anyaghoz!

Algácsné Kiss Beáta
grafológus
www.grafobuvar.hu